www.pszaf.huwww.pszaf.hu A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2008-ban vizsgálatot végzett a pénzügyi piacokon működő, egyre erőteljesebb súllyal rendelkező közvetítők (ügynökök) körében. A vizsgálat megállapította, hogy a legnagyobb kockázatot a pénzpiac ügynökeinek szabályozatlan tevékenysége jelenti, az ügyfelek érdekeinek védelme érdekében minden szektorra érvényes, egységes szabályozásra, átláthatóbb rendszer kialakítására van szükség.

www.pszaf.huwww.pszaf.hu A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2008-ban vizsgálatot végzett a pénzügyi piacokon működő, egyre erőteljesebb súllyal rendelkező közvetítők (ügynökök) körében. A vizsgálat megállapította, hogy a legnagyobb kockázatot a pénzpiac ügynökeinek szabályozatlan tevékenysége jelenti, az ügyfelek érdekeinek védelme érdekében minden szektorra érvényes, egységes szabályozásra, átláthatóbb rendszer kialakítására van szükség.

Az elmúlt években a pénzügyi szektorban tapasztalható erősödő versenyben mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban megfigyelhető volt a közvetítői szféra súlyának erőteljes növekedése. A hagyományosan közvetítői rendszer igénybevételével működő biztosítási szektor mellett gyorsan nőtt a közvetítők szerepe a többi területen is (például az ügynökök által közvetített lakossági devizahitelek állománya több banknál meghaladja az 50 százalékot). Bővült mind a közvetítők száma, mind a közvetített termékek köre, miközben az értékesített termékek egyre bonyolultabbá, az ügyfelek számára nehezen áttekinthetővé, megérthetővé, sok esetben kockázatosabbá váltak.

A közvetítői szektor kiemelt kockázataira tekintettel a PSZÁF 2008-ban valamennyi szektorra kiterjedő vizsgálatot indított a hazai pénzügyi piacokon működő közvetítők tevékenységének áttekintésére, ideértve a vonatkozó hatályos jogszabályi környezetet is.

A Felügyelet a vizsgálat tapasztalatai alapján szükségesnek tartja a közvetítői tevékenység alapos, szektor-semleges, egységes szabályozását a pénzügyi fogyasztók érdekeinek kiemelt figyelembevételével. A PSZÁF többek között fontosnak tartja, hogy

– a pénzügyi piacokon működő közvetítők szabályozása tevékenységi alapon, s ne intézményi megközelítés alapján történjen. A közvetítői kategóriákat a különböző szektorokban azonos elvek szerint célszerű kialakítani, aszerint, hogy a közvetítő a termékgazda vagy az ügyfél képviseletében jár-e el;

– a közvetítői tevékenység kellően szabályozott és könnyen átlátható legyen (például a közvetítői láncok esetében);

– a közvetítők piacra lépésük előtt minden esetben legyenek kötelesek nyilvántartásba vételre a Felügyelet által működtetett regiszterbe (felügyeleti engedélyezés ott indokolt, ahol ezt a tevékenység speciális jellege vagy a megbízói felelősség és ellenőrzés hiánya indokolja);

– a közvetítőkről egységes, közhiteles, naprakész nyilvántartás készüljön, amely a Felügyelet honlapján keresztül is elérhető legyen;

A pénzügyi piacokon működő közvetítők számának szektoronkénti alakulása

Szektor

 

Ügynök típusa

2006. 12.31.

2007.12. 31.

2008. 12. 31.

Pénzpiac

Hitelintézeti "a" típusú ügynök

473

473

305

 

ebből:

pénzváltó

 

203

196

206

 

Pü-i vállalkozás, lakástakarékp., "a" típusú ügynöke

309

323

373

 

Hitelintézet "b" típusú ügynöke

17.270

23.545

31.744

 

Pénzügyi vállalkozás"b"típusú ügynöke

9.827

12.760

10.488

Tőkepiac

Bszt. szerinti függő ügynök*

n.a.

2

327

Biztosítás

Vezérügynök

 

5

6

6

 

Független alkusz és többes ügynök (cég)

395

436

478

 

Független biztosításközvetítő

29.096

41.694

55.758

 

Függő biztosításközvetítő

41.258

49.711

58.994

 

Biztosítási szaktanácsadó (cég)

18

26

18

 

Biztosítási szaktanácsadó

12

26

7

Pénztár**

     

n.a.

n.a.

n.a.

* A Tpt. szerinti ügynökök historikus adatai már nem érhetők el. ** A pénztárakra nincs engedélyezési és nyilvántartási kötelezettség.

Forrás: PSZÁF

– a felügyeleti nyilvántartásban szereplő közvetítők rendelkezzenek arcképes igazolvánnyal, amelyen a felügyeleti regisztrált nyilvántartási szám is szerepel;

a közvetítőknél lévő ügyfélpénz és az ügyféleszköz legyen mentes a fizetésképtelenségi- és a végelszámolási, valamint a végrehajtási eljárás alól, s azt csak az ügyfélnek vagy a termékgazdának lehessen kifizetni, illetőleg átutalni, az egyéb hitelezők ne férhessenek hozzá;

– az új szabályozás egyértelműen határolja el egymástól a közvetítői és a nem közvetítői tevékenységek tartalmát minden szektorban;

– a jövőbeni szabályozás teremtsen egyértelmű viszonyokat a közvetítői tevékenységért való felelősségviselés terén. A függő (?a" típusú) közvetítő tevékenységéért és az általa okozott kárért a megbízó felelősséggel tartozik. A független (?b" típusú) közvetítő tevékenységért saját maga felel, ezért szükséges, hogy megfelelő tőkekövetelmény előírása mellett felelősségbiztosítással vagy vagyoni biztosítékkal is rendelkezzen;

– a közvetítők díjazása egyértelmű szabályozással, átlátható módon történjen. A jutalékok mértéke és fizetése legyen összekötve a közvetített állomány minőségével is, az érdekeltségi rendszer igazodjon a termék jellegéhez (hosszú távú terméket csak ugyanilyen érdekeltségi rendszerrel lehessen értékesíteni: arányában kisebb szerzési és nagyobb fenntartási jutalék szükséges). Nem támogatandó a két oldalról történő finanszírozás: vagy csak az ügyfél vagy csak a megbízó pénzügyi intézmény fizessen a közvetítőnek jutalékot;

– az ügyfél-tájékoztatás minimális követelményeinek jogszabályi rögzítését, minden szektorra. Az ügyfél kapcsolatfelvételkor kapjon ? dokumentált módon ? ?? tájékoztatást a közvetítőről, a közvetített termék(ek)ről, valamint a közvetítő érdekeltségéről. Megkülönböztetendők a szakmai és a lakossági ügyfelek;

– a távértékesítés szabályai egységesen vonatkozzanak a pénzügyi szektorokban folytatott közvetítői tevékenységre,

– minden területen legyen lehetőség a közvetítőkkel szembeni fellépésre, közvetlen intézkedésre;

– a pénzügyi termékek értékesítését és a kapcsolódó tanácsadást minden esetben szakmai követelményekhez (képzettséghez, végzettséghez és folyamatos szakmai továbbképzéshez) kell kötni;

A szabályozási javaslatok megvalósulása kiszámíthatóbb, átláthatóbb és egyértelműbb viszonyokat teremtene a pénzügyi piacokon működő közvetítők tevékenységében, amely fontos az ügyfelek védelme, a pénzügyi piacokon működő közvetítők és a hazai pénzügyi szektor egészének működése és stabilitása szempontjából. A PSZÁF a javaslatok megvalósításáról széleskörűen egyeztet a szabályozói hatóságokkal és az érintett piaci szereplőkkel.

A javaslatok megfogalmazásához a PSZÁF 19 helyszíni vizsgálatot folytatott, illetve további 11 vizsgálatot terjesztett ki a közvetítőkre, 25 interjút szervezett és 13 szakmai konzultációt tartott a piaci szereplők és a szakmai szövetségek részvételével, elemezte a közvetítőkre vonatkozó panaszokat, a termékgazdák közvetítőkkel kapcsolatos gyakorlatát és tapasztalatait, továbbá szúrópróbaszerűen, személyesen is ellenőrizte a közvetítők ügyfelekkel kapcsolatos magatartását. Mindezeken túl, a Felügyelet áttekintette a pénzügyi piacokon működő közvetítőkre vonatkozó hatályos hazai és uniós szabályozást; az EU-s felügyeleti társhatóságok bevonásával tanulmányozta a pénzügyi piacokon működő közvetítőkre vonatkozó külföldi szabályozásokat és az általuk alkalmazott felügyeleti gyakorlatokat.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük