A hazai létesítménygazdálkodás hozzáadott értéke a nemzeti össztermékhez 2 százalék, és a munkaképes lakosság mintegy 10 százalékát foglalkoztatja. A szektor helyzete a jelentős nemzetgazdasági szerep mellett több szempontból is kivételes: a válságtól függetlenül folyamatosan mozgásban van, mi több, a fejlődést éppen a folyamatos költségcsökkentés generálja. Ugyanakkor a piac átláthatóságát komoly szabályozási hiányosságok nehezítik. A piacromboló árverseny ma már nem járható út, a megrendelők egyre tudatosabbak, viszont a fenntarthatósági törekvések inkább megtakarítási és nem környezettudatossággal kapcsolatos célokat szolgálnak – összegzi a piaci tapasztalatokat Décsi Gábor MRICS, a Dome Facility Services Group ügyvezető partnere.

A hazai létesítménygazdálkodás hozzáadott értéke a nemzeti össztermékhez 2 százalék, és a munkaképes lakosság mintegy 10 százalékát foglalkoztatja. A szektor helyzete a jelentős nemzetgazdasági szerep mellett több szempontból is kivételes: a válságtól függetlenül folyamatosan mozgásban van, mi több, a fejlődést éppen a folyamatos költségcsökkentés generálja. Ugyanakkor a piac átláthatóságát komoly szabályozási hiányosságok nehezítik. A piacromboló árverseny ma már nem járható út, a megrendelők egyre tudatosabbak, viszont a fenntarthatósági törekvések inkább megtakarítási és nem környezettudatossággal kapcsolatos célokat szolgálnak – összegzi a piaci tapasztalatokat Décsi Gábor MRICS, a Dome Facility Services Group ügyvezető partnere.

Bár a hazai létesítménygazdálkodási (Facility Management vagy FM) piac rendkívül fiatal, nemzetgazdasági szerepe egyértelműen meghatározó. A szektor mintegy 400 ezer munkavállalóval a munkaképes lakosság nagyjából 10 százalékát foglalkoztatja. A meghatározó szerep ellenére a szabályozási oldalon jelentősek az elmaradások, a szakmai irányelvek és a közös etikai normák hiánya alapjaiban nehezíti a működést.

„Szinte nincs olyan vállalkozás, amely működni tudna FM szolgáltatások nélkül. A válság persze erre a szektorra is hatott, de az épületeket üzemeltetni kell, energiaellátásra, takarításra mindig szükség van, parlagfüvet kötelező irtani, ezért jelentős visszaesésről nem beszélhetünk. A válság negatív hatása sokkal inkább az árérzékenységben és az erősebb piaci versenyben érzékelhető. Ugyanakkor 2013-ra már nem volt vállalható a további árkedvezmény biztosítása. Ennek eredményeként a megtakarítási törekvések kikényszerítették a hatékonysági lehetőségek célzott feltárását, a megrendelők is tudatosabbak lettek, ami pozitív elmozdulás az egész piac tekintetében" – fejti ki Décsi Gábor.   

2014 az együttműködés éve lesz

A megrendelői és a szolgáltatói oldalon továbbra is elsősorban sok minden az árazásról és a kiadáscsökkentésről szól. Az egyszerű költségcsökkentő lépéseken, szolgáltatói díjcsökkentéseken már mindenki túl van, további megtakarításokra csak komplex stratégia kidolgozásával van lehetőség. Mindkét oldal nyerne, ha először a megrendelő az FM segítségével megállapítaná, hogy milyen az általa kívánt szolgáltatási szint, és csak ezt követően lenne döntési szempont az ár. Ezzel a paradigmaváltással ugyanis elkerülhető lenne, hogy az ingatlanokban az árcsökkentés szolgáltatási/műszaki minőségromláshoz vezessen, ne merüljenek fel korábban nem létező látens kockázati faktorok. Az FM piac legnagyobb kihívása 2014-ben, hogy a szolgáltatók minél inkább megismerjék a megrendelők működését, üzleti céljait és az ezzel járó prioritásokat, hiszen ekkor majd ehhez megfelelő szolgáltatási szinteket tudnak javasolni, ami optimálisabb költség mellett hatékonyabb működést is lehetővé tesz.

„A cél az, hogy a megrendelők ne csak a jelenben gondolkozzanak, hanem a döntéseik jövőbeni kihatásait mérlegeljék is. Itt az idő, hogy legalább a középtávú tervezés elkezdődjön. Ez ugyanis a feltétele annak, hogy valódi költségoptimalizálás jelenjen meg a piacon" – teszi hozzá a szakember.

Az együttműködésnek azonban szektor szinten is meg kell jelennie, hiszen a piacromboló árverseny megállítása mindenkinek érdeke. Az átlátható működéséhez közös standardokra, közös érdekképviseletre van szükség. Mindezek érdekében 2014-ben az iparágnak együtt kell lépnie.

„Meg kell érteni, hogy a szabályozott működés a piac minden szereplőjének érdeke. A kiszámíthatóság erősíti a vállalkozásokat, stabilizálja a foglalkoztatást, ezáltal támogatja a gazdaságot, és normalizálja a szolgáltatások árszintjét. Ezt a célt szolgálja az újonnan létrehozott szakmai szervezet, a LEO (Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetsége)" – mondja Décsi Gábor.  


Létesítménygazdálkodási (FM) és ingatlankezelési (PM) szolgáltatások
FM – Ingatlanokhoz kapcsolódó költségek:

  • technikai szolgáltatások költsége (karbantartás, hibaelhárítás, állagmegóvás)
  • infrastrukturális szolgáltatások költsége (takarítás, őrzés-védelem, kertészet)
  • közmű költségek, energiagazdálkodás
  • adók, biztosítás
  • hatósági díjak

PM – Ingatlanokhoz kapcsolódó bevételek:

  • bérlői kapcsolattartás
  • bérlőkeresés
  • bérleti szerződések megkötése, kezelése
  • számlázás, kintlévőség kezelés

• szolgáltatási szint meghatározás