2009-ben 50 milliárd forint üdülési csekkforgalmat prognosztizál Karácsony Mihály. A Nemzeti Üdülési Alapítvány elnöke szerkesztőségünk kérdésére elmondta: addig, amíg nincs hivatalos kormány-előterjesztés, nincs mit kommentálni az üdülési csekkek esetleges megadóztatásával kapcsolatban.

 

2009-ben 50 milliárd forint üdülési csekkforgalmat prognosztizál Karácsony Mihály. A Nemzeti Üdülési Alapítvány elnöke szerkesztőségünk kérdésére elmondta: addig, amíg nincs hivatalos kormány-előterjesztés, nincs mit kommentálni az üdülési csekkek esetleges megadóztatásával kapcsolatban.

 

Szakmai véleményként annyit fogalmazott meg, hogy az üdülési csekkrendszer az állam számára nem, hogy veszteséget nem jelent, de pozitív szaldót eredményez. Az MNÜA számításai szerint a 2008 évi, 41 milliárd forintos forgalom mellett látszólag kieső, 14-15 milliárdos adóbevétellel szembe kell állítani azokat a járulék- és adóbevételeket, amelyeket az üdülési csekkforgalom generál, beleértve a többletköltéseket is. Így máris milliárdos nagyságrendű többletbevételnél tart a költségvetés, s még nem beszéltünk arról, hogy az üdülési csekkek legalább 30 ezer munkahelyet tartanak életben, valamint arról, hogy a munkáltatók által vásárolt üdülési csekkek jutalékából az MNÜA mintegy 75 ezer, szociálisan rászoruló ember pihenését finanszírozza, 2,5 milliárd forint értékben.

Az MNÜA elnöke szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy, ha nem lenne üdülési csekk (s eltűnne a piacról az 1,8 millió felhasználó), akkor a megmaradó, fizetőképes, belföldi kereslet nem csak lényegesen kisebb lenne, de vélelmezhető, hogy 250-300 ezer ember külföldön, például Horvátországban költené el a pénzét.

A „mire, mennyit költenek az üdülési csekkel fizetők" kérdésre reagálva Karácsony Mihály elmondta: felméréseik szerint 2008-ban a teljes csekkforgalom 78 százalékát (mintegy 32 milliárd forintot) tudhattak magukénak a szálláshelyek (beleértve a falusi vendégszobákat és kempingeket is). Utazási irodáknál további 5 százalékot (mintegy 2 Mrd forintot) váltottak be a magyar állampolgárok.

Az MNÜA elnöke – miközben hangsúlyozza, hogy nem ismer olyan hivatalos előterjesztést, amely akár munkáltatói, akár munkavállalói oldalon adóval, vagy járulékkal terhelné meg az üdülési csekket – azt a kérdést fogalmazza meg: akarhatjuk-e bármilyen módon megtorpedózni azt a jól működő, s a belföldi turizmusba életet lehelő rendszert, amelyet Romániában a napokban, sürgősséggel vezetnek be, Szlovákiában pedig most terjesztik a parlament elé, kifejezetten a válság hatásainak enyhítésére?!

Katasztrofális hatása lehet az üdülési csekkforgalom kiesésének

Évtizedekig tartott, amíg a turisztikai szakmának a politikával is sikerült elfogadtatnia, hogy a turizmus azokban az országokban működik egészségesen, ahol a forgalomnak legalább az 50 százalékát a belföldi turizmus adja. Az elmúlt években már-már elértük ezt a helyzetet, elsősorban az üdülési csekk intézményének jóvoltából. Az elmúlt hónapokban ennek köszönhettük, hogy a külföldi vendégek elmaradását részben pótolni tudta a belföldi kereslet, leginkább a vidéki üdülőszállodákban. Az üdülési csekk megadóztatása a belföldi turizmus összeomlásához vezethet, s ez azokból is aggodalmat vált ki, akik elsősorban a külföldi turistákra koncentrálnak.

Budapest turisztikai bevételeiben, s azon belül is elsősorban a szálláshelyeken, nem számottevő az üdülési csekkforgalom. Fekete László, a BTH Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht. ügyvezetője mégis aggodalmát fejezte ki, s hangsúlyozni kívánja, hogy a turisztikai ágazat elemi érdeke lenne az üdülési csekkrendszer adómentességének megtartása. Mint mondta, a csekk megadóztatása és a csekkforgalom kiesése katasztrofális következményekkel járna a belföldi forgalomra, melyről a számok is árulkodnak. Nem csak a szálláshelyeknél lecsapódó több mint 30 milliárd forint esne ki, a csekkfelhasználók ezen felül még körülbelül fele ennyit elköltenek a helyszínen. Ez az összeg pedig a teljes belföldi turisztikai bevétel felét jelenti. Kiesése beláthatatlan hatással lenne az egyébként is kereslet-visszaeséssel szembe néző, hitelekkel terhelt szálláshelyekre a magasabb kategóriájú hotelektől a panziókig, sőt, közvetve a többi turisztikai szolgálatóra is, éttermekre, fürdőkre, programgazdákra stb. Ha ez bekövetkezik, tömeges csődökre, bezárásokra is számítani lehet Fekete László szerint, aki rámutat: a mintegy 450 ezer turizmusban foglalkoztatott közül körülbelül 330 ezren élnek ebből az ágazatból vidéken, s ilyen körülmények között ennek legalább a harmada, több mint 100 ezer munkahely szűnhet meg. Ezzel a lépéssel gyakorlatilag összeomolhat a belföldi turizmus.

(Turizmus Panorama Bulletin)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük