A bürokrácia visszaszorítása, beruházás az oktatásba és a munkaerőpiacba, valamint a kis- és közepes vállalkozások erőteljesebb támogatása – a lisszaboni stratégiáról szóló együttes ülésen egyebek között ezt szorgalmazták a nemzeti és EP-képviselők. Valamint az úgynevezett ötödik alapszabadság bevezetését, azaz a tudás szabad áramlásának megteremtését.

A bürokrácia visszaszorítása, beruházás az oktatásba és a munkaerőpiacba, valamint a kis- és közepes vállalkozások erőteljesebb támogatása – a lisszaboni stratégiáról szóló együttes ülésen egyebek között ezt szorgalmazták a nemzeti és EP-képviselők. Valamint az úgynevezett ötödik alapszabadság bevezetését, azaz a tudás szabad áramlásának megteremtését.

Kétnapos együttes ülésen tekintették át az Európai Parlament és a nemzeti törvényhozások képviselői, hogy milyen eredményt sikerült eddig elérni a gazdasági növekedést és a nagyobb munkahelyteremtést célzó lisszaboni folyamat keretében, és milyen lépéseket kell tenni a jövőben. Malcolm Harbour (néppárti, brit) annak a munkacsoportnak volt a jelentéstevője, mely a globalizációra (a kutatás és fejlesztés révén) adandó válaszokra összpontosított.

A képviselő kiemelte, hogy a szabályozói környezetnek való megfelelés költségei olyan összegeket emésztenek fel, melyeket kutatásra és innovációra lehetne költeni. Szerinte a kisvállalkozások a munkahelyteremtés legfontosabb motorjai, és éppen ezért fontos a támogatásuk. A néppárti politikus óva intett azon helyzet kialakulásától, hogy egy vállalat csak azért ne terjeszkedjen, és maradjon „kicsi", mert a kkv-k több kedvezményt kapnak.

Ilda Figueiredo (Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal képviselőcsoportja, portugál) munkacsoportja a munkaerőpiaci intézkedésekre összpontosított. „Többet kell invesztálnunk az emberi erőforrásba" – hangsúlyozta a képviselő, aki szerint egyedül úgy lehet megelőzni a „demográfiai deficit" romlását, hogy elejét kell venni, hogy közel hatmillió ember idő előtt hagyja ott az iskolapadot. Emellett a fogyatékkal élőket az eddigieknél nagyobb mértékben kell bevonni a munkaerőpiacba.

A politikus aggodalmát hangoztatta amiatt is, hogy a munkanélküliek közel 40 százaléka a fiatalok közül kerül ki, valamint felhívta a figyelmet annak a 25 millió embernek a helyzetére is, akik alacsony fizetésért kénytelenek dolgozni. Végül Ilda Figueiredo amellett kardoskodott, hogy több pénzt fordítsanak a gazdák képzésére, és nagyobb támogatásban részesítsék a családi gazdálkodásokat.

A lisszaboni stratégia végrehajtását a szlovén Franc Horvat vezette munkacsoport vette górcső alá. A szlovén parlament képviselője a végrehajtás és a teljesítmény szempontjából a kutatást és fejlesztést, az energiabiztonságot és a szegénységet sorolta a problémás területek közé. A politikus az úgynevezett ötödik alapszabadság végrehajtása, azaz a tudás szabad áramlása mellett emelte fel szavát, emellett úgy vélekedett, hogy mind nemzeti, mind uniós szinten a költségvetéseket összhangba kell hozni a lisszaboni stratégiával. Szerinte a stratégiának elég rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy a tagállamok különböző fejlettségi szintjéhez lehessen alakítani azt.

Az ötödik alapszabadság

Amilyen hamar csak lehet, meg kell teremtenünk az ötödik alapszabadságot: egy nyitott, közös kutatási területet, mely magában foglalja az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet – hangoztatta ugyancsak France Cukjati, a szlovén nemzetgyűlés elnöke. Szerinte a közös energiapolitikának olyan ösztönzőket kell nyújtania az új technológiák kutatása és kifejlesztése számára, melynek révén Európa modellértékűvé válhat, és vezető szerepet tölthet be a globális felmelegedés elleni harcban.

A növekedésért és fejlődésért felelős szlovén miniszter, Ziga Turk egy olyan tudományos áttörés szükségességét emlegette, melynek eredményeként egy alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság jöhetne létre. „A globális piacra új, innovatív termékekkel és szolgáltatásokkal kell betörnünk" – hangoztatta a tárcavezető, aki mindehhez még hozzátette azt is, hogy több innovatívabb és kreatív kisvállalkozásra volna szükség, melyeknek jobb hozzáférést kell biztosítani a tudáshoz, a kutatási infrastruktúrákhoz és tőkéhez.

Barroso nem akar újabb „bürokratikus gyakorlatot"

A legnagyobb kihívás számunkra annak biztosítása, hogy a lisszaboni stratégia ne váljon újabb bürokratikus gyakorlattá – hangsúlyozta az ülésen az Európai Bizottság elnöke. José Manuel Barroso szerint az általa vezetett testület éppen ezért stratégiai jelentésében egy sor olyan „zászlóshajó-programra" tesz javaslatot, melyek célja a kis- és közepes vállalkozások teljesítményének fokozása – azon kis és közepes vállalkozásoké, melyeknek 10 új munkahelyből 9 létrehozása köszönhető. A programok emellett célul tűzik ki az iskolából kimaradók számának csökkentését és az alapvető olvasási készségek javítását; világszínvonalú kutatási kezdeményezések új generációját; a nagysebességű internet használatának elősegítését; és az energiahatékonyság javítását.

A német Bundestag részéről Hans Eichel egyetértett Barrosóval abban, hogy a Bizottságnak nem kellene adóharmonizációt meghonosítania, ugyanakkor úgy vélekedett, hogy az adó kivetésének módját összhangba kellene hozni, mivel a 27 különböző társaságiadó-szabályozás óriási akadályt jelent a kkv-k számára.

A francia nemzetgyűlés elnöke, Bernard Accoyer közölte, hogy hazája a lisszaboni folyamat keretében már útjára indított egy „ambiciózus reformprogramot", mely kitér a francia egyetemek reformjára, és egy olyan adócsomagra, mely támogatja a kutatást és a kkv-ket. „Kulcsfontosságú, hogy valamennyi ágazat között egyensúly legyen – a gazdasági, a környezetvédelmi és a szociális szektor az egyik oldalon és a regionális szempontok a másikon" – nyomatékosította az EP alelnöke, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou.

Egyértelmű mérőszámok

Klaus-Heiner Lehne (néppárti, német), aki a lisszaboni stratégia jelentéstevője az EP-ben, közleményében úgy vélekedett, hogy a folyamat csak akkor lehet sikeres, ha pontosan meghatározott indikátorokkal értékelik azt, emellett fontosnak nevezte, hogy a tagállamok teljesítményei összehasonlíthatóak legyenek. Rámutatott, hogy az EP és a nemzeti parlamentek között széleskörű egyetértés van a lisszaboni stratégia mostani felülvizsgálatának legfőbb céljairól. Eszerint Európának egy olyan, globális viszonylatban is versenyképes tudásalapú gazdasággá kell válnia, mely megtartja magas szintű szociális és környezetvédelmi normáit.

Magyar hozzászólás

A néppárti Barsiné Pataky Etelka a tanácskozáson úgy vélekedett, hogy az elsődleges célok között megjelölt növekedésből mindenkinek részesülnie kell. „Az EU globális szinten vezető exportőr, valamint tőkekihelyező, ezért alapvetően érdekelt a nyitott és transzparens nemzetközi gazdasági környezetben. A magyar gazdaság jelenlegi állapotában sajnos nem képes, hogy az uniós komparatív előnyök haszonélvezője legyen" – emelte ki a képviselő. Az úgynevezett ötödik alapszabadság, azaz a tudás szabad áramlásának megteremtése kapcsán Barsiné kiemelte, hogy „előbb oldjuk fel a munkavállalás szabadságának korlátait, és ezután beszéljünk az Unióban egy effajta 'ötödik szabadság' bevezetéséről".

A képviselőasszony örömét fejezte ki, hogy a lisszaboni munkacsoport elfogadta javaslatait, amelyek a közlekedéspolitika és az új technológiák szerepét húzták alá, mint az uniós növekedési stratégia kulcselemei. Barsiné Pataky Etelka végül figyelmeztetett, hogy „az Európai Parlament erősen szorgalmazza a nemzeti kormányok ezirányú tevékenységének mélyrehatóbb figyelemmel követését. Ezért a magyar kormánynak is szembe kell néznie azzal, mit tett nemzeti szinten az uniós versenyképességi stratégia hazai megvalósításáért".

 BRUXINFO

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük