A jövő üzleti sikereihez a hatalmas adattömegek szolgáltatják a megújuló erőforrásokat. Az okos kereskedő jól ismeri majd vásárlóit, a vásárlók pedig mobiltelefonjukon keresztül is komplex érzékszervi benyomást szerezhetnek a nekik ajánlott termékekről. Az IBM, a Big Data vitathatatlan pionírja Budapesten rendezett Storage Fórumot „Adatból információ" címmel, ahol technológiai távlatokról, alkalmazási területekről és konkrét projektekről beszélgettek.

 

A jövő üzleti sikereihez a hatalmas adattömegek szolgáltatják a megújuló erőforrásokat. Az okos kereskedő jól ismeri majd vásárlóit, a vásárlók pedig mobiltelefonjukon keresztül is komplex érzékszervi benyomást szerezhetnek a nekik ajánlott termékekről. Az IBM, a Big Data vitathatatlan pionírja Budapesten rendezett Storage Fórumot „Adatból információ" címmel, ahol technológiai távlatokról, alkalmazási területekről és konkrét projektekről beszélgettek.

 

A Wikibon piaci elemzése szerint a Big Data 2012-ben a világon 11,3 milliárd dollár forgalmat generált, ami 58%-os növekedést jelentett az előző évhez képest. Az elemzőcég hasonló léptékű növekedést jósol a következő két évre is. A piaci szegmens vitathatatlanul legnagyobb játékosa az IBM, a vállalat Big Datához kapcsolódó forgalma tavaly meghaladta az 1,3 milliárd dollárt, ami nagyságrendileg a sorban utána következő három vállalat összesített Big Data-forgalmával mérhető össze.

 

Ismerd meg a vásárlót

Az IBM Storage Forum 2013 rendezvényén Robyn Schwartz, az IBM egyik vezető kutatója azokat a távlatokat érzékeltette, amelyeket a nagy adattömeg elemzése a kereskedelem számára rejteget, és megmutatta a kognitív fejlesztési irányokat is, amelyek révén elemző készségeink képesek lehetnek felnőni az adatmennyiség dimenzióihoz.

A retail szektor régóta gyűjti és vizsgálja a vásárlók magatartását jellemző adatokat. Ezek sokáig a leltárkönyvekben és a piackutatók kérdőívein gyűltek, majd a hűségkártyák kezdték termelni azokat, de a tengernyi adatból aránylag kevés paradigmafordító belátás származott. A közeljövő kereskedelmének logikáját azonban már a Big Data alakítja.

A vállalatok ma már nem csak a termékről (gyártási láncról, szavatosságról, biztonságról, raktárkészletről) szeretnének valós időben mindent tudni, hanem a vásárlóról is. A fogyasztóra nem mint típusra, egy csoport jellegzetes tagjára kíváncsiak, hanem mint egyedi lényre. Szakszerű megfogalmazásban: a tapasztalat, információ és lehetőségek szingularizációja zajlik – a kereskedő nagy pontossággal kívánja tudni, hogy a vásárló kicsoda, hol tartózkodik, mi fontos neki éppen akkor és ott.

 

Big Data a sarki boltban

Robyn Schwartz a kognitív számítástechnikának is szakértője, vagyis a gondolkodó számítógép fejlesztési lehetőségeit kutatja. A határ ma ott húzódik, hogy az IBM Watson nevű szuperszámítógépe már képes értelmezni az emberi nyelven megfogalmazott kérdéseket, de egyelőre nem képes megérteni egy videó tartalmát és a többi érzékszervünk működéséhez hasonló adatfeldolgozási készséggel sem rendelkezik.

A jövő számítógépe azonban már átlépi ezt a határt. Kognitív képességei azt is lehetővé teszik majd, hogy online vásárlási döntéseinket is minden érzékszervi információ összegyűjtése után hozzuk meg. A Big Data és a kognitív számítástechnika kéz a kézben jár: a fejlett adatelemzés megjósolhatja, melyik szín lesz a közelgő nyár slágere, a kognitív kompjúter pedig képes lesz érzékletesen közvetíteni a termékek jellemzőit. Például érintőképernyőnk rezgései szimulálják majd, milyen a cipő tapintása, amelyet megvásárolnánk.

A fejlődés végül online formában teremtheti újra a sarki bolt bizalmasságát is, ahol nem csak mi ismerjük jól ki magunkat, de a kereskedő is régóta tisztában van szokásainkkal, kedvenceinkkel, és mindig azt kínálja, amire szükségünk van.

 

 

 

NAV: több adat, kevesebb papírmunka

A Storage Fórum 2013 kerekasztal-beszélgetésén állami intézmények és gazdasági társaságok döntéshozói is azokról a konkrét lépésekről beszéltek, amelyeket szervezeteik a nagy adattömegek feldolgozásában most tesznek meg.

Vágújhelyi Ferenc, a NAV informatikai szakfőigazgatója szerint az adatrobbanás mértékét jól érzékelteti, hogy az adóhatóságnál 1988 és 2000 között összesen gyűlt össze annyi adat, mint a legutóbbi négy hónapban. A feldolgozás már jórészt online folyamat, az évi 80 millió ügyből csak másfél milliót intéznek papíralapon. A szakértő megerősítette Robyn Schwartz trendjelzését a szingularizáció ügyében. Ma már a NAV sem csak aggregált adatokkal dolgozik, hanem a tételes ÁFA esetében például atomizált, nagyszámú eseményekkel is. A beszerzett petabájtos tároló mellett ehhez pedig egyre bonyolultabb matematikai modellekre, elemző képességekre van szükség. 

 

Isztambultól Győrig: Nagy Adat magyarul

A tavalyi év nagy hazai Big Data történetét Kerékgyártó Sándor, az Educatio ügyvezető igazgatója mutatta be. A magyar népszámlálás 11,4 millió kitöltött kérdőívét ugyanis az Educatio dolgozta fel a KSH számára, a karakter-felismerés IBM alapokon történt, jelenleg a statisztikai elemzések zajlanak. A továbblépés lehetősége az adatbázisok összekötésében rejlik. Például a felsőoktatásban végzettek elhelyezkedését figyelő, az Educatio által kezelt diplomás pályakövető rendszer még csak a NAV és az OEP adatbázisaival van összekötve, de ha a foglalkoztatási hivatal adatbázisával is összekapcsolódna, akkor a rendszer nem csak regisztrálni tudná, de munkalehetőséget is ajánlana.

Bóday Tamás, a Vodafone szakértője az IBM és a mobilszolgáltató közös pilot-projektjéről beszélt. Egy sikeres isztambuli Big Data együttműködés nyomán a két cég most Győrben is elkezdte feldolgozni a mobilhasználók anonimizált cellainformációit. A geolokáció segít pontosan rekonstruálni honnan hová, mikor és hogyan mozognak az emberek a városban, és így abban is, milyen minták alapján kerülhet sor a közlekedési rendszer optimalizációjára. Eredmények egy éven belül várhatók.

 

 

A Wikibon részletes jelentése a globális Big Data piac fejlődéséről itt olvasható.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük