A Közép- és Kelet-európai Háztartások Nettó Pénzügyi Vagyona -- Összetettebb Feladat Vár A Bankokra

A jelentős felzárkózás ellenére a közép- és kelet-európai (kke) háztartások GDP-arányos nettó pénzügyi vagyona átlagosan a negyede a főbb fejlett országokénak, ami jelzi, hogy további komoly konvergenciára van lehetőség. A vagyon szempontjából a következő években folytatódik a mérsékelt elmozdulás az intézményesített eszközök irányába, de a készpénz és a betét valószínűleg meghatározó marad. A tartozásokat illetően a lakáshitelek gyorsabb ütemben növekednek majd, mint a fogyasztási hitelek – Oroszország és Törökország kivételével. A bankok a régió fontos pénzügyi közvetítői maradnak, és tovább erősítik a háztartásoknál betöltött pénzügyi tanácsadói szerepüket.

A közép- és kelet-európai háztartások nettó pénzügyi vagyona 2004 óta több mint a duplájára nőtt, és 2013-ban megközelítette a 780 milliárd eurót. Ennek ellenére a kke-háztartások GDP-arányos nettó pénzügyi vagyona átlagosan csak mintegy negyede a főbb fejlett országokénak, ami jelzi, hogy Nyugat-Európához viszonyítva további jelentős felzárkózásra van lehetőség. Ezek az UniCredit CEE Strategic Analysis legújabb tanulmányának legfontosabb megállapításai. A 2008-2009-es globális pénzügyi válság és kisebb mértékben a 2011-es európai szuverénadósság-válság a pénzügyi vagyon átmeneti csökkenését eredményezte a tőkepiaci veszteségek és a pénzügyi eszközök összetételében történt változás miatt. Összehasonlításképpen: az osztrák, német és olasz háztartások nettó pénzügyi vagyona 2013-ban 6800 milliárd euró volt.

A közép- és kelet-európai országok és a fejlettebb piacok közötti pénzügyi penetrációs különbségek elsősorban az eszközök és kevésbé a kötelezettségek oldalán láthatók. „Az idő előrehaladtával a közép- és kelet-európai háztartások folytatják fokozatos felzárkózásukat a nettó pénzügyi vagyon nyugat-európai szintjéhez, aminek hajtóereje főként a megtakarítások és a befektetések gyorsulása lesz" – mondta Gianni Franco Papa, az UniCredit CEE Division vezetője.

Némi elmozdulás a szofisztikáltabb termékek irányába, de a pénzeszközök túlsúlyban maradnak

A pénzügyi vagyon szerkezete szempontjából továbbra is a készpénzt és bankbetéteket magába foglaló pénzeszközök képviselik a legnagyobb arányt. A 2008-2009-es pénzügyi válság következményeként a kke-háztartások a tőkéjük jelentős részét helyezték át pénzeszközökbe. Innen térnek fokozatosan vissza az olyan intézményesített eszközökhöz, mint a befektetési alapok és a nyugdíjpénztári vagy a biztosítási megtakarítások, melyek ismét a hosszabb távú szemléletet és a növekvő bizalmat jelezik. „A következő években folyatódik a mérsékelt elmozdulás az intézményesített eszközök irányába – vázolta Carmelina Carluzzo, az UniCredit CEE Strategic Analysis helyettes vezetője. – Ugyanakkor a pénzeszközök meghatározó eszközosztály marad, még ha az egyes országok között mutatkoznak is eltérések."

Ezzel összefüggésben érdemes támogatni a helyi tőkepiacok megerősödését, mert ezek lehetővé teszik, hogy a háztartások diverzifikálják portfóliójuk összetételét, a bankok számára pedig, hogy optimalizálják belföldi finanszírozási forrásaikat.

Az alacsonyabb penetráció miatt a lakáshitelek gyorsabb ütemben növekednek, mint a fogyasztási hitelek

„Bár az országok között vannak különbségek, a kötelezettségek szempontjából a lakáshitelek általában véve nagyobb ütemben növekedtek az elmúlt években, mint a fogyasztási hitelek -állapította meg Gianni Franco Papa, majd hozzátette: – E trend folytatódására számítunk, noha egyes kke-országokban a háztartások továbbra is adósságaik rendezésére törekednek majd." 2004-től 2008-ig a lakáshitelek bővülésének éves összesített növekedés üteme 37,8 százalék volt, míg 2008 és 2013 között 8,2 százalék. Ugyanezekben az időszakokban a fogyasztási hitelek éves összesített növekedési rátája 31,6, majd 0,8 százalék. Tavaly a kke-háztartások pénzügyi kötelezettségeinek 57 százalékát a lakáshitelek jelentették[1].

2013-ban az összes pénzügyi kötelezettség a régiós GDP 21 százalékát tette ki Közép- és Kelet-Európában, míg ugyanez a mutató 59 százalék volt Ausztria, Németország és Olaszország esetében. Ezzel szemben az összes pénzügyi eszköz a régiós GDP 48 százalékát adta a kke-régióban, Ausztria, Németország és Olaszország esetében pedig 207 százalék volt.

A bankok fontos pénzügyi közvetítők maradnak

A háztartások láthatóan a hagyományos banki termékekben bíznak. Emiatt a bankok továbbra is fontos pénzügyi közvetítők maradnak Közép- és Kelet-Európában. „Valóban lehetőség van arra, hogy a bankok tovább erősítsék a kke-háztartásoknál betöltött pénzügyi tanácsadói szerepüket – foglalta össze Carmelina Carluzzo. Majd hozzáfűzte: – Ez lehetővé tenné a háztartások számára, hogy megtalálják a megfelelő egyensúlyt a pénzügyi befektetések és az adósságok között, ezzel is erősítve a csak nemrég kialakult kedvező ciklust a helyi gazdaságok számára.

Piacvezető Közép- és Kelet-Európában a szakértelem és a hálózat szempontjából

A számos kihívás ellenére az UniCredit továbbra is a „növekedés motorjaként" tekint a közép- és kelet-európai régióra, és elkötelezett az iránt, hogy a régió hosszú távú befektetője legyen. A bankcsoport egy közel 3600 fiókból álló igen kiterjedt hálózatot működtet 14 országban, ami a csoport összes bevételeinek mintegy 30 százalékát termeli meg. Úgynevezett nemzetközi központjain keresztül az UniCredit a kke-régióban működő több mint 19 000 nemzetközi ügyfél részére nyújt szolgáltatásokat. A politikai környezet, a helyi szabályozások és a piaci gyakorlat terén szerzett tapasztalata segítségével támogatja ügyfeleit üzletmenetükben és az új lehetőségek feltárásában.

„Az elmúlt két évben körülbelül 1,4 millió új lakossági ügyfelet szereztünk Közép- és Kelet-Európában – magyarázta Gianni Franco Papa, az UniCredit CEE Division vezetője, majd így folytatta: – E pozitív trend fenntartása érdekében jelenleg is komoly erőfeszítéseket teszünk a virtuális és a valós világ problémamentesen integrációja érdekében, valamint azért, hogy üzleti tevékenységünket valóban többcsatornás banki szolgáltatássá alakítsuk át." A fenntartható ügyfélkapcsolatok kiépítése során az UniCredit az ügyfélközpontúságot, az egyszerű termékeket és folyamatokat, valamint az innovációt és az új technológiákat helyezi a középpontba.

[1] A bekezdés Közép- és Kelet-Európára vonatkozó adatai nem tartalmazzák az oroszországi és törökországi adatokat.