Az Európai Unió közlekedési minisztereinek informális találkozóján a magántőke közlekedési infrastruktúra-fejlesztésbe való bevonásának lehetőségeit vitatták meg a tagállami tárcavezetők 2011. szeptember 6-án, a lengyelországi Sopotban. A magyar álláspontot ismertető Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár részt vett a visegrádi országok szakminisztereinek megbeszélésén is.

 

Az Európai Unió közlekedési minisztereinek informális találkozóján a magántőke közlekedési infrastruktúra-fejlesztésbe való bevonásának lehetőségeit vitatták meg a tagállami tárcavezetők 2011. szeptember 6-án, a lengyelországi Sopotban. A magyar álláspontot ismertető Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár részt vett a visegrádi országok szakminisztereinek megbeszélésén is.

 

A felek a lengyel elnökség kezdeményezésére a magántőke mobilizálásának, a PPP modell alkalmazásának megfelelő módozatait keresték a közlekedési miniszteri találkozón. A felvetést a 2014-2020 közötti hétéves pénzügyi keret hamarosan megkezdődő vitája teszi különösen időszerűvé. A rendelkezésre álló nemzeti és uniós források ugyanis jól láthatóan nem elegendőek a szükséges infrastrukturális fejlesztések pénzügyi fedezetének előteremtéséhez, így valós igény mutatkozik innovatív finanszírozási eszközök alkalmazására.

Völner Pál beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a PPP modellt a megelőző években széleskörűen alkalmazták Magyarországon, egyebek mellett börtönök, diákszállások, oktatási, kulturális és sportlétesítmények építésére. A közlekedési szektorban két autópálya is ebben a konstrukcióban épült és működik, összesen 360 km hosszban.

A hazai tapasztalatok úgy összegezhetőek, hogy amikor egy ország finanszírozási forrásai szűkösek, a PPP modell rövidtávon segíthet a szükséges projektek megvalósításában és többletforrások fellelésében, hosszú távon azonban túlzott költségekkel járhat. Magyarországon az így épült autópályák létesítése, fenntartása és üzemeltetése után fizetett rendelkezésre állási díjak a GDP közel 0,4 százalékát teszik ki, ami a 3 százalékos költségvetésihiány-kritériumhoz viszonyítva is meglehetősen magas érték.

A PPP modell pozitív és negatív hatásait összegezve a magyar Kormány arra a következtetésre jutott, hogy hosszú távon a negatív hatások bizonyulnak döntőnek. A fő tanulság, hogy a kockázatok és az adófizetői előnyök megfelelő megosztása kulcstényező az életképes és fenntartható PPP projektek létrehozása során – fejtette ki az államtitkár.

Völner Pál emlékeztetett az idén februárban Magyarországon rendezett informális miniszteri találkozó egyik fő megállapítására, amely szerint az innovatív finanszírozási eszközök alkalmazása nem lehet sem rendszerszerű megoldás, sem az állami vagy az európai uniós finanszírozás általános alternatívája. Magyarország szükség esetén támogatja az esetleges EU-szintű adminisztrációs akadályok lebontását. Azonban a magyar álláspont szerint a tagállamoknak sajátosságaikat figyelembe véve önállóan kell dönteniük arról, hogy használják-e a PPP modellt.

 

A visegrádi országok szakminiszterei az informális találkozó után más témák mellett a TEN-T iránymutatások előzetes vitájáról és a jövőbeli EU-ukrán elmélyített szabadkereskedelmi megállapodás (DCFTA) kapcsán javasolt közúti liberalizációról tárgyaltak.

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük