Eredetileg megjelent 1998. júniusábanEredetileg megjelent 1998. júniusábanGyerekkorom kedvenc meséje volt A nagy hatalmú sündisznócska. Mese egy sünrõl, aki a semmibõl csinálta meg saját hatalmát, s mint a mesékben szokás, el is nyerte méltó büntetését.

Eredetileg megjelent 1998. júniusábanEredetileg megjelent 1998. júniusábanGyerekkorom kedvenc meséje volt A nagy hatalmú sündisznócska. Mese egy sünrõl, aki a semmibõl csinálta meg saját hatalmát, s mint a mesékben szokás, el is nyerte méltó büntetését.


Mint tudjuk, ez mese. Az életben egyre több ilyen sündisznócska bukkan föl, aki él és virul – büntetlenül. Csak éppen sok esetben nem sündisznócskának, hanem rendszergazdának nevezik az illetõt. De az is lehet, hogy a mi illetõnk csak az állását és egzisztenciáját féltõ munkavállaló, aki Svejk módjára, betû szerint végrehajtja e tárgyban teljesen tudatlan fõnökei utasításait.

Társadalmunk most érkezett abba a fejlõdési szakaszba, amikor a rendszergazda feladatához már nem elég a szakmai tudás, fejlett etikai érzék is szükségeltetik. Olyan képesség, amelynek mindig is hiányában voltak a másolásvédelmeken és vírusíráson nevelkedett szakma képviselõi, akik persze jogászért kiáltanak minden esetben, amikor az õ érdekeiken támad hangyányi sérelem.

A napokban olvastam a Neten egy érdekes írást. Szerzõje túlélési útmutatót ad arra nézve, hogyan éljük túl a vállalati fõnökök és rendszergazdák magánlétünkbe is betörõ kíváncsiskodásait. Különös egybeesés, hogy több eltérõ területrõl fordultak hozzám segélykéréssel a helyi rendszergazda önkényeskedése miatt.
Az elsõ szenvedõ alanyok egy országos tömegkommunikációs intézményünk dolgozói voltak. A rendszergazda a fejébe vette, hogy megrendszabályozza kollégáit, akik holmi pornóhosztokkal szórakoznak ahelyett, hogy a választás komoly eseményeit kísérnék figyelemmel.

Nosza, cselekedett. Rájött, hogy ha megtiltja a proxy kikerülését, akkor a megfelelõ programokkal nagy hatásfokú automata cenzort állíthat be a kollégák kordában tartására. Be is állította: tiltott minden, ami a sex szót tartalmazza. A buta gép persze vakon végrehajtotta a parancsot. Így aztán a zenei osztályon megszûnt a sextett. A biológusoknál nincs többé semmi, ami a szaporodással kapcsolatos, de a csillagászok is elveszítették a szextánst, sõt a számítástechnikai mûsor szerkesztõsége sem kérhet recensionsexemplart a német kiadóktól – hogy csak a legmeglepõbb következményekrõl beszéljünk.

De sündisznócskánk még tovább ment. Sorban elkezdte letiltani a hasonló tartalommal bíró szavakat: bab*, *boy, *girl és porn*. Az eredmény fenomenális: a Neten nincs többé Babes-Bolyai Egyetem, nincs többé a stáblistában bestboy és script girl. A Matáv internetes telefonkönyvébõl eltûntek Pornóapáti telefonszámai.

Csak a nagy hatalmú sündisznócska üzenete világít a monitoron:

Hiba! Hozzáférés megtagadva. Sajnálom, Önnek nincs lehetõsége elérni a
http://www.infoseek.com/Titles?qt=babes-bolyai&col=WW
objektumot ezen a cache-en keresztül. Kérem, forduljon a rendszergazdához.

Külön szót érdemelnek a cenzúraprogramok, amelyek központi, aktualizált adatbázissal dolgoznak. Egy cég elkészíti az adatbázist valahol Amerikában, ahol az amerikai értékítéletnek megfelelõen besorolják az Internet szereplõit. És ez az értékítélet azután szép lassan rányomja magát a világra.

 Hol van az amerikai alapító atyák szép álma: Minden ember szabadnak született? Az USA kormánya elfogadott bizonyos tartalomszûrési elveket, amelyeket minden nyilvános könyvtárban meg kell valósítani, ez a szövetségi támogatás feltétele. Ki tudja, rövidesen olyan zárolt anyag szekciók is nyílnak ezekben a könyvtárakban, mint amilyen az Országos Széchényi Könyvtár hírhedett Zárolt anyagok tára volt…

A gyermekek és az erkölcs védelme, a munkafegyelem erõsítése, a terrorizmus és a bûnözés elleni harc mind-mind jó ürügy azoknak, akik hatalmi mániájukat másokon szeretnék kiélni. Közben az egykori barát, a segítõtárs, a számítógép mindent figyelõ, gyûlölt eszközzé, a magánéletbe behatoló kémmé válik.

Az Internet valósította meg elõször igazán az információk és a nézetek szabad áramlását. Tényleg? Meddig is volt szabad az Internet? Mikor indultak meg az elsõ perek? Egy korszak lezárult. Beléptünk a Cyberspace világába, ahol – tudtunkkal vagy anélkül – hatékonyabban ellenõrizhetnek bennünket, mint valaha, jobban megszabhatják, mit olvashatunk és mit nem, mint bármikor korábban.

Az amerikai iskolai hálózatról, a K12-rõl írta valaki nekem, egyelõre ellenõrzés nélküli otthoni gépérõl: „Ez egy olyan hálózat, amelynek valójában egyetlen szolgáltatása van: a központi cenzúra." Látván a magyar Sulinet felépítését, az embernek az az érzése, a K12 megérkezett a hazai iskolákba. A teljes szûrést még nem kapcsolták be, s talán még nem is jutott eszükbe, hogy valaha is megtegyék. Vagy talán én vagyok idealista?

Kis János (Johannes)Kis János (Johannes)  Kis János szabadúszó informatikai szakújságíró

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük