Annyira gond, hogy kampányolni is lehet vele...Annyira gond, hogy kampányolni is lehet vele…

Huszonhárom országban készített online felmérést az Ipsos csoport 2009 áprilisában. A Magyarország részvételével folyó kutatásban 23 ezren válaszoltak a feltett kérdésekre, amelyekből kiderült, hogy másfél éves tartós zuhanás után végre stabilizálódni látszik világszerte a globális fogyasztói bizalom, bár eközben a háztartások háromnegyede kénytelen volt szorosabbra húzni a nadrágszíjat és visszafogni a kiadásait. Olyan „kevésbé fontos dolgokra" költenek kevesebbet az emberek, mint amilyen a nyaralás, a szórakozás vagy a luxustermékek, és kisebb mértékben spórolnak az élelmiszerek esetén.

  Annyira gond, hogy kampányolni is lehet vele...Annyira gond, hogy kampányolni is lehet vele…

Huszonhárom országban készített online felmérést az Ipsos csoport 2009 áprilisában. A Magyarország részvételével folyó kutatásban 23 ezren válaszoltak a feltett kérdésekre, amelyekből kiderült, hogy másfél éves tartós zuhanás után végre stabilizálódni látszik világszerte a globális fogyasztói bizalom, bár eközben a háztartások háromnegyede kénytelen volt szorosabbra húzni a nadrágszíjat és visszafogni a kiadásait. Olyan „kevésbé fontos dolgokra" költenek kevesebbet az emberek, mint amilyen a nyaralás, a szórakozás vagy a luxustermékek, és kisebb mértékben spórolnak az élelmiszerek esetén.

A Global Advisor elnevezésű kutatás két évvel ezelőtt kezdődött. A félévente sorra kerülő kérdezésekben most először vehettek részt magyar válaszadók. A válaszok reprezentatívnak tekinthetők a részt vevő országok internetezőire. A közel két tucat ország a világ gazdasági teljesítményének több mint háromnegyedét adja. Régiónkból hazánk mellett Csehország és Lengyelország polgárai válaszoltak a kérdőívre.

A 2007 óta folyó vizsgálat a többi között alkalmas a gazdasági válság kialakulásának és lefolyásának nyomon követésére is. A globális helyzet átalakulását jól jelzi, hogy az emberek a legégetőbb társadalmi problémának ma már a munkanélküliséget tartják a saját országukban (53% említette a három legfontosabb gond között és átlagosan 71% mondta, hogy ő maga vagy ismerőse-rokona veszítette el az állását a közelmúltban), míg 2007 májusában, az első hullám idején a bűnözés és az erőszak váltotta ki a legtöbb aggodalmat (40% említette akkor, 35% most). Ugyanezen idő alatt veszített fontosságából a környezetvédelmi kérdések megítélése (23% à 16%), de visszaesett a terrorizmustól való félelem is (14% à 10%). Magyarországon is a munkanélküliséget jelölték meg a legtöbb aggodalomra okot adó tényezőnek (61%) a válaszadók, de a második helyen nálunk a korrupció és a pénzügyi illetve politikai botrányok szerepelnek (53%), míg a harmadik helyet a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség foglalja el (51%) és „csak" ez után következik a bűnözés (24%). Mivel hazánkban ez az első adatfelvétel, idősoros összehasonlításokra egyelőre nem nyílik lehetőség.

A válság elmélyülésére enged következtetni, hogy míg két éve a részt vevő országokban a többség (55%) úgy gondolta, hogy jó vagy egyenesen nagyon jó a gazdasági helyzet, ma már csak kevesebb, mint harmaduk van ezen a véleményen – Európában pedig kevesebb, mint a negyedük (az emberek egyébként a válság kiindulópontjának számító Egyesült Államokban a legpesszimistábbak, itt mindössze 13% szerint jó a helyzet).

A válaszadók többsége saját bevallása szerint visszafogja a háztartása kiadásait. A legkevésbé a németek (itt 57% mondta, hogy kevesebbet költ), csehek és belgák (64-64%), a leginkább a magyarok (89%) a dél-koreaiak (88%), mexikóiak (86%) és argentinok (85%) érintettek. Az összes országot nézve 74% számolt be arról, hogy kevesebbet költ szórakozásra, például mozira, étteremre (Magyarországon ez 85%), 71% olcsóbban vagy egyáltalán nem nyaral (idehaza 78% említette), 70% pedig nem ad annyi pénzt luxustermékekre (a magyaroknál 80%). Az élelmiszerek tekintetében kevésbé megszorítóak a háztartások, de alkoholra és édességre felük-harmaduk a korábbinál kevesebbet szán.

A kutatás arra is kitért, hogy vajon a kormányzatnak inkább megszorító intézkedéseket kell bevezetnie, vagy emelnie kell az adókat? A kiadások csökkentése mindenhol a világon lényegesen nagyobb támogatással bír, mint az adók emelése: az utóbbi iránt legnyitottabb Törökországban is csupán egyharmadnyian támogatták ezt a megoldást. Magyarországon – a legtöbb országhoz hasonlóan – az elsöprő többség a kiadások lefaragása mellett foglalt állást (96%) – az európai átlag ebben a kérdésben 92%-os volt. Globális szinten a kiadások visszafogásában a más országoknak nyújtott segélyek csökkentése (57%), a köztisztviselők bérének befagyasztása (56%) valamint a hadi kiadások mérséklése (43%) bír a legnagyobb támogatással. Az egészségügyi (4%), oktatási (4%) és tömegközlekedési (5%) büdzsék megnyirbálását tartják a legkevésbé elfogadhatónak a válaszadók. Ha mégis adót kellene emelni, akkor elsősorban a cigarettát, alkoholt és egészségtelen ételeket (pl. cukorkákat, édességeket) adóztatnák meg a kutatásban részt vevők. Viszont nem emelnék a bérterheket (csak 5% támogatja az ötletet), a lakások megvásárlásához köthető illetékadót (7%), valamint a parkolást (7%).

A Global Advisor kutatás adatfelvételére minden év áprilisában és novemberében kerül sor. Országonként 1000 internetező válaszol a kérdőívre, akik életkor, nem, településtípus és iskolai végzettség alapján reprezentálják az adott országot. A válaszok megbízhatósági szintje 95% +-3,1%.

A kutatásban részt vevő országok: Argentína, Ausztrália, Belgium, Brazília, Csehország, Dél-Korea, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Japán, Kanada, Kína, Lengyelország, Magyarország, Mexikó, Nagy Britannia, Németország, Olaszország, Oroszország, Spanyolország, Svédország és Törökország.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük