A Modern Technológiák Serkentik Az Ezüstfelhasználást

A tőzsdeparketten szokás összevetni az arany és az ezüst árfolyamát egymással. Pedig a két fém iránti kereslet merőben eltérő eredetű, és ez valójában igencsak megnehezíti az összehasonlíthatóságot. Az arany főként deviza szerepet tölt be, amelynek különösen válságok idején kerül előtérbe az értékőrző tulajdonsága. Ezért az arany iránti kereslet a befektetői félelmek, például az inflációs aggodalmak függvényében ingadozik – tájékoztat a www.aranypiac.hu.

Eltekintve az ékszeripar keresletétől az arany ipari jelentősége elenyésző. Az ezüst ezzel szemben egy klasszikus ipari fém, amelynek felhasználása erősen függ a konjunktúra alakulásától. Miközben a pénzhelyettesítőként alárendelt fontossággal bíró ezüst teljesen más szerepet tölt be a mindennapi életben, mint az arany, a jelentősége növekvő tendenciát mutat.

Még az ezüstár jókora emelkedése sem tudja fékezni a kereslet volumenét, amely a GFMS Group nemesfémpiaci tanácsadó által összeállított ezüstpiaci tanulmány („World Silver Survey 2011") adatai szerint 1.056,8 millió unciás (32.866 tonna) tíz éves csúcsra növekedett tavaly, és az idén is jól kezdte az évet. A felhasználás növekedésének oka a technológiai fejlődésben keresendő. A szürkésfehér nemesfém egyre újabb alkalmazási területeket hódít meg, és ez emelkedő nyersanyagszükségletet generál. A konjunkturális ciklikusság ugyanakkor továbbra is azt eredményezi, hogy az ezüst iránti éppen aktuális kereslet az emelkedő bázistrend körül ingadozik.

A jövőbeni kereslet bővülésének mértékét az fogja meghatározni, hogy az ezüst új alkalmazási területei mennyire lesznek képesek elterjedni. Az új technológiák, amelyek számára a nemesfém megkerülhetetlen szerepet játszik, gyakran hasonlítanak egymásra abban, hogy az egyes termékek előállításához aprócska mennyiségű ezüstre van szükség. Rendszerint mindössze nanorészecskékről van szó, de ezek a termékek többnyire tömegcikkek. A tömeges gyártás ellensúlyozza az egyenként extrém kicsiny nemesfém nyersanyagszükségletet, és így mindösszességében számottevő többletkeresletet eredményez az arany kistestvére iránt.

Az ezüsttel a fertőzések ellen

Az ezüst alkalmazásának új területei főként két tulajdonságát használják ennek az ősidők óta ismert kémiai elemnek. Egyrészt az ezüst antibakteriális hatása érdekes, hiszen a kolloid szemcseméretű ezüst rendkívül hatásos baktérium-, vírus- és mikrobapusztító, miközben a hagyományos antibiotikumok ellen mind gyakoribbá válik a rezisztencia. Ennek köszönhetően az ezüst egyre szélesebb területet hódít meg magának mind az egészségügyi alkalmazásban, mind pedig a háztartási fertőtlenítésben. Holott már Hippokratész óta ismert az ezüst antiszeptikus hatása, a pontos hatásmechanizmus még ma is kutatás tárgya. Nagy Sándor katonái anélkül használtak ezüstből készült edényeket, és tettek ezüst pénzérmét a vízbe az ivóvíz tartósítása érdekében, hogy a baktériumok létezéséről tudomásuk lett volna.

Manapság a nanoezüst egészségügyi alkalmazása a kötszerektől, a krémeken át, az orvosi eszközökig terjed, miután a nanorészecskék bizonyítottan több száz baktériumfajtát képesek elpusztítani néhány perc alatt. Időközben azonban nem csak patikák polcain található meg az ezüst kolloidok széles választéka, de megjelentek az ezüst ionjai már az élelmiszeripartól és a kozmetikai ipartól kezdve a textilipar számos területén is. A nanoezüsttel impregnált textíliák vagy cipőbélések képesek például semlegesíteni a kellemetlen szagok keletkezését, ami szintén az antibakteriális hatás áldásos következménye.

Az izzólámpák alkonya is helyzetbe hozza az ezüstöt

Másrészt a figyelemreméltó hő- és áramvezető képessége biztosít az ezüst számára egy egyre szélesebb felhasználási területet. Különösen az elektronikai alkalmazásokban, amelyek ágazati szakértők szerint gyors növekedés előtt állnak, elengedhetetlen az ezüst szerepe.

Forradalmi változás előtt áll például a világítástechnikai iparág. A már javában zajló átmenetről tanúskodik az, hogy szeptember 1-jétől érvénybe lépett az EU izzólámpa-tilalmának harmadik fokozata, és ezzel a nagyobb teljesítményű típusok után fokozatosan eltűnik az üzletek polcairól a 60 W-os izzólámpa is. Szabályozásukkal a bürokraták mindössze elébe mentek annak, amit a piac előbb vagy utóbb amúgy is kikényszerített volna. A világító diódák, a LED-ek ugyanis egyre inkább kiszorítják a hagyományos égőket a mindennapokból. Számtalan helyen találkozni velük, mit például tévékészülékekben és autólámpákban, hiszen a hatékonyságuk és olcsó előállításuk miatt folyamatosan új alkalmazási területeket hódítanak meg, nem is beszélve a diódák energiatakarékosságáról. Az ezüst a LED-ek diadalútjából elektróda alapanyagként veszi ki a maga részét.

Egy másik hosszútávon forradalmi átalakulás az energiatermelés területén megy végbe. A fosszilis energiaforrásokról való fokozatos átállás a megújuló energiaforrásokra a napenergia fotovoltaikus hasznosításának erős növekedését hozza. Ennek köszönhető, hogy a napelemeket előállító iparág az elmúlt években robbanásszerű keresletnövekedést produkált a második legkedveltebb nemesfém iránt. A szolár modulok messze többsége nem jön ki ezüst nélkül, még ha a gyártók igyekeznek is a növekvő nyersanyagár miatt csökkenteni a napelemekben az ezüst arányát. A napelemgyártás mennyiségi növekedése azonban még így is az ezüst iránti kereslet bővülésével jár.

Jelentős növekedési potenciált hordoz ezentúl az ún. RFID (Radio Frequency Identification) technológia is, melynek lényege, hogy egy címke méretű apró chipről adatok kerülnek kiolvasásra érintés nélkül egy antenna segítségével. Ilyen chipekkel vannak felszerelve például árucikkek a kereskedelmi forgalomban, azonosító és beléptető kártyák, használják őket logisztikai rendszerekben, tárgyak nyilvántartásában és nyomkövetésében stb. Az RFID-chipekre is igaz, hogy csak minimális mennyiségben tartalmaznak ezüstöt, de az elképesztő gyártási mennyiség már érdemi tényező a világ ezüstfelhasználásában, és ez is növekvő tendenciát mutat.

Az ezüstkitermelés bővülése nem tart lépést a felhasználással

Az ezüst növekvő keresletével ugyanakkor egy bővülő kitermelési volumen áll szemben. Szakértők becslése szerint például Peruban, a világ legnagyobb ezüstkitermelőjénél, az elkövetkező években, több tízmilliárd dolláros beruházás várható a bányászati szektorban – igaz ennek csak egy része folyik majd az ezüsttermelésbe. Másrészt viszont általában több mint tíz évig is eltarthat, amíg egy ezüstbányászati projekt beindul. Mindösszességében több mint kétséges, hogy a növekvő kitermelés, és az alacsony jövedelmezősége miatt az ezüst esetében csekély mértékű újrafeldolgozási tevékenység képes lesz kompenzálni az arany után a második legkedveltebb nemesfém iránt megnövekedett kereslet.