Kupeczki János:  Férfi  tárogatóval. Szépművészeti Múzeum, BudapestKupeczki János: Férfi tárogatóval. Szépművészeti Múzeum, BudapestIntézni valóm volt a Tárogató utcában, Budapest második kerületében. Ott jutott eszembe, milyen keveset tudunk erről a hangszerről, amelyet a 2012. évi XXX. törvény alapján Hungarikumnak minősítettek.

Kupeczki János:  Férfi  tárogatóval. Szépművészeti Múzeum, BudapestKupeczki János: Férfi tárogatóval. Szépművészeti Múzeum, BudapestIntézni valóm volt a Tárogató utcában, Budapest második kerületében. Ott jutott eszembe, milyen keveset tudunk erről a hangszerről, amelyet a 2012. évi XXX. törvény alapján Hungarikumnak minősítettek.

   A tárogató őse a töröksíp a Rákóczi-szabadságharc idején lett népszerű, amikor hadi sípként funkcionált és a szórakoztatást is szolgálta. A mai tárogató megalkotása a töröksíppal mutat némi rokonságot, feltalálója Schunda Vencel József  kecskeméti hangszerkészítő mester, aki a tárogató kialakításán nyolc évig dolgozott és művét az 1896-os milleniumi ünnepségek idejére fejezte be.

   Mi magyar népi hangszerként tekintünk a tárogatóra, de az erdélyi románok is használják taragot néven ezt a nádnyelves fúvós hangszert. Erős, átható hangját kihasználva az asztali, szórakoztató zenélés mellett ünnepi felvonulásokon, lakodalmi és temetési menetekben fújták egykoron, de a XIX. században elsősorban reprezentáló, ceremoniális, ünnepi használata maradt fenn, ekkortól a hangszer megszólaltatása már egyre inkább tudatosan archaizáló, hazafias jelentéseket hordozott.

   Ez a funkció lassan feledésbe merült, de gróf  Fáy István a Vasárnapi Újság 1859. október 16-i számában „Felszólítás Magyarország cigánybandáihoz" címmel írt cikkében arra biztatta a zenészeket, hogy kutassák fel, vegyék használatba az addigra már jobbára elfeledett hangszert. A cikkből idézek. „Az első közületek, ki a fúvást e hangszeren tökélyre viszi, bizonyosan nagyobb szeretetet fog e hazában nyerni, mint minden hegedülésével. Tanuljátok meg, lépjetek majd fel, mutassátok be a magyarnak régi kedves hangszerét és egyik drága, de elfelejtett örökségét."

   Úgy véltem, szimfonikus zenekarokban, operában nem használnak tárogatót. Utána nézve meglepetéssel fedeztem fel, hogy Wagner Trisztán és Izoldájában felcsendülő egyik motívumhoz alt tárogatót használnak. Érdekes, hogy Bartók és Kodály egyetlen művében sem szerepel a tárogató, nem sikerült kiderítenem, miért.

   És mi a helyzet ma? A tárogatót hangszeres együttesben ritkán, inkább szólóhangszerként használják. Lassú, kötetlen ritmusú dallamokat játszanak rajta. Krasznahorka büszke vára. Te vagy a legény, Tyukodi pajtás. Nagy Bercsényi Miklós sírdogál magába. Csínom Palkó, Csínom Jankó.

   Megpróbáltam kideríteni a tárogató szó eredetét. Véleményem szerint a „tárni" ige rokon a „nyitni" igével. (Kitárom az ablakot.) A tárogatón játszó ember a hangszer lyukait fogja be, majd folyamatosan kitárja, kinyitja az ujjával játékosan.

   A Zeneművészeti Egyetemen tárogató szak nincsen, gondolom a fafúvós hangszeren tanulók ismerkedhetnek meg vele.

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük