A Miskolci Balett próbatáncot hirdet a 2016/2017-es évadra
4 perc olvasás
Klasszikus és/vagy modern képzettségű, női táncművészek jelentkezését várják.
Klasszikus és/vagy modern képzettségű, női táncművészek jelentkezését várják.
A próbatáncon azok vehetnek részt, akik rendelkeznek legalább táncművészeti szakközépiskolában szerzett bizonyítvánnyal, vagy az idén szerzik meg azt és 2016 április 7-ig beküldik magukról az alábbi információkat:
Iskolák, végzettség, munkahelyek, táncolt szerepek, személyi adatok (név, cím, telefonszám, e-mail), táncos fotó, videó.
Időpont: 2016. április 10. 12.00 óra
Helyszín: Miskolci Nemzeti Színház (Miskolc, Déryné u. 1. III. em.)
A sikeres felvételt nyertek az intézményben az évad során színházi produkciókban és önálló táncszínházi bemutatókban vesznek részt, sokszínű műfajban.
2013 tavaszán hosszú évek munkájának gyümölcseként alakult meg a Győri, a Pécsi és a Szegedi után az önálló Miskolci Balett, ezzel pedig egy új intézmény jelent meg a magyarországi táncművészet térképén.
„Az önálló miskolci táncművészet története a Miskolci Nemzeti Színházban több mint ötven évvel ezelőtt kezdődött. Az első bemutató Téry Tibor koreográfus-táncművész nevéhez kapcsolódik: 1957. április 18-án három rövidebb produkcióból (A babatündér, A rózsa lelke és a Bolero) álló műsorral örvendeztette meg a miskolci közönséget. A Téry által fémjelzett időszak 1960-ban ért véget, a miskolci tánc következő nagyobb időszaka pedig harminc évvel később érkezett el: Galgóczy Judit főrendezőként 1988-tól különös hangsúlyt fektetett nemcsak a miskolci operajátszásra, hanem az önálló táncelőadások létrehozására is. Szoros munkakapcsolatot alakított ki M. Kecskés Andrással, aki később megrendezte és a címszerepet is eltáncolta A csodálatos mandarin című táncpantomimban, majd A kékszakállú herceg várában is. 1992-ben Hegyi Árpád Jutocsa lett a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója. Tervei szerint megalakult volna hivatalosan is az önálló miskolci balett-tagozat, ez azonban végül nem sikerült. Ellenben született több önálló bemutató is (Diótörő, Coppelia, Carmen). Ebben az időszakban szerződött a színházhoz Majoros István táncos-koreográfus, aki még évekkel később is meghatározta a Miskolcon zajló táncművészeti munkát. Nagy változás állt be a színház táncos életében a 2001/2002-es évadban, amikor Kozma Attila (aki 1983 óta tagja a társulatnak) Novák Péterrel közösen megalapította a Csarnok 21. Táncműhelyt. Két nagyszabású, merész produkcióval is jelentkeztek: előbb 2001-ben a Fekete zaj – melyben egy cigányember meggyilkolásának valós történetét dolgozták fel -, 2003-ban pedig a Mozart-Salieri viszályon alapuló Divertimento mortale keltett pozitív kritikai visszhangot. Amikor 2003-ban Halasi Imre lett az igazgató Miskolcon, felkérte Krámer Györgyöt, a Győri Balett egykori szólótáncosát, koreográfusát, hogy teremtse meg az önálló miskolci tánctagozat létrehozásának művészi feltételeit. Több jelentős előadás is született Krámer vezetése alatt: Hattyúk Tava Mulató, Vasgyári capriccio, Faust/Prospero, Petruska Labor (r. Krámer György), illetve Bála Gála, Negyed, Cipolla (r. Kozma Attila). Az alkotók kitartó munkájának eredményeként 2009-ben hivatalosan is létrejöhetett a Miskolci Nemzeti Színház önálló Tánctagozata. A jeles eseményt a színház díszbemutatóval ünnepelte: a Tánckadenciák című előadás Krámer Exodus és Kozma Yerma rendezéséből állt. A társulat innentől fogva már önálló tagozatként folytatta a munkát. Néhány fontosabb bemutató ebből az időszakból: Rómeók és Júliák, Mesterkurzus (r. Krámer György), Adicto, Carmina Burana (r. Kozma Attila). 2012-ben Kiss Csaba vette át a Miskolci Nemzeti Színház vezetését. A színház teljes apparátusával támogatta a tánctagozat munkáját, új táncosokat vett fel, majd Kozma Attilával közösen 2013-ban megalapították az önálló Miskolci Balettet – ezzel pedig új korszak kezdődött a társulat életében. „(Miskolci Nemzeti Színház, Archívum)
A Miskolci Balett első bemutatóján 2013. szeptember 28-án, Shakespeare népszerű történetét, a Rómeó és Júliát Kulcsár Noémi vitte színre.
Lantai József
