A tervezettnél is kisebb lehet a hiány

A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint idén a belső és külső egyensúly is jelentősen javul, a reálkeresetek az üzleti szférában már emelkednek, ugyanakkor az infláció és kamatszínvonal magas.

A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint idén a belső és külső egyensúly is jelentősen javul, a reálkeresetek az üzleti szférában már emelkednek, ugyanakkor az infláció és kamatszínvonal magas.

  Az államháztartás hiánya az év első öt hónapjában az éves előirányzat 40%-át sem érte el, ami lényegesen alacsonyabb a szokásosnál. A külkereskedelmi mérlegben az első négy hónapban – a cserearány-romlást okozó energiaár-növekedés ellenére – 330 millió euró aktívum keletkezett, amire a rendszerváltás óta nem volt példa.

Az infláció viszont a tavalyi nagyon magas szintről csak igen lassan mérséklődik. Az első öt hónap átlagában 6,9%-os áremelkedés történt, április végére az index 6,6%-ra ment le, májusban pedig 7%-ra ment fel. A világméretű áremelkedés nyomán az infláció már a térség szinte mindegyik országában – Szlovákia és Lengyelország kivételével -azonos vagy magasabb a magyarnál.

Idén az államháztartási deficit várhatóan kisebb lesz a törvényben jóváhagyottnál (4% helyett 3,8%). Így Magyarország már idén az úgynevezett túlzott deficit eljárás megszüntetésének közelébe ér (ahhoz – a nyugdíjpénztári korrekcióval – 3,6%-os hiány tartozik), sőt, akár teljesítheti is ezt a maastrichti kritériumot!! Azonban ezzel is valószínűleg nálunk lesz a legmagasabb államháztartási hiány az EU-ban. A költségvetési kiigazítás megkezdésétől az idei évig végbemenő egyenlegjavulás több mint 40%-a a közterhek növekedéséből, 20-20%-a a bér- és a dologi kiadásokból, illetve 15%-a a beruházási kiadások visszafogásából adódik.

A külgazdasági egyensúly tovább javul. A folyó fizetési és tőkemérleg hiánya az I. negyedévben – az EU-támogatások élénkülése következtében – látványosan, 0,6 milliárd euróval csökkent, s 0,6 milliád euróval növekedett a külföldi működőtőke beáramlása is. Az év egészében a külső finanszírozási igény 3,5 milliárd euróra, a GDP 3,2%-ára csökken (a tavalyi 4%-ról).

Az infláció fő hajtóereje 2008-ban már nem a kiigazítás, hanem a világpiaci energia-, nyersanyag- és élelmiszerárak növekedése. Az éves átlagos infláció 6,5%-ra, az év végi árindex pedig 5,5%-ra mérséklődik. A világ többi részéhez hasonlóan a magyar inflációs (dezinflációs) pálya is feljebb tolódott.

Mivel az egyensúlyjavítás szükségszerű negatív hatásai főleg tavaly érték a gazdaságot, idén, amikor a világban lassul a növekedés és fokozódik az infláció, nálunk fordítva történik: a tavalyi rendkívül alacsony szinthez képest gyorsul a fejlődés, s nagyon magas szintről, de lassul az áremelkedés.