Nem tervezik kiadni a szeptemberben szentté avatandó John Henry Newman bíboros műveit a katolikus kiadók. A tőle elérhető egyetlen művet, a Newman-breviárium idézetgyűjteményt a Szent István Társulat többször, utoljára tavaly adta ki.

Nem tervezik kiadni a szeptemberben szentté avatandó John Henry Newman bíboros műveit a katolikus kiadók. A tőle elérhető egyetlen művet, a Newman-breviárium idézetgyűjteményt a Szent István Társulat többször, utoljára tavaly adta ki.

Kindelmann Győző, a kiadó vezetője a Magyar Kurírnak azt mondta: ilyenkor elsősorban az iskolaszezonra koncentrálnak, októbertől gondolkodnak majd az új kötetek megjelentetésén. A Korda Kiadó és az Új Ember könykiadásért felelős vezetője nem tudott rendelkezésünkre állni, így nem tudtak biztos választ adni a kérdésünkre. A Vigiliánál és a Bencés Kiadónál sem tudnak arról, hogy terveznék kiadni John Henry Newman köteteit.

Az 1801-től 1890-ig élt teológust, aki az oxfordi mozgalom, az anglikanizmus megújításának szándékával fellépő csoport tagjaként vált ismertté, és végül katolizált, akit XII. Leó pápa 1879-ben bíborossá kreált, szeptemberben, angliai útja alkalmából avatja boldoggá XVI. Benedek, akinek Newman az egyik kedvenc teológusa. A bíborost sokan a II. Vatikáni Zsinat előfutárai közt tartják számon.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár katalógusának tanulsága szerint Newmantól 1995-ben jelentette meg az Új Ember a Szunyogh Xavér Ferenc által fordított Nagypéntek: elmélkedések és imádságok című művét az Új Ember-füzetek részeként (3). Newman: válogatás Newman bíboros műveiből angolul és magyarul címmel a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola lelkiségi sorozata is jelentetett meg tőle egy válogatást 2002-ben az A Newman synthesis (London, 1930) és az Istentől Istenig (Budapest, 1977) című művek alapján. Továbbá Balázs Zoltán fordításában 2001-ben jelent meg magyarul a bíboros egyik leghíresebb műve, az Apologia pro vita sua az Európa Kiadónál. Továbbá Az Anyaszentegyház Misztériuma címmel ugyancsak egy idézetgyűjteményt jelentetett meg tőle az International Center of Newman's Friends 1998-ban.

Pár műve csak a háború előtt jelent meg (J. B. Dalgairnsszel és Herbert Thurstonnel: Harding Szent István citeaux-i apátnak, a ciszterci rend alapítójának élete, Budapest, 1930.; A Szűzanya hónapja Rákospalota, 1944.; Elmélkedések Szent István Társulat, Budapest, 1946.; A keresztény lélek, 1957.).

Newmant nemcsak a katolikus teológia nagyjai közt tartják számon, hanem a konzervativizmus eszmetörténetének is nagy alakja. Egedy Gergely Brit konzervatív gondolkodás és politika című kötetében említi meg, hogy Russel Kirk, a konzervatív eszmék fejlődésének jeles amerikai történésze Newmant a filozófiai mélységű konzervativizmus legnagyobb formátumú viktoriánus képviselőjének nevezi.

A bíboros munkássága már életében 37 kötetben jelent meg. Egyik legalapvetőbb műve Az egyetem eszméje (The Idea of University, 1852), amelyben olyan – főleg a bolognai rendszer bevezetése és a „szolgáltató egyetem" elgondolásának megjelenése után – ma is aktuális kérdéseket feszeget mint a szakbarbárság, a túlzott specializáció témaköre, hogy az egyetem alakíthatja-e az erkölcsöket, illetve hogy mire jó a tudás (szerinte „a tudás célja önmagában van).

Newman emellett írt a IV. század ariánusairól: The Arians of the Fourth Century (London, 1833); az igazság kiderítéséről (On Justification, 1838); a keresztény tanok fejlődésének történetéről (An Essay on the Development of Christian Doctrine, 1845); Norfolk hercegéhez írt híres levelében a pápai tévedhetetlenséget védte meg (bár kihirdetésének időszerűségét vitatta); írt költeményeket, sőt ifjúsági regényeket is.

Szilvay Gergely/Magyar Kurír

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük