A Századvég 2014. januárban készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a magyar lakosság több mint kétharmada nem támogatja a LÉT munkacsoport által kidolgozott alapjövedelem-koncepciót. A többség emellett úgy tartja, hogy a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését nem bírná el a magyar gazdaság.

 

A Századvég 2014. januárban készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a magyar lakosság több mint kétharmada nem támogatja a LÉT munkacsoport által kidolgozott alapjövedelem-koncepciót. A többség emellett úgy tartja, hogy a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését nem bírná el a magyar gazdaság.

Január 11-én jelent meg a LÉT elnevezésű független munkacsoport tanulmánya, amelyben alapjövedelem-koncepcióját mutatja be. A modell lényege, hogy a magyar szociális ellátórendszert egy feltétel nélküli alapjövedelem (ún. LÉT-pénz) bevezetésével formálnák át, mely jövedelem minden, tartósan Magyarországon élő személyt megilletne, kivétel nélkül. A javaslat széles körű vitát indított el a hazai politikai közéletben, több, főként baloldali politikus üdvözölte az elgondolást. A Századvég legfrissebb kutatása a koncepció megítélését, valamint a modell bevezetésének lehetséges hatásaival kapcsolatos véleményeket vizsgálta a felnőttkorú magyar lakosság körében.

A kutatás tanúsága szerint a magyar lakosok több mint kétharmada nem ért egyet azzal, hogy mindenkinek feltétel nélkül, alanyi jogon járjon 50 ezer forint alapjövedelem, míg 30 százalék azok aránya, akik támogatják az elképzelést. A tanulmány alapján az alapjövedelem bevezetéséhez több feltétel kötődne. A megkérdezettek közel háromnegyede (72 százaléka) nem értene egyet az alapjövedelem bevezetésével, amennyiben az 50 ezer forint bele lenne számolva a munkabérbe és a nyugdíjba. Emellett a LÉT-pénz fedezetéül megszüntetnék a családi adókedvezményt, valamint több szociális juttatást is, mint a segélyek, a gyes és a gyed. Az eredmények szerint e két további feltétel mellett még alacsonyabb a modell támogatottsága a lakosságon belül (78, illetve 80 százalék nem értene egyet vele).

Ami a modell bevezetésének lehetséges gazdasági és társadalmi hatásait illeti, a válaszadók több mint háromnegyedének véleménye szerint nem bírná el a magyar gazdaság a modell bevezetését, vagyis a jelenlegi gazdasági körülmények között nem biztosítható a mindenkinek feltétel nélkül járó alapjövedelem. A kutatás alapján elmondható továbbá, hogy a lakosok többsége (61 százaléka) szerint a modell bevezetése hátrányosan hatna a munkavállalásra is, azaz hatására kevesebben dolgoznának. Minden negyedik lakos válaszolta azt, hogy az alapjövedelem bevezetése nem befolyásolná a munkavállalást, mindössze 7 százalékuk szerint dolgoznának többen. A felmérés rávilágít arra, hogy a magyar emberek értékrendjében fontos szerepet tölt be a munka, a lakosság jelentős többsége kiáll amellett, hogy általánosságban az embereknek inkább munkából kellene megélniük (89 százalék).

 

A kutatás módszertana:

 

A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2014. január 15-16-án, amelynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőttkorú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.