Magyarországon mintegy 14 000 műemlékvédelem alatt álló, felújításra szoruló épületet tartanak számon, melyek fontos kulturális, művészettörténeti és építészeti örökségeink is egyben. A műemlékek helyreállítása, átalakítása és felújítása hozzávetőlegesen 30-40%-kal kerül ma többe, mint egy új épület építése. A patinás épületek nagy részénél azonban sajnos még az állagmegőrzésre sem futja, nemhogy a felújításra vagy az energiahatékony, megújuló energiát hasznosító korszerűsítésre és újrahasznosításra. 2011. október 20-án szakmai berkekben is egyedülállónak számító fórumot rendeznek a témában, miközben új, az energiahatékonyságot  is megcélzó pályázatok állnak startvonalhoz.

 

Magyarországon mintegy 14 000 műemlékvédelem alatt álló, felújításra szoruló épületet tartanak számon, melyek fontos kulturális, művészettörténeti és építészeti örökségeink is egyben. A műemlékek helyreállítása, átalakítása és felújítása hozzávetőlegesen 30-40%-kal kerül ma többe, mint egy új épület építése. A patinás épületek nagy részénél azonban sajnos még az állagmegőrzésre sem futja, nemhogy a felújításra vagy az energiahatékony, megújuló energiát hasznosító korszerűsítésre és újrahasznosításra. 2011. október 20-án szakmai berkekben is egyedülállónak számító fórumot rendeznek a témában, miközben új, az energiahatékonyságot  is megcélzó pályázatok állnak startvonalhoz.

 

Az építészeti örökségünk megőrzése nemcsak gazdasági, hanem szakmai kihívást is jelent, ám az építészszakma szerint ez ma már korántsem lehetetlen vállalkozás. Ezt az állítást 2011. október 20-án  a CEP Expo Műemlékvédelem alatt álló épületek energiahatékony felújítása" című konferenciáján példákkal is igazolják majd. A kihívás mindenesetre egyre nagyobb: a műemlékek száma csak 2011-ben 177 épülettel illetve helyszínnel bővült, köztük említhető a Wekerle-telep és a Pesti Vigadó is. „Mindezekről a kíhívásokról és megoldásokról kíván szólni ez a konferencia a CEP Expo keretén belül, ahol nemcsak – a nagyrészt állami, önkormányzati, egyházi tulajdonban levő -nemzeti kulturális örökségünk állagmegőrzésére, hanem az energiahatékonyság növelésére is mutatunk majd be gyakorlati példákat" – hívja fel a figyelmet Simon-Lutring Tünde, a CEP szervezője, egyben a REECO Hungary Kft. cégvezetője.

 

Az októberi szakmai eseményen – amely az építészek, épületgépészek, önkormányzatok, egyházak, tervezők, kivitelezők, gyártók, energiatanácsadók, nyílászárókat, hőszivattyúkat forgalmazó, hűtés-fűtés, légtechnika, és napenergia területen tevékeny cégek, egyetemi, főiskolai hallgatók körét célozza meg –  bemutatásra kerülnek mindazok a sikeres projektek, amelyek bebizonyították, hogyan lehet a zöld energiát, a környezettudatos építkezést a műemlékvédelemben is alkalmazni. A konferencia tematikájában szerepel többek között a műemlék épületek energetikai szabályozása, az egyházi műemlék épületek felújítása, az ökoépítészet (mintafaluprojekt a vidékfejlesztés és az energiahatékonyság szolgálatában), az EU-előírások valamint a gyakorlati tapasztalatok, finanszírozási lehetőségek, támogatások és pályázatok kérdései is.

 

A VM megújuló pályázati kiírása közel egy időben, 2011 novemberében új forrásokat tesz elérhetővé, amellyel az 5000 főnél kisebb lélekszámú települések műemlék épületeire és templomfelújításaira ad lehetőséget – tér majd ki előadásában Tóth Péter osztályvezető a Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Osztályának részéről.

 

A hazai pályázatokon kívül léteznek uniós pályázatok is, amelyeket az  „EU előírások és gyakorlat, finanszírozási lehetőségek, támogatások, pályázatok" című előadásában Tímár Éva, a Promote CEE igazgatója mutat be részletesen. Ezek a pályázatok főleg a határokon átnyúló, regionális fejlesztéseket, projekteket favorizálják. Másrészt nem szabad elfelejteni, hogy az EU direktívái szerint 2018-tól a közintézményeknek is már alacsony energiafogyasztásúaknak kell lenniük, ez pedig a műemléképületek esetében rengeteg speciális kérdést, problémát vet fel, és természetesen külön szabályozást igényel.

 

„A nemzeti vagyon részeként kiemelten kezelendő épületek felújítását lehetőség szerint a modern kor és a fenntarthatóság követelményeinek megfelelően kell elvégezni. Ezt a műemléképületek esetében gyakran eleve korlátozzák a műemlékvédelmi szabályok" – hívja fel a figyelmet Dr. Várfalvi János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületenergetikai és Épületgépészeti tanszékének tudományos főmunkatársa. A szakember szerint alapvető hiba az ilyen épületek esetén, hogy nem veszik számba az összes felmerülő energetikai lehetőséget a felújítás során, pedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy a rutin helyett egy alapos elemzés segít a helyes stratégiai kezelés kiválasztásában.

 

Ehhez azonban az építész szakember szerint az épület komplex energetikai működésében jelentős szerepet kell hagyni az épületfizikai-energetikai monitoringnak. A folyamatos monitoring segít a javítások után is a beépített rendszerek finomhangolásában. Ez által templomok, mauzóleumok esetén is orvosolhatók az alapvető műemléki épületproblémák (vizesedés, rossz hőszigetelés), miközben csökkenthető az energiafelhasználás is. Termodinamikus eszközökkel például a Szent István Bazilika több mint két méter vastag falát is ki lehet szárítani, de a szoláris rendszerek vagy más megújuló energiaforrású rendszerek is hozzáilleszthetők valamilyen formában a műemlékekhez, ha pontosabb modellszámításokra alapozzák őket.

 

A műemlékek szigetelése talán a leggyakoribb kihívás, mely az előírások miatt a hagyományos módszerekkel nem megoldható, a hőmérsékletingadozások káros hatása ez által látványos romlást idéz elő az épületeknél. Ilyen esetekben alkalmazható a Czinege Kft. Kiváló Termék-díjat is elnyert Thermoshield History szigetelőfestéke, amely például a vegyes anyaghasználatú homlokzati részekre is megoldást tud nyújtani. A speciális szigetelőanyagnak köszönhetően egy lépéssel elkerülhető a vakolat repedezése, penészesedés, energiaveszteség, hogy csak a legfontosabbakat említsük, alkalmazására jó példa a tavalyi évben Tatán hét (köz)intézményi épület felújítása.

 

Az október 19-20-i szakmai eseményen a Material Event Centerben további megoldások és esettanulmányok is nagyító alá kerülnek – teszi hozzá a műemléki védelem alatt álló ingatlanvagyon megmentéséről szóló összeállításhoz Simon-Lutring Tünde, a CEP Expo és konferencia  szervezője, egyben a REECO Hungary Kft. cégvezetője.

 

OGH

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük