Az adószakértők szerint aránytalanul nagy terhet ró a késedelembe eső gazdálkodókra, hogy januártól kötelező a késedelmi kamat felszámolása, és minimum 40 eurónak megfelelő forintot is fel kell felszámolni behajtási költségátalányként.

 

Az adószakértők szerint aránytalanul nagy terhet ró a késedelembe eső gazdálkodókra, hogy januártól kötelező a késedelmi kamat felszámolása, és minimum 40 eurónak megfelelő forintot is fel kell felszámolni behajtási költségátalányként.

 

    Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményben rámutat: különösen olyan, jóhiszemű vállalkozások helyzetét nehezíti az intézkedés, amelyek azért nem tudnak alvállalkozóiknak pontosan fizetni, mert őket sem fizette ki a fővállalkozó.

    A cég közleménye emlékeztet arra, hogy  a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 2013. július 1-jétől hatályos módosítása több ponton is megváltoztatta a számlák késedelmes kifizetésére vonatkozó szabályokat. A késedelmesen fizető fél a késedelmi kamaton túl köteles megfizetni a behajtással kapcsolatos valós vagy vélelmezett költségeket is.

    Ennek mértéke – a megkésett összeg nagyságrendjétől és a behajtással kapcsolatosan felmerült tényleges költségektől függetlenül – legalább 40 eurónak megfelelő forintösszeg, amelytől a felek csak felfelé térhetnek el. A szerződés költségátalányt kizáró vagy a Ptk.-tól egyéb módon eltérő rendelkezése automatikusan semmisnek minősül. A behajtási költségátalány fizetése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei, például a késedelmi kamat fizetése alól.

    A rendelkezést a gazdálkodó szervezetek közötti szerződések esetén, valamint a közbeszerzésekre kötelező alkalmazni, a 2013. március 16-án, vagy azt követően kötött szerződések esetében. A magánszemélyekkel kötött szerződésekre az új szabály nem vonatkozik.

    Bár a 40 eurós összeg nem tűnik soknak, nagy mennyiségű késedelmesen fizetett számla esetén már jelentős teher. Nagyobb cégek számára a felmerülő adminisztrációs terhek is problémát jelenthetnek, míg a mikro- és kisvállalkozásoknál akár fizetőképességbeli nehézséget is okozhat az új szabály – emeli ki a tanácsadó.

    Az új szabályozás a szakértő szerint elvi kérdéseket is felvet. Például azt, hogy mennyire jogos a behajtási költségátalány megfizettetése akkor, ha a jogosultnak egyáltalán nem merült fel a behajtással kapcsolatos költsége, és amikor a kötelezett a fizetési határidő után ugyan, de a behajtás előtt kamatostul fizetett. További torzulás, hogy a behajtási költségátalány összege nem függ az ellenérték nagyságrendjétől, sem a késedelem mértékétől, így alacsony összegű számlák esetén a szankció akár meg is haladhatja az ellenérték összegét, akkor is, ha a késedelem csupán 1-2 nap – mutat rá.

    "A szabályozás ugyan uniós irányelven alapul, azonban a hazai törvényszöveg szigorúbbra sikerült, mint a nemzetközi norma; ezért elvileg lenne mód arra, hogy könnyítsenek a magyar szabályokon" – véli Siklós Márta. Az irányelv szövege szerint ugyanis a tagállamoknak csak azt kell biztosítaniuk, hogy amennyiben kereskedelmi ügyletekben késedelmi kamat válik esedékessé, a hitelező jogosult legyen az adóstól legalább 40 euró összegű átalány megfizetését követelni.

    Az adószakértő szerint nem tisztázott egyebek között az, hogy a jogosult a késedelembe esést követően jogszerűen lemondhat-e a behajtási költségátalányról, és ha megteszi, hogyan kell ezt dokumentálnia, elszámolnia. Fennáll annak a veszélye is, hogy ha a jogosult lemond a behajtási költségátalányról, a NAV hiányzó bevételnek tekintheti az összeget, amelyre adóhiányt állapíthat meg – figyelmeztet a LeitnerLeitner.

 

ebz \ guz \ gte

 

MTI 2014. január 6., hétfő 15:48