2024.április.25. csütörtök.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

A többség nem bízik a külföldi pénzből finanszírozott civil szervezetekben

3 perc olvasás
<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 </xml><![endif]--> <p><span class="inline inline-left"><a href="/node/109635"><img class="image image-preview" src="/files/images/Sz_zadv_g_k_zv_lem_ny-kutat_s_A_t_bbs_g_nem_b_zik__001.preview.jpg" border="0" width="474" height="387" /></a></span>A lakosság többsége bizalmatlan a külföldi finanszírozású civil szervezetekkel szemben, bíznak viszont a hazai civil szervezetekben - derül ki a Századvég friss közvélemény-kutatásából. Egyedül a baloldali szavazók többsége bízik a külföldi forrásokból tevékenykedő szervezetekben, a magukat középen állónak, illetve jobboldalinak vallókra a bizalmatlanság jellemző.

sz zadv g k zv lem ny kutat s a t bbs g nem b zik 001.previewA lakosság többsége bizalmatlan a külföldi finanszírozású civil szervezetekkel szemben, bíznak viszont a hazai civil szervezetekben – derül ki a Századvég friss közvélemény-kutatásából. Egyedül a baloldali szavazók többsége bízik a külföldi forrásokból tevékenykedő szervezetekben, a magukat középen állónak, illetve jobboldalinak vallókra a bizalmatlanság jellemző.

sz zadv g k zv lem ny kutat s a t bbs g nem b zik 001.previewA lakosság többsége bizalmatlan a külföldi finanszírozású civil szervezetekkel szemben, bíznak viszont a hazai civil szervezetekben – derül ki a Századvég friss közvélemény-kutatásából. Egyedül a baloldali szavazók többsége bízik a külföldi forrásokból tevékenykedő szervezetekben, a magukat középen állónak, illetve jobboldalinak vallókra a bizalmatlanság jellemző.

Civil szféra

A Századvég egy korábbi közvélemény-kutatásából kiderült, hogy a Soros György által képviselt úgynevezett soft-power gyakorlata – azaz a hazai civil szervezeteken keresztül történő politikai nyomásgyakorlás – egyértelműen elutasított a magyar lakosság körében. Legfrissebb kutatásunkban az intézményi bizalmi körképet vizsgáltuk Magyarországon. Az eredmények alapján leszögezhető, hogy a magyar lakosság többsége (56 százaléka) bízik a magyar civil szervezetekben, azonban a külföldi politikai és gazdasági erők által finanszírozott civil szervezetek megítélése jóval negatívabb, velük szemben jelentős bizalmatlanság látható. Csak a megkérdezettek 29 százaléka válaszolt úgy, hogy bízik ezekben a szervezetekben, ezzel a civil szféra ezen szelete a bizalmi lista legaljára került. A kutatás arra is rávilágít, hogy ezekben a szervezetekben egyedül a magukat baloldalinak vallók többsége bízik, a középen állók 31, a jobboldaliak mindössze 13 százaléka reagált pozitívan a külföldi pénzekből finanszírozott civil szervezetek kapcsán.

Oktatás, egyház

A kutatás tanúsága szerint pozitív a hazai oktatási intézmények megítélése, a bizalmi rangsor első helyére kerültek a felsőoktatási intézmények (83 százalékkal), de a lakosok kétharmada a közoktatási intézményekben is bízik (66 százaléka). A válaszadók hasonlóképpen ítélték meg az egyházi iskolákat is, és a többség (60 százalék) általában az egyházakkal szemben is bizalommal van.

Rendvédelem, bíróságok, országgyűlés

A magyar társadalom jelentős többsége (77-80 százaléka) bízik a katonaságban és a rendőrségben, és összességében az alkotmánybíróság és a bíróságok megítélése is pozitív (64, illetve 63 százalék). A magyar országgyűléssel kapcsolatban már kevésbé pozitív a kép, igaz a válaszadók egy jelentős része (45 százaléka) bízik a magyar parlamentben.

Nemzetközi szervezetek

Összességében pozitív a véleményklíma az általunk felsorolt nemzetközi szervezetek megítélését illetően is. A megkérdezettek 69 százaléka reagált úgy, hogy bízik a NATO-ban és az ENSZ-ben, az Európai Unió esetében pedig ugyanez az arány 62 százalék.

Média

A megkérdezettek többsége ugyanakkor bizalmatlan a médiával szemben általában, 42 százalék azok aránya, akik bíznak a magyar médiában.

sz zadv g k zv lem ny kutat s a t bbs g nem b zik 002.preview

Módszertan

A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2017. február 2-10. között, amelynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.

 

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.