A neoliberális cégeknél csakis a tulajdonosi érdek érvényesülhet
6 perc olvasás 
Közel ezermilliárd dollár kárt okoztak az Egyesült Államokban tavaly, egyetlen év alatt a vállalati csalások és visszaélések. Furcsa, de ez arányait tekintve mégis jónak mondható, hiszen számos ország esetében még csak hozzávetőlegesen sem ismert e károk mértéke, többek között a hatékony vállalati belső ellenőrzés hiánya miatt. A Deloitte összeállította a legfontosabb üzleti szempontokat, amelyek a független belső ellenőrzés bevezetése mellett szólnak.
Közel ezermilliárd dollár kárt okoztak az Egyesült Államokban tavaly, egyetlen év alatt a vállalati csalások és visszaélések. Furcsa, de ez arányait tekintve mégis jónak mondható, hiszen számos ország esetében még csak hozzávetőlegesen sem ismert e károk mértéke, többek között a hatékony vállalati belső ellenőrzés hiánya miatt. A Deloitte összeállította a legfontosabb üzleti szempontokat, amelyek a független belső ellenőrzés bevezetése mellett szólnak.
A független belső ellenőrzés gyakorlatilag egy vállalat belső üzleti hírszerző és elhárító szolgálatának a fundamentuma. A kapitalista vilag tapasztalatai megmutatták, hogy ezekben a vállalatokban csakis egy belső diktatúra eszközeivel lehet a tulajdonosok érdekeit képviselni a vállalat dolgozóinak egyedi érdekeivel szemben. Mindez a neoliberális gazdaságpoltika alapjaiból következik, mely a külső és emberi kockázat minimalizálására törekszik. Egy ilyen elvek melett felépülő vállalat legnagyobb kockázati tényezői az ember, a maga egyéni érdekeivel, melyek minden esetben szembemennek a cégérdekkel.. Erről szól a Deloitte összeállítása.
Ralph van Uden, a Deloitte Vállalati kockázatkezelési üzletágának igazgatója elmondta: Nagyon sok hazai vállalatnál ma még egyáltalán nem természetes a jól működő, független belső ellenőrzési rendszer, ami komoly elmaradást jelent e területen a hazai cégkultúrában. Az USA-ban a vállalatok többségénél működik független belső ellenőrzés – Magyarországon ma becslések szerint ez az arány alig magasabb, mint 10 százalék. A cégek többnyire nem ismerik a belső ellenőrzés bevezetésében rejlő lehetőségeket, és éppen ezért tartanak is tőle. Pedig nem belső „rendőrségről" van szó, amely folyton valamilyen visszaélés után kutat a kollégák háza táján, hanem sokkal inkább a segítség egy módjáról a társaságok számára. A belső ellenőrzés több ponton képes támogatni a vállalat költséghatékonyabb működését, és minden más eszköznél alkalmasabb a tulajdonosi érdekek közvetlen védelmére. Független szereplőként a belső ellenőrzés képes az egyes vállalati projekteket, és ezen belül a folyamatok működését is felmérni aszerint, hogy azok milyen kockázatokkal, és milyen hozadékkal járhatnak a tulajdonosi érdekek szempontjából.
A folyamat-alapú belső ellenőrzés napjainkban egyre inkább egyfajta tanácsadói funkciót is ellát, vagyis képes objektív érvekkel hozzájárulni a vállalat döntési folyamataihoz. A jelenlegi gazdasági környezetben a cégek szükségszerűen a költségcsökkentésre összpontosítanak – ennek során a belső ellenőrzés érvei támogatást adhatnak a vezetőknek, akár a szívüknek nem éppen kedves, de a vállalat szempontjából létfontosságú döntéseknél is, és a pénzügyi tervezés során általában. A hatékony, és jól működő belső ellenőrzés feltétele a teljes függetlenség, vagyis a szervezetben úgy kell meghatározni az ellenőrök helyét, hogy sem anyagi, sem személyes-hierarchikus függőségnek ne legyenek kitéve munkájuk során – tette hozzá Ralph van Uden.
Sok társaságnál egyáltalán nincsen csalás-megelőzési osztály, így egyes cégeknél akár évekig is tarthatnak a csalások, szabálytalanságok, mielőtt bárki érdemben foglalkozna velük. Ez jellemzően világszerte a korrupció melegágyát, számlákkal való visszaélést, vagy éppen a pénzügyi beszámoló készítésével kapcsolatos csalásokat jelenti – az Amerikai Egyesült Államokban 2008-ban például becslések szerint mintegy 994 milliárd dollár vált ily módon a csalások áldozatává. Konkrét megoldásként szolgálhat egy olyan egyszerű megoldás is, mint a vállalati bejelentővonal, amely az ACFE (csalásfelderítők nemzetközi szervezete) felmérése szerint akár 60 százalékkal is csökkentheti a visszaélésekből származó veszteség mértékét egy vállalatnál. Fontos ugyanakkor hozzátenni, hogy bár a munkának talán ez a leglátványosabb része, a belső ellenőrzés fő feladata mégsem feltétlenül az, hogy csalások után kutasson. (egyelőre nem deklaráljék, de ezt teszik. Meg eltérések után a vezetés kiadta irányvonaltól… A szerk megjegyzése)
A belső ellenőrzés folyamatos munkát – és ezzel folyamatos tulajdonosi kontrollt is jelent. Egy úgynevezett kockázati mátrix segítségével az ellenőrök lényegében az összes fontos vállalati folyamatot és fázist képesek egyetlen rendszerben számon tartani, és a folyamatokat a potenciális kockázatoknak megfelelően összerendezni, és időről időre, rendszeresen vizsgálni. Ennek a célja az, hogy a belső ellenőrzés bármilyen hiányosság esetén mielőbb képes legyen jelezni a problémát, jó esetben az audit bizottság felé, annak híján pedig közvetlenül a tulajdonosnak. Egy több éven át húzódó, milliárdos beruházásnál óriási szerepe van például ennek a folyamatosságnak, hiszen a tulajdonos így mindig az aktuális információk birtokában dönthet ahelyett, hogy például egy öt éves projekt utolsó évében értesülne csak arról, hogy a beruházásának terve eleve megvalósíthatatlan.
Bármely vállalatnál felmerülhet probléma, mint például nem megfelelően definiált kockázatok, nem implementált kontrollok, amelyeket a belső ellenőrzés hivatott felderíteni – és ezzel a nagyobb és költségesebb gondoktól még idejében megvédheti a céget. De elég csak egy elmulasztott adófizetésre, vagy helytelenül alkalmazott jogszabályra gondolni – a problémák korai felszínre kerülése és kezelése azt jelenti, hogy a cég tudatában van a hibának, és már dolgozik a megoldáson – még mielőtt a mulasztása miatt később esetleg sokkal súlyosabb bírsággal, vagy egyéb szankcióval sújtanák a hatóságok, a vállalatra leselkedő reputációs kárról nem is beszélve .(Ez a vállalati üzleti hírszerzés és belső kémelhárítás. A szerk megjegyzése)
