Az Európai Bizottság legfrissebb, „Tavaszi Előrejelzések" címet viselő elemzése két jelentős változást hozott a kelet-közép-európai Ötök (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország és Románia) számára. Ezen országok 2010-es GDP-előrejelzése változatlanul sokkal kedvezőbb képet mutat, mint akár az Európai Bizottság „Őszi Előrejelzések" kiadványában, akár az év elején az egyes országok által benyújtott Stabilitási Programokban szereplő jóslatok.

 

Az Európai Bizottság legfrissebb, „Tavaszi Előrejelzések" címet viselő elemzése két jelentős változást hozott a kelet-közép-európai Ötök (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország és Románia) számára. Ezen országok 2010-es GDP-előrejelzése változatlanul sokkal kedvezőbb képet mutat, mint akár az Európai Bizottság „Őszi Előrejelzések" kiadványában, akár az év elején az egyes országok által benyújtott Stabilitási Programokban szereplő jóslatok.

Az Európai Bizottság véleménye immár meglehetősen közel került az Erste prognózisához. Az elemzés szerint csak a költségvetési konszolidációt az euróövezet országainál előbb végrehajtani kénytelen Görögország növekedési kilátásai romlottak.

Az Erste Group elemzői is osztják az Európai Bizottság azon véleményét, mely szerint 2010-ben a kelet-közép-európai országok közül csak Lengyelország, Szlovákia és Csehország teljesíti túl az euróövezet növekedési ütemét, Románia pedig nagyon közel kerül ehhez. (Románia az idei esztendő egészében az Európai Bizottság várakozásai szerint 0,8 százalékos, az Erste Bank szerint pedig 0,9 százalékos növekedést produkál, szemben az euróövezet Erste Bank által várt 0,7 százalékával és az Európai Bizottság 0,9 százalékos előrejelzésével 2010-re vonatkozóan). Az Európai Bizottság prognózisával összhangban az Erste Bank azzal számol, hogy 2011-től a román és a magyar gazdaság szintén erőteljesebb bővülési ütemet tud majd felmutatni, mint a később elkezdett konszolidáció által gúzsba kötött eurózóna.

A GDP-előrejelzéseknél is izgalmasabb a jelentésnek az államháztartásra vonatkozó része, hiszen a hiányszámok Európa-szerte változatlanul magas értékeket mutatnak. A számítások szerint a kelet-közép-európai Ötök közül csak Lengyelország és Románia hiánya haladja meg az euróövezet 6,6 százalékos átlagát, ám még így is biztonságos mértékben a PIGS-államok (Portugália, Olaszország, Görögország és Spanyolország) költségvetési hiánya alatt marad. Az Európai Bizottság emellett azt is vélelmezi, hogy a PIGS-országokban sokkal komolyabb költségvetési konszolidációs erőfeszítésekre lesz szükség ahhoz, hogy teljesüljenek az előrejelzések. (Ezen országoknak 0,8 és 5,9 százalékpont közötti mértékben kell lejjebb szorítaniuk a strukturális hiányukat, szemben a kelet-közép-európai Ötök esetében feltételezett 0,1 és egy százalékpont közötti mértékkel.) A kelet-közép-európai Ötök konszolidációs üteme kissé halványabban alakul, mint a legutóbbi Stabilitási Jelentésekben szereplő prognózis. Ebben a körben Románia tűnik ki – negatív értelemben -, ahol a strukturális hiány két százalékpontos visszavágásához nagyobb mértékű kiadáscsökkentésre lenne szükség. Más euróövezeti tagállamok úgy tervezik, hogy legkorábban 2011-ben vágnak bele a költségvetési kiigazításba, tehát 2010-ben még növekedni is fog strukturális hiányuk.

Mivel korábban láttak neki a költségvetési konszolidációnak, és eleve jóval alacsonyabb államadóssággal rendelkeznek, a kelet-közép-európai Ötök számára nagy az esély arra, hogy még a 2011 utáni években is pozitív kilátásokkal rendelkezzenek az erősebb gazdasági növekedés tekintetében. A magyar adósságállománynak a GDP-hez viszonyított aránya a prognózis szerint mélyen az euróövezeti átlag alá csökken (79 százalékra az utóbbi 85 százalékával szemben), ugyanakkor a román, a szlovák és a cseh államadóságnak a GDP-hez viszonyított aránya az eurózóna átlagának fele alatt marad. Az Európai Bizottság friss előrejelzése jelentős mértékű pozitív változást jelez a magyar államháztartás esetében, ugyanis az államháztartás strukturális hiánya a felülvizsgált becslések szerint mindössze 2,1 százalék (jobb, mint Németország GDP-arányos 3,6 százaléka a 2010-es évre), ugyanakkor Romániának és Lengyelországnak fel kell pörgetnie a költségvetési kiigazítás irányába tett erőfeszítéseket, hogy elérjék a fiskális konszolidációra vonatkozó célokat.


Kelet-közép-európai Ötök – országonkénti kiértékelés

Magyarország: „A magyar gazdaság 2010-re és 2011-re szóló növekedését és költségvetési egyensúlyát tekintve a Bizottság friss prognózisa nagyjából összecseng a mi előrejelzésünkkel. Azonban mi némileg magasabb GDP-növekedést várunk az idei esztendőre (0,3 százalékot az Európai Bizottság 0,0 százalékos várakozásával szemben), ugyanakkor a Bizottság az általunk felvázolt képnél kicsivel optimistábban ítéli meg a 2010-es költségvetési hiányt (az Erste 4,2 százalékos hiányra számít 2010-ben). Az Európai Bizottság szerint a kiadások valószínű elszaladása miatt a magyar költségvetés túl fogja lépni a januárban benyújtott konvergenciaprogramban a 2010-es évre meghatározott 3,8 százalékos hiánycélt. A 2011-es évre vonatkozóan azonban a Bizottság már jóval jelentősebb eltérést lát a konvergenciaprogramban szereplő 2,8 százalékos hiánycélhoz képest. A testületnek a magyar strukturális költségvetési hiányra vonatkozó előrejelzése teljesen egybevág a 2010-es Konvergenciajelentésben szereplő prognózissal, ám a 2011-es esztendőre vonatkozó elképzelése már meglehetősen nagy eltérést mutat (-2,3 százalék a GDP-hez mérten, szemben a konvergenciaprogramban prognosztizált -1,5 százalékkal szemben). A különbségre magyarázatot adhat az, hogy a Bizottság kisebb GDP-növekedéssel számol (2,8 százalékkal a konvergenciaprogram 3,7 százalékos előrejelzésével szemben), s ez összhangban áll a testület által korábban kinyilvánított figyelmeztetéssel, miszerint a most leköszönő kormány túlságosan is optimista makrogazdasági előrejelzés mentén operált. Az Európai Bizottság hangsúlyozta, hogy a 2008 novemberében elfogadott költségvetési kereteknek való megfelelés tekintetében a 2011-es év döntő fontosságú lesz. Érdemes megemlíteni, hogy a Bizottság az előrejelzésében abból a feltételezésből indult ki, hogy a fiskális politikában nem következik be változás" – mondta Árokszállási Zoltán, az Erste Bank Hungary makrogazdasági elemzője.   

Románia: „A jelenleg érvényes előrejelzésünkkel összhangban a Stabilitási Programban a 2010-es évre felvázolt ütemhez képest a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzés egy százalék alá csökkent a belföldi fogyasztás lassabb magára találása miatt. Az Európai Bizottság erőteljesebb növekedést jósol 2011-re a belföldi fogyasztás és beruházások erősödése következtében. A költségvetési deficit központi kérdés marad, ugyanis a reformok végrehajtása máris elmarad a tervektől, ráadásul a jelenlegi helyzet tükrében Romániában nem nagyon történik fiskális kiigazítás 2012 előtt (amelynek célja az ESA-szerinti eredményszemléletű költségvetési hiány a GDP 3 százaléka alá szorítása lenne), hacsak a kormány fel nem gyorsítja az államháztartás reformját. A 2010 első negyedévében jelentkező nagymértékű bevételkiesés (főként az ÁFÁ-ból, a társadalombiztosítási járulékból és a jövedelemadóból befolyt kevesebb bevétel) miatt az IMF talán beleegyezik a 2010-es költségvetési hiánycél emelésébe. A kormány az ÁFA és az egykulcsos adó emelésére kényszerülhet az új deficitcél elérése érdekében. Véleményünk szerint az adóemelés nem válthatja ki az államháztartási reformot, hogy az inflációs nyomásról már ne is beszéljünk" – mondta Cristian Mladin, Banca Comerciala Romana elemzője.

Csehország: „Csehország legfrissebb Stabilitási Programja annyiban tér el az Európai Bizottság tavaszi prognózisától, hogy az európai testület hiány-előrejelzése (-5,7 százalék 2010-re és 2011-re egyaránt) borúlátóbb a cseh Pénzügyminisztérium becslésénél (mely rendre -5,3 és -4,8 százalék), vagyis úgy ítéli meg, hogy Csehország egyhamar nem tudja csökkenő pályára állítani a deficitet a háromszázalékos maastrichti korlát elérése érdekében. Az Európai Bizottság részben a „választások előtt hozott pótlólagos kiadási intézkedésekkel" magyarázza a 2010-re vonatkozó előrejelzését. Nem lehet pontosan tudni, hogy mire célzott ezzel, ugyanis véleményünk szerint semmi ilyesmi nem történt. Az Európai Bizottság szerint a hiány változatlan mértéket ölt 2010-ben és 2011-ben egyaránt, de nem veszi figyelembe a GDP-növekedés várható gyorsulását, a munkanélküliség csökkenését és a lakossági fogyasztás bővülését. Úgy tűnik tehát, hogy az Európai Bizottság meggyőződése szerint a kiadások emelkedni fognak. Véleményünk szerint azonban a görög problémák intő jelként szolgálnak bármely cseh kormány számára, hogy az államadósság korlátlan növelése nem igazán a megfelelő pálya. Ez nem jelenti azt, hogy deficitcsökkentés következik be abban az esetben, ha májusban a baloldali pártok alakítanak kormányt, pusztán csak azt sugallja, hogy nem látunk olyan kiadásnövelést, amit ne ellensúlyozhatna adóemelés. Ugyanakkor a széles bázisra épülő jobboldali kormány lehetőségét sem kell kizárni, amely remélhetőleg nagyobb lépéseket tenne a hiánycsökkentési stratégia terén, ha sikerül elfogadtatnia az ilyen irányú intézkedéseket. Minthogy jórészt egyetértünk az Európai Bizottságnak a GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzésével, úgy véljük, hogy a 2010-es hiány jóval 5 százalék alatt lesz. Az Európai Bizottság ebben a kérdésben nyilvánvalóan nem vállalt kockázatot ezzel a becsléssel – jelentette ki Martin Lobotka, a Ceska sporitelna vezető elemzője.

Szlovákia: „Az Európai Bizottság gazdasági előrejelzése nagy vonalakban megegyezik a miénkkel. Habár az Európai Unió legmagasabb növekedési rátájára számíthat az ország, ez még mindig elmarad a válság előtti években tapasztalt bővülés ütemétől. A Bizottság a Stabilitási Programban meghatározott célnál magasabb költségvetési hiányt vélelmez 2010-re és 2011-re egyaránt (rendre a GDP 6,0 és 5,4 százalékát, vagyis a kormány előrejelzésénél 0,5, illetve 1,2 százalékponttal többet). Az Európai Bizottság figyelembe vette a 2009. évi, a tervezettnél magasabb költségvetési hiányt, valamint kisebb fiskális bevételekre számít az idén. Ráadásul még emelkedő kockázatokat is lát az említett számok mellett, főleg a választások miatt megugró kiadások és a Stabilitási Programban az önkormányzatok optimistán becsült egyenlege miatt. Véleményünk szerint az idei esztendő eddigi hónapjai során valóban megjelentek az említett, felfelé mutató kockázatok (ennek megfelelően a GDP 7,5, illetve 6,0 százalékára tesszük a hiányt 2010-ben és 2011-ben). Az Európai Bizottság véleménye szerint a struktúrális deficit várhatóan csökken a kibocsátási rés (a tényleges és a potenciális GDP közti különbség) növekedése és a kormánytól várt kiigazítási intézkedések nyomán" – jósolja Maria Valachyova, a Slovenska sporitelna vezető elemzője.

Lengyelország: „Lengyelország Stabilitási Programja optimistább GDP-növekedési pályát rajzol fel (különösen 2011-re vonatkozóan), mint az Európai Bizottság legfrissebb jelentése. Ugyanakkor ez utóbbi nagyon is közel áll a mi prognózisunkhoz. A Bizottság alacsonyabb mértékű GDP-növekedést vetít előre, főként a némileg magasabb hiány-várakozás és adósságteher következtében. A 'Tavaszi Előrejelzés' rámutat, hogy a hiány elmúlt időszakban történt tetemes növekedése a válság idején bekapcsoló automatikus stabilizátorok és a (GDP két százalékára becsült) gazdaságösztönző intézkedések – így a személyi jövedelemadó csökkentése 2009 januárjától, valamint az infrastruktúrális beruházások emelése – hatásaként jött létre. Fontos megemlíteni, hogy Bizottság azzal számol, hogy a jelenlegi költségvetési politika és növekedési előrejelzések mellett a fiskális hiány stabilizálódni fog, a struktúrális deficit pedig a 2009-es 7,2 százalékról 2011-ben 5,7 százalékra csökken a GDP-hez mérten). A kiadások és a bevételek növekedésére is számítani lehet az Unió strukturális alapjaiból befolyó összegek nyomán (több projektet is be kell fejezni a 2012-es Labdarúgó Európa-bajnokság előtt). Az Erste előrejelzéséhez képest a Bizottság borúlátóbb a költségvetési deficit alakulásával kapcsolatban, hiszen szinte semmiféle javulásra nem számít az elkövetkezendő két év során. Habár a kormány legfrissebb államháztartási kiigazítást célzó terveinek részleteit viszonylagos homály fedi, úgy véljük, az államadósság törvénybe iktatott biztonsági korlátja legalább bizonyos fajta ösztönzést jelent a kormány számára valamiféle költségvetési kiigazítás végrehajtására (az első korlátot mindössze 0,1 százalékkal sikerült elkerülni 2009-ben, viszont 2010-ben a kormány át fogja lépni ezt a határt, ami viszont automatikus megtakarítási lépéseket eredményez 2012-re; ugyanakkor a már csak 5 százaléknyi távolságban lévő második szint túllépése még szigorúbb megszorításokat kelt életre). A 2011-es parlamenti választások közelsége azonban kockázatot jelent és feltételezhetően a komolyabb intézkedések útjában áll" – véli Jana Krajcova, a Ceska sporitelna vezető elemzője.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük