A vállalati vagyon,- és felelősségbiztosítások többnyire teljesen egyéni konstrukciók, így esetükben mindennél fontosabb a megfelelő, és testre szabott fedezet illetve módozat kiválasztása.

 

A vállalati vagyon,- és felelősségbiztosítások többnyire teljesen egyéni konstrukciók, így esetükben mindennél fontosabb a megfelelő, és testre szabott fedezet illetve módozat kiválasztása.

 

A válság egyik súlyos következménye a szélsőséges költségcsökkentésre való törekvés e területen is, akár éppen a fedezet kárára. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) tapasztalatai szerint egyre gyakoribb jelenség, hogy az ügyfelek kizárólag a díjon való spórolás miatt mondanak le a számukra egyébként szükséges, elengedhetetlen fedezetekről. Pedig spórolni a fedezet megtartása mellett a kedvezőbb díjak felkutatásával is lehet.

A kritikus kockázatokat nehéz helyzetben is fedezni kell

Mára szinte általánossá vált a vállalati biztosítások piacán, hogy az ügyfelek nem, vagy csak részben biztosítják magukat azokra az esetekre, amelyek jelentős veszteséget okozhatnak számukra. „Míg korábban a nem megfelelő fedezet, vagy nem egészen pontos módozat kiválasztása a tájékozatlanság számlájára volt írható, addig mára már a <szinte mindegy mi, csak olcsó legyen> elv mentén kötnek biztosítást a vállalatok." – összegzi az alkuszok tapasztalatait Pászka Zsuzsa elnökségi tag. – Az alulbiztosítottság mértéke ennek hatására hatalmasra nőtt az elmúlt időszakban, pedig az egyik legfontosabb szempont éppen a biztosítási összeg korrekt meghatározása." – teszi hozzá a FBAMSZ szakértője.

Ha egy vállalat költségcsökkentésre is kényszerül, amelynek egyik elemét a biztosításra fordított kiadások lefaragása jelenti, elsősorban azt kell meghatározni: mi az a kockázat, illetve melyek azok a fedezetek, amelyeket az ügyfél tudatosan megtart. Ám éppen ez az a terület, amely paramétereit, és egyediségét tekintve is átláthatatlan lehet az egyes cégek számára. Ezért ezeknél a biztosításoknál különösen érdemes független alkusz segítségét kérni – még a szerződéskötés előtt. A vállalati biztosítások esetében az alkusz nem elad, hanem venni segít: tájékoztat, elmagyaráz, és a legjobb ajánlat kiválasztásában működik közre.

„Tapasztalataink szerint a kis- és középvállalkozások alkuszi segítség nélkül csak 60-70 százalékos hatékonysággal képesek ezt a feladatot elvégezni, különösen a felelősségi kockázatok felmérésében szorulnak külső segítségre – magyarázza Pászka Zsuzsa. – Az alkusz azonban garantálni tudja, hogy az ügyfél a szükséges és biztosítható kockázatokra valóban megfelelő fedezetet kapjon, ezáltal kár esetén, reális kártérítést kaphasson."

A leggyakoribb hiba, hogy az ügyfél „nem pontosan arra" köti meg a biztosítást, amire szerette volna. Így a kártérítési igényeire könnyen elutasító választ kaphat. Amellett, hogy az ügyfél gyakran nem megfelelően tájékozott biztosítási kérdésekben, jelenleg szinte egyetlen szempont a díjon való spórolás, ami miatt nem biztosítja magát minden olyan szükséges esetre, amelynek bekövetkezése pedig az elviselhetőnél nagyobb anyagi veszteséget jelent számára.

„Egy alkusz hozzáadott értéke nem a biztosítás, hiszen az a biztosító terméke. Az alkusz értéke az, hogy megismeri az ügyfél üzletmenetét, tevékenységét, felméri a kockázatait, elkészíti a kockázatelemzést és ennek alapján kínál az ügyfélnek megoldási javaslatokat, amelynek csak egyik eleme a kockázat biztosítással történő lefedése." – hangsúlyozza Gerendai Károly, a FBAMSZ elnökségi tagja.

Milliók is spórolhatók a kockázati fedezetek csökkenése nélkül

Mindezek mellett az olyan időkben, amikor a költségcsökkentés minden korábbinál nagyobb szerepet kap, nem elhanyagolható szempont, hogy ezek a fajta biztosítások jórészt egyedileg kidolgozott termékek, melyek esetében – nem utolsósorban az egyes ajánlatok versenyeztetése miatt – az alkuszok a közvetlenül a biztosítóktól kapott ajánlatokhoz képest jelentős díjcsökkenést képesek elérni. Ez éves szinten már kisebb vállalatok esetében is akár milliós összegek megtakarítását eredményezheti.

Új kockázatokra új biztosítások alkuszi közreműködéssel

Az izlandi vulkánkitörés esete jól példázza, hogy a jelenleg kínált biztosítási konstrukciók sem feltétlenül kínálnak minden valós kockázatra fedezetet. Amiatt, hogy leállt a légiközlekedés, a nagy termelővállalatoknál is ellátási nehézségek keletkeztek (több esetben üzemszünethez vezetett), de a légifuvarozás hiánya kihatással volt a friss zöldség, gyümölcs és hússzállításra is, több ezer konténernyi áru maradt Európán kívül ebben az időszakban.

Fedezi-e az üzemszünet biztosítás az izlandi vulkánkitörés miatti leállásokat?

Az üzemszüneti biztosításra vonatkozó szabályok alapján a légtérbe került vulkáni hamu következtében fellépő leállásokra (gyár, repülés) a biztosítás nem nyújt fedezetet. A feltételek alapján a biztosítók akkor térítenek, amikor fizikai kár is keletkezik. Ha például a hamu a földre hullva ráesik egy üzlethelyiségre és ebben kárt okoz -mondjuk eltömíti a szellőzőcsöveket, ami robbanáshoz vezet – akkor ez után már fizet a megfelelő üzemszünet biztosítás.

„Az alkuszok piaci szerepkörének fontos elemét kell, hogy képezze az innováció, például az is, hogy foglalkozzanak a működést, a bevételt veszélyeztető valamennyi kockázat felmérésével, kezelésével, és adott esetben új, a XXI. század kihívásaihoz illeszkedő biztosítások létrehozását is elősegítsék. A vulkáni hamu esetében például olyan üzemszünet-biztosítást fejlesszenek ki, amellyel a vállalatok az ilyen jellegű kieséseiket is fedezni tudják." – világít rá egy további fontos szempontra Gerendai Károly.

A vállalati biztosítások fajtái

A vagyonbiztosításnak célszerűen minden olyan saját vagy idegen vagyontárgyra ki kell terjednie, amelynek sérülése, megsemmisülése veszélyeztetheti a vállalkozás folyamatos működtetését vagy amelyért felelősség terhel minket. Ilyenek a tevékenység végzéséhez szükséges ingatlanok, illetve eszközök: például a bútorok, a berendezések, a különböző felszerelési tárgyak, a műszaki és számítástechnikai eszközök, illetve különböző értékcikkek valamint a készletek.

Tovább bonyolítja a képet, hogy a vagyonbiztosításnak minden olyan eseményre (veszélyre) ki kell terjednie, amely a jövőben – bármilyen kicsi valószínűséggel – bekövetkezhet. Ilyenek a teljesség igénye nélkül: tűz, villámcsapás, robbanás, légi jármű ütközése, vihar, felhőszakadás, árvíz, földrengés, szikla-, kő- és földomlás, földcsuszamlás és ismeretlen üreg beomlása, vezetékes vízkár, jégverés, hónyomás, járművek ütközése, tűzoltó berendezés kilyukadása, füst- és hő okozta kár, elektromos áram okozta tűz, üvegtörés, betöréses lopás, rablás, rongálás, üzemszünet biztosítások, stb.

A felelősségbiztosítások fő fajtái az általános felelősségbiztosítás (a személyi sérüléses és tárgyrongálási károkra), a munkáltatói felelősségbiztosítás (a biztosított alkalmazottainak, tagjainak, megbízottainak munkabalesetének eseteire), a szolgáltatási felelősségbiztosítások (szolgáltatások nyújtása során keletkező károk a műszaki, gazdasági, egészségügyi és szociális szolgáltatások széles körében), a termék-felelősségbiztosítás (a termék gyártója, importálója vagy forgalmazója hibás termékei által okozott károkra), valamint a környezetszennyezési felelősségbiztosítás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük