A munkanélküliségre fedezetet nyújtó hitelfedezeti és törlesztési biztosításokról
4 perc olvasás
A Pénzügyi Békéltető Testület (a továbbiakban: PBT), amelynek feladata a fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése, és a fogyasztói jogok hatékony érvényesítésének biztosítása, a munkanélküliségre fedezetet nyújtó hitelfedezeti, illetve törlesztési biztosításokat érintő jogviták általánosítható tapasztalatai alapján jelzéssel élt a Felügyelethez, mely jelzés alapján a Felügyelet a következőkre hívja fel a közvélemény figyelmét.
A Pénzügyi Békéltető Testület (a továbbiakban: PBT), amelynek feladata a fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése, és a fogyasztói jogok hatékony érvényesítésének biztosítása, a munkanélküliségre fedezetet nyújtó hitelfedezeti, illetve törlesztési biztosításokat érintő jogviták általánosítható tapasztalatai alapján jelzéssel élt a Felügyelethez, mely jelzés alapján a Felügyelet a következőkre hívja fel a közvélemény figyelmét.
A munkanélküliségre fedezetet nyújtó hitelfedezeti, illetve törlesztési biztosítások – amelyek különféle hitelek (jelzálog-alapú hitel, személyi kölcsön, hitelkártya stb.) mellé köthetőek – döntő többségükben csoportos biztosítások. A két szerződő fél a bank és a biztosító, az ügyfél biztosítottként lép a szerződésbe, csatlakozási nyilatkozattal.
Ezen biztosítások alapján a biztosító jellemzően arra vállal kötelezettséget, hogy az adós keresőképtelensége vagy munkanélkülisége esetére – meghatározott időtartamra (általában 6-12 hónapra) – átvállalja a biztosítottól a törlesztő részletek fizetését, azaz az adós helyett ebben az időszakban a biztosító teljesít a banknak.
Kevésbé ismert, hogy a munkanélküliségi kockázatot is magában foglaló törlesztési biztosítások túlnyomó többségében a biztosító kockázatviselése a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére csak akkor terjed ki, ha a megállapodásban kifejezetten megemlítésre kerül, hogy a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére a szerződési feltételekben meghatározott okok valamelyike miatt kerül sor.
Mivel a közös megegyezésben a munkaviszony megszűnésének időpontja és a juttatások is rugalmasan alakíthatók, gyakori, hogy a felek a munkaviszony átszervezés vagy létszámcsökkentés miatti megszüntetését is közös megegyezéses formába öntik. A Munka Törvénykönyve a közös megegyezés kapcsán nem kívánja meg, hogy a felek a munkaviszony megszüntetésének indokát belefoglalják a megállapodásba, ezért a munkaviszony megszüntetésének indoka ezen megállapodásokból jellemzően hiányzik.
A törlesztési biztosítások jelentős része azonban munkanélküliség címén csak akkor nyújt fedezetet a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnésére, ha az erről szóló megállapodásban kifejezetten megemlítésre kerül a közös megegyezés indoka (a munkáltatónál történt átszervezés, létszámcsökkentés, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése vagy a munkavállaló tartós keresőképtelensége).
A fentiekre figyelemmel azokban az esetekben, amikor a fogyasztó rendelkezik munkanélküliség kockázatra is kiterjedő hitelfedezeti vagy törlesztési biztosítással, és a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére a fentebb említett okokból kerül sor, célszerű a közös megegyezésről szóló megállapodásban a munkaviszony megszüntetésének indokát külön feltüntetni, mert a biztosító csak ekkor tekinti biztosítási eseménynek a munkaviszony megszüntetését (ekkor vállalja át a fizetési kötelezettséget).
A fentiekben foglaltak figyelembe vétele a fogyasztó számára azzal az előnnyel jár, hogy törlesztő részleteinek további fizetése zökkenőmentes lesz, és megelőzhető az esetleges későbbi pénzügyi jogvita kialakulása is.
