A Zsámbéki Közművelődési Intézet és Könyvtár, valamint a Diófa Kör A SZABÍR TITOK? címmel konferenciát szervezett egy, a történelem által rég föltett, de ezidáig meg nem válaszolt kérdésről: amennyiben a magyar-finnugor kapcsolatrendszer nem etnikai rokonság, miként alakulhattak ki rokonságnak nevezhető nyelvi és kulturális kapcsolatok? Mivel a kérdés sok szakmát érintett, tudományközi – interdiszciplináris – megközelítést kívánt.

A Zsámbéki Közművelődési Intézet és Könyvtár, valamint a Diófa Kör A SZABÍR TITOK? címmel konferenciát szervezett egy, a történelem által rég föltett, de ezidáig meg nem válaszolt kérdésről: amennyiben a magyar-finnugor kapcsolatrendszer nem etnikai rokonság, miként alakulhattak ki rokonságnak nevezhető nyelvi és kulturális kapcsolatok? Mivel a kérdés sok szakmát érintett, tudományközi – interdiszciplináris – megközelítést kívánt.


A zsámbéki Művelődési Központban április 25-én megrendezett konferencia a történelmi adatok, a nyelv, a régészet, etnológia, a népzene stb. – vagyis a kultúra egésze felől közelítette meg a kérdést.
A szentendrei Ferenczy Múzeum jóvoltából Pest megye honfoglaláskori emlékeiről rendezett kis kiállítás fogadta a résztvevő közönséget. A tárlat legnagyobb szenzációja a 2011-ben Bugyi-Felsővány mellett ásatáson előkerült aranyozott ezüst tarsolylemez volt, mely egy 10. századi harcos sírjából került elő.

A bevezetőben Balázs Mónika Csilla intézményvezető örömét fejezte ki, hogy méltó környezetben, a középkori zsámbéki bazilika lábánál rendezheti meg az intézmény a magyarság történetével kapcsolatos konferenciát.

A vendégeket Csenger-Zalán Zsolt országgyűlési képviselő, Zsámbék Város polgármestere köszöntötte. Beszédében kiemelte, hogy a politikának nem szabad beleszólnia a magyarság eredetével kapcsolatos kérdésekbe, és természetes, hogy a tudomány fejlődésével újabb megközelítések látnak napvilágot.
Czene András régész-muzeológus, a rendezvény szervezője hangsúlyozta, hogy a konferencia témájában egyetlen tudományág sem tud a többi nélkül, egymagában továbblépni.

A konferencia levezető elnöke Bencze Lóránt nyelvészprofesszor, a kormányrendelettel létrehozott Magyar Nyelvstratégiai Intézet nemrégiben kinevezett igazgatója volt.

Czakó Gábor Kossuth-díjas író a magyar nyelv belső természetéből adódó megőrző szerepét hangsúlyozta ki Julianus barát keleti útja kapcsán. Kozmács István nyelvész, a Szegedi Tudományegyetem oktatója és a Finnugor Társaság tagja ezzel szemben a nyelv változását emelte ki és visszautasította a finnugor nyelvelméletet ért méltatlan támadásokat. Somfai Kara Dávid, az MTA Néprajzi Kutatóintézetében dolgozó orientalista, a belső-ázsiai etnikumok szakértője szerint az etnikai identitás kialakulásában és jelentkezésében a sztyeppe régió korabeli nemzetségeinek épp aktuális hatalmi szerveződései játszottak meghatározó szerepet, melyek nem feltétlenül voltak összefüggésben ezeknek a népeknek a nyelvhasználatával. Langó Péter, az MTA Régészeti Intézetének munkatársa beszámolt a korai magyarsághoz köthető Ural környéki Uelgi leletek előkerüléséről. A Magyar Őstörténeti Expedíció közreműködésével feltárt sírok régészeti anyaga gyakorlatilag azonos a 10. századi hazai anyaggal, amiből arra lehet következtetni, hogy az Uraltól a Kárpát-medencéig tartó távolságot eleink a korábban véltnél sokkal gyorsabban, nagyjából 50 év leforgása alatt megtették. Juhász Zoltán népzenész, az MTA Természettudományi Kutatóközpontjának munkatársa a magyar népzene dallamvilágát hasonlította 35 más kultúra zenéjével többdimenziós számítógépes algoritmus segítségével.
A konferencián további előadások hangzottak el finnugor nyelvészettel, a magyar gyökrendszer kognitív megközelítésével kapcsolatban és egyéb régészeti leletekhez kapcsolódóan.

Az előadásblokkokat követő, helyenként éles vitán több módszertani kritika is elhangzott mind a finnugor leszármazás elméletet illetően, mind az ezt vitató véleményekkel szemben.  Többen bár nem vitatták nyelvi kapcsolat meglétét a finnugor népekkel, de ezek okaiként nem fogadták el a nyelvi leszármaztatás elméletét, hanem areális, területi érintkezésből adódó nyelvi kapcsolatok mellett érveltek. A tudományos párbeszéd fontosságában és a szakágak közötti információcsere kiemelt szerepében egyetértettek a résztvevők.

A konferenciáról gazdag képanyag található a Facebook-on a Zsámbéki Közművelődési Intézet és Könyvtár oldalán: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.535759319866413.1073741944.108279042614445&type=1

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük