A Magyar Atlanti Tanács emlékülése

Martonyi János külügyminiszter szerint Magyarország helye a NATO-ban, a transzatlanti családban van, mert sok minden változik ugyan a világban, de az értékek állandóak maradnak, és a NATO alapvetően értékközösség.

Martonyi János külügyminiszter szerint Magyarország helye a NATO-ban, a transzatlanti családban van, mert sok minden változik ugyan a világban, de az értékek állandóak maradnak, és a NATO alapvetően értékközösség.
    A tárcavezető a Magyar Atlanti Tanács megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett pénteki emlékülésen azt mondta, Magyarország csak abban a szövetségben lehet biztonságban, ahol a tagok között megvan a bizalom, az egyetértés, és számíthatnak egymásra.
    Ezért az ország helye most és a következő évtizedekben is a NATO-ban van – emelte ki. Hozzátette: Magyarország biztonságának a NATO-szövetségesek ereje és szolidaritása az alapja.
    Felidézte: 1999 márciusában, néhány nappal az után, hogy Magyarország a szövetség tagja lett, megkezdődött a NATO Jugoszlávia elleni légioffenzívája. Rosszabb lett volna, ha akkor Magyarország nem lett volna a szövetség tagja, így ugyanis sokkal nagyobb biztonságban érezhették magukat a magyarok – emlékeztetett.
    A Magyar Atlanti Tanácsról azt mondta, feladata eleinte az volt, hogy megmagyarázza, miért van szükség a NATO-csatlakozásra. Továbbra is fontos a szervezet munkája, mert gyakran felmerülnek kétségek, és többen úgy gondolhatják, meg kell változtatni az eddig vallott értékeket, pedig ez nem így van – tette hozzá.
    Hende Csaba honvédelmi miniszter a rendezvényen azt mondta: az európai NATO-szövetségesek jelenleg gazdasági válsággal birkóznak, ezért a korábbinál jóval kevesebb pénz jut védelmi fejlesztésekre, és egyre nagyobb a különbség a védelmi költségvetésben az Atlanti-óceán két partján – jelentette ki a miniszter. Hozzátette: ebben a helyzetben még fontosabb az euroatlanti nézetek terjesztése.
    Hende Csaba hangsúlyozta, Magyarország támogatta a szövetség bővítését, elsősorban a környező országok csatlakozását, mert a NATO küldetése a biztonság garantálása.
    Eleni Tsakopoulos Kounalakis budapesti amerikai nagykövet arról beszélt, hogy a NATO-tagállamok együttműködésére nagyobb szükség van, mint valaha. Ezt a közelmúltbeli észak-afrikai események is bizonyítják – utalt a líbiai Bengáziban lévő amerikai külképviseletet ért támadásra.
    Azt mondta, az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatának egyik legfontosabb területe az együttműködés a nemzetközi biztonságért, és Washington nagyra értékeli Budapest munkáját.
    Karl Lamers, a NATO parlamenti közgyűlésének német elnöke, a Bundestag védelmi bizottságának elnökhelyettese kiemelte, a NATO a békéért és a jogállamiságért küzd, Magyarország a szövetség tagjaként hozzájárul a nemzetközi biztonsághoz. Magyarországnak különleges helye van a transzatlanti családban, az egész világon – például Afganisztánban, Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban – részt vett a NATO munkájában, és ezzel segítette a stabilitás megteremtését – hangoztatta.
    Vizi E. Szilveszter akadémikus, a szervezet elnöke megnyitó beszédében felidézte: a tanács 20 éve, Antall József miniszterelnök javaslatára alakult, feladata az volt, hogy előmozdítsa Magyarország NATO-csatlakozását. Ennek a 20 évnek a sikertörténete – mondta -, hogy ebben az időszakban valamennyi magyar kormány támogatta az ország NATO-tagságát.
    Az elnök szerint jelenleg a szervezet legfőbb célja, hogy segítse a transzatlanti elvek és értékek minél szélesebb körű elfogadását a magyar társadalomban.
    Az emlékülésen felszólalt Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője, és beszédet mondtak a szervezet alapítói is: Kodolányi Gyula, Bod Péter Ákos és Szent-Iványi Ágnes.