A Nyirkai Jóslat és Annak "hét Tevéje" – EUROASTRA

Máté Imre Yotengrit címen jelentette meg a Rábaközi tudó-emberek hagyatékát. (A "tudókat" az újra népszerűvé vált elnevezéssel ma sámánoknak vagy táltosoknak nevezhetnénk.) A több kötetes gyűjteményben (2007-ben jelent meg a harmadik kötet) egy összefüggő eszmerendszer erkölcsi tanításait, történetei, mondáit találjuk. A második kötet végén egy függelék tartalmazza a "nyirkai jóslat" néhány oldalát.

A történet szerint 1947. vagy '48. nyarán (ez utóbbi a valószínűbb) hét táltos találkozott, hogy a jövőbe tekintsenek, mert úgy látszott, hogy a dolgok egyre rosszabbra fordulnak. Egy asszony segítségével, akinek a lelke "utaztatható" volt, megidézték az árpádkori nagy táltos, Lápkumánja szellemét (a név jelentéséhez: láp – mocsár, kumán – kun). Az üzenet a következő évek időtartamára rendkívül érzékletes képeket ad. 1956-ból például: "A nevén szólított Öreg tétovázik, / de vállalja sorsát." Vagy 1968: "A mieink is átkelnek a Dunán, ősi földre. / A víg mosoly torz vigyorra változik." És egy jelen korunkra vonatkozó kép: "A nemzet talpa alatt röpülő szőnyeggé válik a föld!" A legérzékletesebb képek, mint ez az utóbbi is, mintha egy mese (pontosabban: rémmese) világát idéznék. Az első pillantásra teljesen félreérthető képek valójában rendkívül tömören képesek megfogalmazni egy-egy helyzetet, az azokkal kapcsolatos érzés-komplexumok ábrázolásán keresztül. Az ilyen ábrázolások azonban többnyire csak akkor azonosíthatók, ha már bekövetkeztek – ebben is hasonlítanak a Nostradamus-féle próféciákra. A "repülő-szőnyeg" képe például a föld-eladásokra alkalmazható (esetleg egy munkaerő-elvándorlásra).

A 2006. első felében megjelentetett jóslat puszta érdekesség lenne, ha csak a korábbi időszakra vonatkozna. Az utolsó szakasz (a jóslattól eltelt "még hatvan-hetven" év) azonban pontosan a mostanában kezdődő időszakunkat írja le. Már az előző szakasz vége sem fest pozitív képet: "Lenézett népek mögött kullog a magyar!" – ami sajnos több szempontból, akár számadatokkal is bizonyítható.

Most pedig lássuk a jóslat szövegét:

A NYIRKAI JÓSLAT

Az alábbiakban olvasható jóslatot hét magyar táltos kapta 1946-47 körül Lápkumánja táltos szellemétõl. Maga az idézet pedig Máté Imrének, a rábaközi táltos hagyományok õrzõjének Yotengrit címû könyvébõl származik (második kötet).

A jóslatban igen találó leírást kapunk az elmúlt ötven év eseményeirõl. Magában foglalja az 53-as berlini felkelést, az 56-os magyar és a 68-as csehszlovákiai forradalmat is. Ami ennél is figyelemreméltóbb, az a jelen politikusaink meghökkentõen pontos leírása. Azonban szerepelnek a szövegben olyan események is, amelyek még a mai magyar ember számára is a jövõt jelentik. S ami a szomorú, hogy ezek a jövendölések cseppet sem szívderítõek, hiszen egy meglehetõsen véres háború képét festik elénk. Természetesen a jövõ mindig mozgásban van, tehát még megvan a lehetõsége annak, hogy ezt az elõre felvázolt eseményt valamelyest megváltoztassuk.

(A címben szereplõ számok éveket jelölnek, s értelemszerûen a közlés idejétõl, azaz 1946-47-tõl kell számítani.)

Még öt-hét!

A medvebocsot lépre csalják

és elverik rajta a port.

Még nyolc-kilenc!

A Duna két partján

vérben úszik a hulló lomb,

és ösvények tapostatnak

a hanyatló Nap palástján.

Nevet kiáltanak.

A nevén szólított Öreg tétovázik,

de vállalja sorsát.

Ifjak ragadnak fegyvert,

nõk és férfiak egyaránt.

Közel a gyõzelem.

Ekkor megelevenednek az árnyékok.

Az igazi harcosnak kedvét szegik.

Az ügyet Nyugattól-Keletig elárulják.

Szerencsés, ki idõben kereket oldhat.

Nagy az érvágás!

A Négy Folyó Városának Igaz Emberét

kiejtik az ablakon.

A gyõzõk eltanácsolják a kopasz zsarnokot,

és a Vasmacskák Városának fattyát

teszik meg helytartónak.

Õ megöleti a Tétovázó Öreget.

Az ifjúságon bosszút áll.

Sokáig uralkodik és megrontja a nemzetet.

Jutalmazzák az elvtelenséget,

mindent pénzben mérnek.

A lakás, a ház csak lakhely, nem otthon.

A gyerek nyûg.

Még húsz-huszonegy!

A kétfarkú oroszlán elbõdül,

de ugrani nem mer.

A mieink is átkelnek a Dunán, õsi földre.

A víg mosoly torz vigyorra változik.

Itthon a földmûvest már megtörték.

Még nevén a föld,

de cseléd sajátjában.

Lazul a lánc, rozsdásodik a bilincs.

Még negyven és néhány!

A nagykövet cselt vet, összeesküvést szõ.

Korábbi ellenfelek összefognak.

Rést vágnak a kerítésen.

Meglazítják a medvebocs láncát,

a kétfarkú oroszlán ketrecének rácsát is.

Nem hálásak.

A vörös tüzet okádó sárkány ebbe belebetegszik.

Harsona jelzi a szabadság kezdetét.

A szürke marhát napos legelõre engedik.

A csorda megszédül a szabadságtól.

A barmok egymást öklelik.

A nép elkergeti a kapuk nyitogatóit.

A Jóindulatú Beteg kerül élre.

Mások intézkednek.

A földmûvestõl elveszik örökét,

és dobra verik.

A senkiháziak vérszemet kapnak.

Bitangok tékozolják a fényt.

Gyülekeznek a dögmadarak.

A Nagy Tengert átröpüli

a Napból szálló, galambnak álcázott karvaly.

Megérkezik a kánya is – osztozkodni.

Megint terelgetik a népet.

Hiteket erõltetnek.

Szaporodnak a pénzért fönnhangon imádkozók.

BOLDOGASSZONYUNK-at elfelejtik,

buta lúddá tekerítik.

Jaj pedig, ha ISTENÜNK ASSZONY-FELE

Elfordul tõlünk, vagy mink õtõle!

A Régi Nagy Csata Városában

EZEK papjai dûlõre jutnak, és új lovat nyergelnek.

Összeesküsznek Isten Képmása ellen

a Könyörtelenség Hatalmasaival.

A galambnak álcázott karvaly és a kánya

Égigérõ fára segítik a Kiskanászt.

Szívében király, álmaiban császár.

Szépen szól, rondán cselekszik.

Zsákja feneketlen.

Letaszítják – újra mászik.

Még ötvenöt-hatvan!

Az íjfeszítõ sarja lukas hajóra száll.

Az õ ingével-gatyájával tömítik a rést.

Messze jutottak a parttól,

már nem tud kiszállni.

A döglött sárkány kutyáit

a koronázatlan Cár veszi pórázra.

A szûkszavú Tárnokmestert tuszkolják élre.

Saját táborából ütnek pártot ellene,

mert a Koronázatlan Cár úgy akarja.

Paprikajancsiból csinál vezért.

A nemzet tûri – nem látja meg rajta

a rángató madzagokat.

A csellel hatalomra segített Paprikajancsi

pofátlanul önkényeskedik, buzerálja a népet.

Nyegle és buta.

A Kiskanász malmára hajtja a vizet.

Jobb ellenfél nincs. A nép tûri õket.

Nemes lovag-õsök fehér liliomán

tipródik a nemzet.

A csõsz tolvaj, a bakter rabló, a bíró cinkos.

A különb nem viszi sokra, mert irigylik.

Ki-ki rántja lefelé a másikat – az országot együtt.

Lenézett népek mögött kullog a magyar!

A nemzet talpa alatt röpülõ szõnyeggé válik a föld!

Még hatvan-hetven!

A rátarti úr napszámért kunyerál.

Már mindent elkótyavetyéltek.

Csak alantas szolgálatok maradnak,

égbekiáltó árulások.

Lesznek, kik alattomos ellenséggel

fújnak egy követ.

Bevezetik a hét tevét,

hogy az innen köpködhessen lángot –

a bikát nyergelõ asszonyra.

Ebbõl belviszály is támad, meg külsõ viszály is.

A Kost Áldozó

két fia tovább marakodik.

A tevék magyar hajcsárai

Manó bõrét húzzák Krisztus képére,

hogy megtévesszék a népet,

és aranyra válthassák a félhold csillogását.

Õk a Kost Áldozó, tevét nyergelõ

fiát segítik,

más magyarok meg a másikat.

Kettészakad a nemzet,

lángra lobban az Ország.

A lángot vér oltja.

Magyar magyart gyilkol,

de a bika hátáról is ide lõnek

a hét teve miatt.

A nép fele elpusztul.

A szomszédok megmozdulnak,

de ugrásra kész a zenélõ sivatagok tigrise is.

A megszeppent maradék

UKKÓ-t híjja, a BOLDOGASSZONY-t.

A haragosok megbocsátanak egymásnak,

az irigy örül más szerencséjének,

a rátarti nem rázza a rongyot,

a közönyös siet segíteni.

Ekkor a MAGYAROK ISTENE õrül állítja

a zenélõ sivatagok tigrisét,

és böcsületes alkuval

visszakerül, ami visszajár.

Új kor veszi kezdetét minden égtáj felé,

YOTENGRIT, az ÕS-TENGEREK ISTENE nevében.

A JÓ SZOMSZÉDSÁG TÖRVÉNYE gyõzedelmeskedik.

A jóslat értelmezéséről több dokumentum is található az Interneten. Máté Imre is többször – például a 2006. őszén tartott előadásai során – elemezte a jóslat képeit. A múltra vonatkozó részek viszonylag egyszerűen azonosíthatók, illetve az utolsó, a (2007)2008 – (2017)2018-ra vonatkozó időszak legtöbb szóképe is viszonylag könnyen értelmezhetők. Máté Imre közlése szerint a "Kost Áldozó két fia" a muzulmán és az izraeli népeket jelenti, a "zenélő sivatagok" pedig az Észak-Kínában fekvő Tárim-medence megnevezése.

Az utolsó időszak egyik központi képe a "hét teve", amely egy polgárháborúhoz vezető viszály okaként jelölődik.

Bevezetik a hét tevét,

Hogy az innen köpködhessen lángot –

a bikát nyergelő asszonyra.

Ebből belviszály is támad, meg külső viszály is.

A hét tevét többnyire fegyverrel, általában atomfegyverrel azonosítják, amely "a bikát nyergelő asszonyt", azaz Európát fenyegeti.

A véletlen egy sokkal egyszerűbb értelmezési lehetőséghez segített. A "hét teve" itt a gáz tranzit-vezetékként, illetve a gázelosztóként értelmezhető. Az "innen köpködhessen lángot" pedig a rejtélyes fegyver helyett mindössze a fűtést, illetve a gáz felhasználását jelenti.

2006. október 15-én több helyen is – például a Menedzsment Fórumban (www.mfor.hu ) – megjelent egy cikk, "Magyarország lehet a régió gázelosztó központja" címmel. Kóka János gazdasági miniszter szerint "Magyarország abban érdekelt, hogy minél több gázelosztó hálózat épüljön Európában". Az EU által támogatott Nabucco az azeri, kazah és iráni gázt szállítana Törökországból Ausztriába. A "Kék Áramlat" (hivatalos nevén: Dél-európai Gázvezeték) ugyancsak Törökországtól vezetne Ausztriáig orosz-türkmén gázt szállítva, illetve tervbe van még véve egy horvát kikötőből induló vezeték is. A magyarországi tárolás céljára egy tízmilliárd köbméteres gáztárolót létesítenének.

A "hét teve" így vonatkozhat a tároló kinézetére, esetleg a vezetékek (amelyek a tevéhez hasonlóan hordozók) számára vagy elrendezésére. A következő sorokban, ezt találjuk: "A tevék magyar hajcsárai (…) aranyra válthassák a félhold csillogását." A félhold így Törökországra vagy tágabban értelmezve a muzulmán világra vonatkozik; az "arannyá váltás" pedig a tárolás, illetve kereskedelem nyeresége.

2007. márciusában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Nabuccót "álomnak", viszont a Gazprom orosz állami konszern tervét, a Kék Áramlatot realitásnak nevezte. Ez az EU-ban "némi csodálkozást keltett", illetve az ellenzék akcióját is kiváltotta. A Kék Áramlat elleni egyik ellenérv, hogy lehetőséget ad arra, hogy az oroszok a későbbiekben politikai célokra használják gazdasági befolyásukat. Németh Zsolt ellenzéki politikus szerint Gyurcsány "leértékeli a Nabuccót", míg a rivális orosz gázvezeték, a Kék Áramlat problémáit pedig leegyszerűsíti. A külső és belső nyomás hatására 2007. szeptemberében Kóka János már a Nabucco támogatásáról beszélt. Viszont 2008. február végén Gyurcsány Ferenc aláírta, hogy Magyarország részt vesz az orosz Déli Áramlat nevű gázvezeték építésében. Ez szinte közvetlenül az után volt, hogy a kormány szétküldte a Nabucco építéséről a megállapodás-tervezetet.

A "tevék magyar hajcsárai", azaz működtetői a jóslat szerint ugyancsak fontos szerepet kapnak:

A tevék magyar hajcsárai

Manó bőrét húzzák Krisztus képére,

hogy megtévesszék a népet,

és aranyra válthassák a félhold csillogását.

Ők a Kost Áldozó, tevét nyergelő

fiát segítik,

más magyarok meg a másikat.

Kettészakad a nemzet,

lángra lobban az Ország.

A lángot vér oltja.

A "hajcsárok" szempontjából érdekes a Magyar Nemzet 2008. márciusi híre, melyben "kormányhoz közeli körök" információi szerint Gyurcsány Ferenc nyáron távozik a posztjáról – ez mint tudjuk végül csak tudatos álhír volt – és a Déli Áramlat gázvezetéket felügyelő vállalat vezetője lesz. Ez a játszma azonban még koránt sincs lezárva. A jóslat szerint a "tevék" "hajcsárai" a gázt adó hatalmat támogatják, "más magyarok meg a másikat", s mindez polgárháborúhoz vezethet.

Magyar magyart gyilkol,

de a bika hátáról is ide lőnek

a hét teve miatt.

A nép fele elpusztul

A jóslat, illetve a "hét teve" értelmezése szerint a gázelosztó miatt olyan európai érdekeltséggé válik az ország, hogy az uniónak be "kell" majd avatkoznia, hasonlóan az USA és a Közel-Kelet viszonyához, vagy konkrétan az Iraki-Kuvaiti eseményekhez. Aki látta a Kurtlar Vadisi (Farkasok völgye) c. filmet, annak számára nem üres fenyegetés, hogy a "nép fele elpusztul", még ha – Máté Imre közlése alapján – ezt nem is számszerűen kell érteni.

Ha igaz ez az értelmezés, akkor egy rendkívül különös eseménysorozatra vonatkozik. Egy látszatra nagyon jó, gazdaságilag is hasznosnak tűnő (jó üzlet, megtérülés, "diverzifikálás", "munkahelyek") tervről van szó, amit tehát racionálisan követnünk is kellene. Mégis, egy ilyen terv (még egyszer: ha jó az értelmezés) – talán a "megtérülés" valódi számai, talán emberi, talán politikai, talán nemzetközi okok miatt, vagy bármely olyan ok miatt, amit még csak nem is sejtünk – végül rendkívül káros következményekhez vezethet.

2006. őszén egy előadása után Máté Imre a "hét teve" ezen értelmezési lehetőségéről mondta: ennek a jelentését nem is próbálta megfejteni – ha megtörténik, akkor majd megláthatjuk, hogy pontosan mit is jelent, ahogy az a múltra vonatkozó jóslatoknál is történt. 2007. őszén, errol az értelmezésről azt mondta, hogy az "nagyon plauzibilis" (hihető, elképzelhető).

"Nem lehetne-e másképp?" – kérdezték a tudó emberek Lápkumánja szellemét. "Megírva semmi sincsen, mert minden megváltoztatható, – ha nem fordultok el ISTENETEK-től és megszívlelitek az ősök intelmeit." – hangzott a válasz.

A dolognak van még egy érdekessége a Jóslat vége a hírek szerint megváltozott, más idősávra kerültünk:

A megújult nyirkai jóslat

1947 nyarán hét táltos találkozott a nyirkai Hanyban, a Rókadomon. Nagy híváshoz mentek, ősök szellemét idézni a nemzetre zúdult bajok halmaza miatt.
Tudni akarták, meddig tart a nyomorúság, meg miképpen alakul a jövő.
Áldozó tüzet raktak, s segítették a lélek útján járót, ki szóval szólta az égiek üzenetét.
A nyirkai jóslat bizonyossággá vált. Szavait igazolta az idő 2007 végéig – az utolsó rész ("még hatvan-hetven") kezdetéig.
Ám 2007 telén nagy hívás érkezett a nyirkai Hanyba. A nemzet szellemi örökségének tanítói gyűltek egybe a hívásra a Rókadombon, s áldozó tüzet raktak.
Szert tartottak, s segítették a lélek útján járót, ki szóval szólta a lélek üzenetét.
2007 telén új irányt vett a folyamat árja, s az emberi cselekedetek fényében az égi szándék átírta a jóslat végét.
Új lehetőséget kapott a nemzet, hiszen visszatért Istenéhez, s kezébe vette jövendőjét.
Így hangzott a szó a nyirkai Hanyban a Rókadombon:

Már csak a tetteinken múlik.

A Duna két partján megszületik a szeretet áldott fehér köre.
A nemzet felemelkedik, és magával emel minden más nemzetet a Kárpát Hazában.
Böcsületes alkuval visszakerül, ami visszajár.
Új kor veszi kezdetét, minden égtáj felé,
az Ős-ten, – a mi bennünk élő Isten nevében.
Isten gyermekei, Teremtő nemzette Magyar nép
igazságra juttatja a Szeretet tanítását.

A táltosok egy akarattal mondották: "Így van ez – így legyen."
Megköszönték a jövendölést, őrizték még egy ideig az áldozó tüzet, s áldást mondtak.
Ezek után ki-ki elindult, és tette a maga dolgát.

Úny. Jézus születése után 2008 esztendővel.
Isten áldásával. Egy Fehér Magyar atya:
Berhidai Tamás

Irodalom:

www.freeweb.hu/solyommadar/magyar/joslat.htm

http://torsalqvist.freeblog.hu/archives/2006/10/09/Nyirkai_joslat__megprobaltam_megfejteni/

www.arvisura.van.hu/yotengrit.htm

gyopar.blog.hu/2008/03/13/a_megujult_nyirkai_joslat

http://forum.sg.hu/forum.php3?ujsag=nyirkaijoslat

http://www.shp.hu/hpc/web.php?a=commorakozigaz&o=1163616622

http://yotengrit.hu/joslat.html

http://1szathmary.multiply.com/journal/item/41/41

http://www.ufo.eoldal.hu/oldal/a-nyirkai-joslat

http://www.baranta.ro/joslat.php