A Pápa Imádkozott A Betlehemet és Izraelt Elválasztó Falnál

2014. május 25-én, vasárnap reggel Ferenc pápa búcsút vett Jordániától. Helikoptere fél 9 után pár perccel ért földet Betlehemben, ahol első útja az elnöki palotába vezetett, melyet követően a várost és Izraelt elválasztó falnál imádkozott – tudósít a Vatikáni Rádió.

Az elnöki palotában udvariassági látogatást tett Mahmúd Abbász elnöknél. Az ajándékok kicserélése után a Palesztin Állam elnöke átkísérte a pápát a szemben lévő épület vendégfogadó termébe, ahol jelen voltak az állami hatóságok képviselői, a diplomáciai testület tagjai, valamint a pápa kíséretében lévő személyek.

A pápa beszédében hálát adott Istennek, amiért itt lehet, ahol Jézus, a Béke Fejedelme született, és megköszönte a szívélyes fogadtatást.

A Közel-Kelet évtizedek óta viseli az elhúzódó konfliktus drámai következményeit, amely oly sok nehezen gyógyuló sebet ejtett; bizonytalanságot, elszigeteltséget, az emberi jogok megtagadását, egész közösségek kivándorlását, megosztottságot és szenvedést hozva maga után.

A pápa közel áll a szenvedőkhöz és szívből kéri, hogy mindenki érdekében vessenek véget ennek a helyzetnek, amely egyre elfogadhatatlanabb. Sokszorozzák meg erőfeszítéseiket egy stabil béke megteremtéséhez, amely az igazságosságon, minden ember jogainak elismerésén és a kölcsönös biztonságon alapul. Eljött a pillanat, hogy mindenki bátran a nagylelkűség és a kreativitás újtára lépve a közjót szolgálja. Izraelnek és Palesztinának egyaránt joga van a saját államhoz, amelyben békében és biztonságban élhet a nemzetközileg elismert határok között.

Ezért a Szentatya arra szólította a feleket, hogy óvakodjanak minden olyan cselekedettől, amely ellentmond a béketörekvéseknek és fáradhatatlanul keressék a megállapodás útját. A béke számtalan jótéteményt fog hozni a régió népeinek és az egész világnak. Határozottan e felé kell haladni, még ha mindenkinek le is kell mondani valamiről.

Ferenc pápa a béke exodusáról beszélt, amikor azt kívánta a palesztin és az izraeli népnek és hatóságoknak, hogy bátran induljanak el a béke felé. A biztonságban és a kölcsönös bizalomban megteremtett béke ugyanis sok más probléma megoldását elősegíti majd, lehetővé téve a kiegyensúlyozott fejlődést – ezáltal példaként szolgálva más konfliktusos térségek számára is.

A Szentatya ezután a keresztény közösségekről szólt, akik Palesztinában is hozzájárulnak a társadalom közös javához, kiveszik részüket az egész nép öröméből és szenvedéseiből. A keresztények továbbra is gyakorolni kívánják teljes jogú állampolgári szerepüket a többi lakossal együtt, akiket testvéreiknek tekintenek.

A pápa béketeremtőnek nevezte a palesztin elnököt, majd örömmel emlékeztetett Mahmud Abbasz közelmúltbeli vatikáni látogatására, valamint a Szentszék és Palesztina között fennálló jó kapcsolatokra. Elismerését fejezte ki azért a törekvésükért, amellyel egy megállapodást igyekeznek kidolgozni a felek között, főként ami a Palesztinában élő katolikus közösség helyzetét és a vallásszabadságot illeti. Ennek az alapvető emberi jognak a tiszteletben tartása ugyanis a béke, a testvériség és a harmónia egyik elengedhetetlen feltétele. Azt üzeni a világnak, hogy megegyezésre kell és lehet jutni a különböző kultúrák és vallások között. Azt tanúsítja, hogy oly sok és fontos a bennünk lévő közös dolog, hogy meg lehet találni a kiegyensúlyozott, rendezett és békés együttélés útját, ha elfogadjuk egymás különbözőségeit és örülünk annak, hogy egymás testvérei, vagyis ugyannak az Istennek a fiai vagyunk.

Ferenc pápa végül Isten áldását és oltalmát kérte a Betlehemben összegyűltekre: az Úr adjon nekik bölcsességet és erőt, hogy bátran tovább vigyék a béke ügyét. A kardok ezáltal váljanak ekévé, és ez a föld újra virágozzék bőségben és egyetértésben.

A palesztin elnöki palotából a Jászol-térre menet Ferenc pápa leszállt a nyitott dzsipről és odament a Betlehemet és Izraelt elválasztó falhoz. Megállt előtte és néhány perces imába mélyedt, majd a falhoz támasztotta a homlokát.

Ferenc pápa május 25-én a palesztin családokkal elköltött ebédet követően a Casa Nova kolostorból elindulva – egy belső átjárón és a görög-ortodox bazilikán keresztül – rövid magánlátogatást tett a betlehemi Születés-bazilikában.

Ezt követően visszatért a kolostorba, ahol közös fénykép készült a ferences szerzetesekkel. Majd helyi idő szerint délután 3 órakor a Szentatya elindult a betlehemi Phoenix-központba, ahol menekülttáborokban élő gyermekekkel találkozik.

Az első történelmi feljegyzések a Kr. u. II. századból Origenésztől származnak a betlehemi jászolbarlangról. Konstantin császár Kr. u. 326-ban építtet bazilikát a területen, hogy befedje a Születés-barlangot. A történelem viharai során a bazilikát megkímélték a perzsák, a muzulmánok is. 1347-ben a ferenceseknek sikerül elérnie az ottománoknál, hogy misézhessenek a bazilikában, majd tulajdonukba kerül a grottával együtt a XIV-XV. században. 1669 után az ortodoxok tulajdonába kerül a bazilika, míg 1690-ben a Születés-barlang visszakerül a ferencesekhez.

A grottához a Születés-bazilikából vezet le két oldalon lépcső. A kriptában található a Születés-oltár, amely alatt egy ezüst csillagon latin felirat olvasható: „Hic de Virgine Maria Jesus Christus natus est".

Fotó: VR

Magyar Kurír