A holicsi várkastély, ami Mária Terézia nyári otthona volt, most rejtélyes, romantikus, látogatható szellemkastély. A Dunáról hajóval megközelíthető Dévény magasra törő vára pedig látványos panorámát nyújt, több ezer éves története messzire a múltba vezeti vissza látogatóját.

A holicsi várkastély, ami Mária Terézia nyári otthona volt, most rejtélyes, romantikus, látogatható szellemkastély. A Dunáról hajóval megközelíthető Dévény magasra törő vára pedig látványos panorámát nyújt, több ezer éves története messzire a múltba vezeti vissza látogatóját.

Egy múltba temetett várkastély őrzője a cseh határ közelében fekvő szlovák város, Holics. A kétemeletes várkastély Mária Terézia nyári otthonaként szolgált, ekkor került a legszebb formájába. Az épület földszintjén látogatható egy múzeum, aminek szobáit felújították. A várkastély történetéről és a helyi régi szokásokról mesél ez a kiállítás.Az első emeleten megtekinthető Mária Terézia kápolnája, ahol a második belső erkélyről nézte végig a vallásos szertartást kíséretével.

A másik különlegesség a kínai terem, ahol üvegcsillárok, faragott tükrök, ajtók és ázsiai festmények láthatóak. Ez a két terem még felújításra vár, de múltbeli hangulatukkal és szépségükkel látványosságnak számítanak, a kápolnában szívesen rendeznek esküvőket. A tetőszerkezet került teljes felújításra, azonban a falak sóhajtoznak a múlttól. 

A mai formájában látható várkastély nem mindig volt ilyen terebélyes és hatalmas. Több tulajdonos által vált ilyenné, akik mind hozzáépítettek, átalakították. A 11. században vízi erődítmény volt, mielőtt a 14. században Csák Máté megvásárolta, és egy emeletes gótikus palotát építetett belőle. Később a Czobor család birtokába került, akik várárkot ásattak köré, de a család utolsó leszármazottja adóságai miatt eladta a kastélyt, amit 1736-ban Lotaringiai Ferenc vásárolt meg. A Habsburg család kétemeletes várkastéllyá építette, hogy kényelmes nyaralóként szolgáljon a számukra. Nyolcszáz lovat ellátó lovardát építtetett, a lovak egészen a kastély belsejéig vitték a lovasukat, ahol a két bejáratos előcsarnok padlóját erre a célra kemény fakockákkal rakták le.

A leglátványosabb módon hajóval juthatunk el Pozsonyból Dévénybe, ami egy óra utazásba telik, visszafelé pedig feleződik az utazási idő, mert a Duna sodrása felgyorsítja a hajó haladását. Megérkezve Dévénybe a Dunáról azonnal elénk tárul a vár és az alatta elterülő település látványa. A magaslatot megkerülve juthatunk fel a várba egy kellemes lejtős úton. Séta közben érdemes a tájat is figyelni, hiszen üde, zöld hegyek veszik körül Dévényt. A várban kialakított múzeum bemutatja a település és az építmény római, morvai és középkori maradványainak történetét. A magasabbra törő várrész pedig egy hónapja nem csak régészek, hanem minden látogató számára bejárható.

Dévény legkorábbi emlékei a késő kőkorból valók. Római kori maradvány egy többemeletes fatorony alapja, de fennmaradtak különböző használati eszközök is. Egy gótikus kapubejárón közelíthetjük meg a várat és egy 4. századi kora keresztény vallási épület is található a vár mellett. A 13. századtól királyi várrá vált. Ebben az időben függőhidas, hatszögletű lakótorony állt a magaslaton.

A 15. századtól nemesi családok lakhelyévé válik a vár, akik szintén hozzájárultak formáláshoz. 1419-től a Garay család lakópalotává alakította a várat és 55 méter mély várkutat ásatott, ami még ma is látható. A Báthoryak a 16. században reneszánsz palotát és kis őrtornyot építtettek. A Pálffy család volt az utolsó nemesi család, akik a várat birtokolták, de Napóleon katonái felrobbantották az építményt, ami ezek után lassú pusztulásnak indult. 1965-től kezdték meg a régészek a feltárást.

1961 óta Nemzeti Kulturális Műemlékké vált Dévény.

 

Ágoston Enikő

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük