A szakemberhiány megszüntetése jelenti a legnagyobb kihívást a magyar gyermekegészségügy számára

bázis: 37 gyermek-egészségügyi intézményA gyermekkori védőoltások és szűrővizsgálatok rendszere, valamint a védőnői hálózat működik legjobban a magyar gyermek-egészségügyben. Ugyanakkor a szakemberhiány megszüntetése, a kiöregedő szakemberek pótlása, és a kivándorló fiatalok itthon tartása jelenti a legnagyobb kihívást a következő öt év során – derül ki a K&H gyógyvarázs felméréséből.

bázis: 37 gyermek-egészségügyi intézményA gyermekkori védőoltások és szűrővizsgálatok rendszere, valamint a védőnői hálózat működik legjobban a magyar gyermek-egészségügyben. Ugyanakkor a szakemberhiány megszüntetése, a kiöregedő szakemberek pótlása, és a kivándorló fiatalok itthon tartása jelenti a legnagyobb kihívást a következő öt év során – derül ki a K&H gyógyvarázs felméréséből.

 „K&H gyógyvarázs programunkkal immár 10 éve támogatjuk a magyar gyermek-egészségügyi intézményeket, hogy ezzel is hozzájáruljunk a jelen és jövő társadalmának teljesebb életéhez. Az elmúlt 10 évben összesen 479 millió forint értékű műszerekkel segítettük az intézmények hatékonyabb működését, az okos döntések meghozatalát. A jövőbeni pályázatok kiírásához, támogatások odaítéléséhez azonban fontos tudnunk, melyek azok a területek, amelyek fejlesztésre szorulnak, hol van szükség leginkább a segítségre, amelyek a hazai gyermek-egészségügy továbbfejlődésének kulcstényezői" – mondta Horváth Magyary Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója.

A K&H gyógyvarázs kérdőíves felmérésében azt vizsgálta, hogy a magyar gyermekegészségügy mely területei működnek kiemelten jól, és melyek a következő öt év legnagyobb kihívásai. A felmérésben 37 gyermek-egészségügyi intézmény vett részt.

„A magyar gyermek-egészségügyi intézmények szerencsére jó néhány olyan területet meg tudtak nevezni, amely szerintük kifejezetten jól működik" – mondta Horváth Magyary Nóra. „A legtöbben (24%) a gyermekkori védőoltási rendszert emelték ki, és ehhez szorosan kapcsolódva a védőnők munkáját (16%). Ezek mellett a gyermek-egészségügyi dolgozók elkötelezettségét, hivatástudatát, lelkesedését hangsúlyozták a legtöbben (20%), amit a kiemelkedő szaktudás követett (13%). A jól működő területek sorában többen említették még a koraszülött mentést, illetve a koraszülött központok hatékony működését, a gyermek háziorvosi szolgálat rendszerét, a sürgősségi ellátást, valamint a gyermekonkológiát."

Természetesen szép számmal akadnak olyan területek is, amelyek a válaszadók szerint komoly kihívást jelentenek az elkövetkező 5 évben. A legnagyobb veszélyt a szakemberhiányban látják, így a gyermek-egészségügy legnagyobb kihívásának a szakemberhiány megoldását, a kiöregedő szakemberek megfelelő pótlását, és a külföldre vándorló szakemberek itthon tartását tartják. Ezt összességében a válaszadók 54%-a hangsúlyozta ki. Ezt követően, szinte azonos arányban (11-16%) jelölték meg az intézmények a műszerpark modernizálását, a finanszírozási problémáinak megoldását, a szakemberek megfelelő díjazását, valamint a területi egyenlőtlenségek megszüntetését. Ezeket tartják tehát az elkövetkező 5 év legnagyobb kihívásának.