2024.március.28. csütörtök.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

A kutyák is hasonlóan dolgozzák fel a hangokat, mint az emberek

4 perc olvasás
<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 </xml><![endif]--> <p><span class="inline inline-left"><a href="/node/77942"><img class="image image-preview" src="/files/images/mta_elte.preview.jpg" border="0" width="498" height="747" /></a></span>A világon elsőként hasonlították össze az ember és egy nem főemlős állatfaj agyműködését az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársai, és azt találták, hogy a kutya agyában csakúgy, mint az emberében, létezik egy fajtársak hangjaira érzékeny terület. </p> <p> 

mta elte.previewA világon elsőként hasonlították össze az ember és egy nem főemlős állatfaj agyműködését az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársai, és azt találták, hogy a kutya agyában csakúgy, mint az emberében, létezik egy fajtársak hangjaira érzékeny terület.

 

mta elte.previewA világon elsőként hasonlították össze az ember és egy nem főemlős állatfaj agyműködését az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársai, és azt találták, hogy a kutya agyában csakúgy, mint az emberében, létezik egy fajtársak hangjaira érzékeny terület.

 

Az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársai a világon elsőként hasonlították össze az ember és egy nem főemlős állatfaj agyműködését, és azt találták, hogy a kutya agyában csakúgy, mint az emberében, létezik egy fajtársak hangjaira érzékeny terület.

A rangos Current Biology folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutya agya az emberéhez hasonló módon érzékeli a hangokban rejlő érzelmek akusztikus jellegzetességeit is.

 

Az eredmények a kutatók szerint azt jelzik, hogy a fajtárshangokra való érzékenység egy olyan agyi funkció, ami már legalább 100 millió éve, a kutya és az ember legutolsó közös őse óta jellemzi az emlősök hangfeldolgozását. A kutatás új megvilágításba helyezi az ember és legjobb barátja közti különleges kapcsolatot is, és segít megérteni azokat a viselkedési és neurális mechanizmusokat, amelyek a két faj több tízezer éve fennálló szövetségét olyan hatékonnyá tették.

 

„A kutya és az ember egymás közelében élnek, nagyon hasonló szociális környezetben. Eredményeink azt mutatják, hogy nemcsak a szociális környezet hasonlít, hanem azok az agyi mechanizmusok is, amelyek a szociális információkat feldolgozzák" – mondta Andics Attila, az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársa. – „Ez fontos támogatást nyújthat a két faj közti kommunikáció sikerességéhez is."

 

A kutyák teszteléséhez nélkülözhetetlen volt, hogy az emberekhez hasonlóan mozdulatlanul feküdjenek egy MRI készülékben. Az etológus Gácsi Márta, a kutatócsoport munkatársa által kifejlesztett tréning során az úgynevezett modell-rivális technika egyes elemeit alkalmazták. Ez lényegében annyit jelent, hogy míg egy tapasztaltabb kutyát dicsértek, jutalmaztak a mozdulatlan hasalásért a szkenner asztalon, egy másik, tapasztalatlanabb kutya az asztal mellől figyelhetett, és így hamarosan már alig várta, hogy ő lehessen a következő. A kutyák és gazdák lelkes részvétele tette lehetővé, hogy pontosan ugyanazt a neurális képalkotási kísérletet végezzék el kutya és ember résztvevőkkel – márpedig ilyen vizsgálatra korábban még nem volt példa. A kutatók megmérték a kutyák és az emberek agyi aktivitását, miközben azok összesen közel kétszáz kutya- és emberi hangot hallgattak meg, melyek a nyüszítéstől és zokogástól egészen a játékos csaholásig és nevetésig terjedtek.

 

A mérések szerint a fajtárshangokra érzékeny agyterület kutyában is és emberben is közel ugyanott, a halántéklebeny elülső végében, az ún. temporális pólusnál helyezkedik el. Nem meglepő módon ez a terület a kutyában elsősorban a kutyahangokra, emberben pedig emberhangokra reagál. „Megfigyeltünk egy nagyon izgalmas hasonlóságot abban is, ahogy a kutya és az ember agya a hangokban rejlő érzelmeket feldolgozza" – magyarázta Andics Attila. – „A legmeglepőbb az, hogy a kutya agyában is ugyanaz a korai hallókérgi terület reagál erősebben a pozitívabb hangokra, mint az emberében – ráadásul ez független attól, hogy melyik faj hangjairól van szó."

 

De voltak különbségek is: érdekes módon, míg az ember hallókérgi területeinek csak három százaléka aktiválódik erősebben a nem élőlénytől származó zajokra, kutyáknál ez az arány 48 százalék. Vagyis míg az emberi hallókéreg szinte egészében az emberhangokra optimalizálódott, a kutya hallókérge ennél sokkal heterogénebb. A fajtárshangokra érzékeny területek megjelenése a nyelvi képességek kialakulásának fontos evolúciós állomása lehetett. Így nagyon érdekes kérdés, hogy az emberi beszédértést segítő agyi mechanizmusok közül melyek vannak jelen a kutyában is.

 

Ez a kutatás lehet az első lépés ahhoz, hogy megértsük, mitől tud a kutya annyira hatékonyan ráhangolódni a gazdája lelkiállapotára. „Az általunk alkalmazott módszer teljesen új lehetőséget biztosít a kutyák agyműködésének tanulmányozására. Végre elkezdjük megérteni, hogy hogyan gondolkodik az emberről a kutya, és hogyan tájékozódik a mi szociális környezetünkben" – fűzte hozzá Andics Attila.

 

A kutatásról készült videót itt találja, a fotókat itt érheti el.

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.