2024.március.28. csütörtök.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

A nők később nyúlnak telefonjaik után, mint a férfiak, de senki se bírja egy percnél tovább.

4 perc olvasás
<!--[if gte mso 9]><xml> 72 1024x768 </xml><![endif]--> <p><span class="inline inline-left"><a href="/node/104543"><img class="image image-preview" src="/files/images/fomo.preview.jpg" border="0" width="478" height="270" /></a></span>Ha egy barátra, egy kollégára vagy akár az orvosnál vár, mit gondol mennyi idő után veszi elő telefonját - két perc? Három? A Kaspersky Lab megbízásából a Würzburgi- és a Nottingham-Trent-i Egyetem közös kísérlete azt találta, hogy a résztvevők, akik egyedül várakoztak egy teremben, átlagosan csak 44 másodpercig bírták ki okostelefonjaik nélkül. A férfiak csak 21, míg a nők 57 másodpercet vártak. </p> <p> 

fomo.previewHa egy barátra, egy kollégára vagy akár az orvosnál vár, mit gondol mennyi idő után veszi elő telefonját – két perc? Három? A Kaspersky Lab megbízásából a Würzburgi- és a Nottingham-Trent-i Egyetem közös kísérlete azt találta, hogy a résztvevők, akik egyedül várakoztak egy teremben, átlagosan csak 44 másodpercig bírták ki okostelefonjaik nélkül. A férfiak csak 21, míg a nők 57 másodpercet vártak.

 

fomo.previewHa egy barátra, egy kollégára vagy akár az orvosnál vár, mit gondol mennyi idő után veszi elő telefonját – két perc? Három? A Kaspersky Lab megbízásából a Würzburgi- és a Nottingham-Trent-i Egyetem közös kísérlete azt találta, hogy a résztvevők, akik egyedül várakoztak egy teremben, átlagosan csak 44 másodpercig bírták ki okostelefonjaik nélkül. A férfiak csak 21, míg a nők 57 másodpercet vártak.

 

Hogy jobban elmélyedjenek a digitális készülékekkel való kapcsolatunkba, tíz perc után megkérdezték a résztvevőket, hogy mit gondolnak, mennyi idő után nyúltak telefonjaik után. A legtöbben 2-3 percet mondtak, ami rámutat a jelentős különbségre az észlelés és a valós viselkedés között.

 

Az eredményekkel kapcsolatban Jens Binder, a Nottingham-Trent-i Egyetem kutatója megjegyzi: "A kísérlet azt sugallja, hogy az emberek sokkal jobban kötődnek ezekhez a készülékekhez, mint azt hiszik, és amikor egyedül vagyunk szinte ösztönösen fordulunk okostelefonjainkhoz, már nem szoktunk várni. Az azonnali információs és kommunikációs lehetőségek által az okoskészülékek sokkal inkább a mai ember digitális társai, mintsem egy technológiai eszköz."

 

A fenti egyetemek további kutatásai azt találták, hogy a telefon-nyomogatási kényszer egy újonnan megnevezett jelenségre vezetethető vissza, ami az angol-szász országokban már saját szlengesült betűszóval rendelkezik: a FOMO (fear of missing out) az a félelem,amikor attól tartunk, hogy lemaradunk valami fontos eseményről, ha nem vagyunk az interneten. Egy kérdőívben azok a résztvevők, akik többet használták telefonjaikat, gyakrabban éreztek FOMO-t.

 

"Minél többet használják a résztvevők telefonjaikat, annál jobban félnek attól, hogy lemaradnak valamiről, amikor nincs a kezükben. Nehéz megmondani melyik az ok és melyik az okozat – azért használják többet a telefont, mert félnek attól, hogy lemaradnak valamiről; vagy olyan sokat használják, hogy ettől kezdenek el aggódni." – fűzte hozzá Astrid Carolus, a Würzburgi Egyetem kutatója.

 

A tanulmány szerint minél többet használjuk telefonjainkat, annál stresszesebbek leszünk. De meglepőmód, amikor az általános elégedettségükről kérdezték a résztvevőket, nem volt különbség a sokat-használók és a keveset-használók között. Így az okostelefon-használat okozta stressz nincs hatással az általános jólétünkre.

 

A tízperces várakozás során a résztvevők átlagosan az idő felét töltötték okostelefonjukkal. A Kaspersky Lab korábbi kutatásai már kimutatták, hogy sok mindenben támaszkodunk mobilkészülékekre manapság, eszközként használva őket, hogy ne kelljen többé tényeket, adatokat megjegyezni. A válaszadók többsége például nem tudta aktuális partnere telefonszámát, de még mindig emlékezett az otthoni telefonszámra tíz éves korából.

 

"Manapság életünk szerves része az okostelefon, ez a hasznos tárgy, amit gyakran magától értetődőnek veszünk. Mivel állandóan velünk van, hajlamosak vagyunk elfelejteni azt, hogy valójában mennyire értékesek a rajta tárolt személyes emlékek és más adatok miatt" – mondja David Emm, a Kaspersky Lab senior biztonsági kutatója. "Ezek nem csak nekünk értékesek, hanem a kiberbűnözőknek is. Ha személyes készülékeinket feltörik, elveszíthetjük a barátainkhoz vezető kommunikációs csatornát és egy végtelen információ-forrást is."

 

Az utóbbi két évben a Kaspersky Lab kutatásokat végzett a digitalizáció társas hatásairól és hogy ez milyen mértékben teszi kiszolgáltatottabbá a felhasználókat a kiberbűnözéssel szemben. A eredmények áttekintése elérhető az amnesia.kaspersky.com oldalon.

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.