Az Ipsos 24 országban végzett folyamatos felmérése azt mutatja, hogy az emberek gazdasági közhangulata az egy évvel korábbival azonos, most is 37 százaléknyian minősítik hazájuk eredményeit jónak. Nem csak az utóbbi esztendőben látszik a közérzet állandósága, hanem már 2010 eleje óta.

Az Ipsos 24 országban végzett folyamatos felmérése azt mutatja, hogy az emberek gazdasági közhangulata az egy évvel korábbival azonos, most is 37 százaléknyian minősítik hazájuk eredményeit jónak. Nem csak az utóbbi esztendőben látszik a közérzet állandósága, hanem már 2010 eleje óta.

Ebben a három évben az országuk gazdasági helyzetével elégedettek aránya 35 és 42 között mozgott, de tartós tendenciák nem rajzolódnak ki. Magyarország négy és fél év óta vesz részt a felméréssorozatban, általában a lista végére szorulunk a hazai gazdaságról alkotott véleményünk alapján. 2013 első felében azonban a korábbi években megszokott 5% körüli értékről 10% fölé emelkedett a gazdasági teljesítményünket pozitívan minősítők aránya. Decemberben már a magyarok 12%-a értékelte kedvezően a nemzetgazdaság állapotát, igaz ezzel is csak 21. helyen vagyunk a 24 országos rangsorban – ezek a legfontosabb megállapításai annak a közvéleménykutatás-sorozatnak, amelyet az Ipsos készít világszerte  22 ezer fő megkérdezésével.

 

Sokszor érkeznek reményteljes hírek arról, hogy a világ országai maguk mögött hagyták a pénzügyi-gazdasági válságot, megindult a fellendülés. A lakossági vélemények azonban nem igazolják a bizakodó helyzetértékeléseket, három éve lényegében 40 százalék alatt stabilizálódott az országuk gazdaságáról pozitív véleményen lévők aránya. Nagyon messze van a válság előtti közvélekedés, 2007 végén ugyanis 55% gondolta azt, hogy a gazdaság jól teljesít. Néha egy-egy térségben, országcsoportban derűlátóbbak lesznek az emberek, de ezek a pozitív változások ideiglenesek, általában pesszimista fordulat követi őket. Erre jó példa az észak-amerikaiak hangulatingadozása. 2012 második felében reménykedően nyilatkoztak kontinensük gazdasági eredményeiről, aztán 2013 elején borúlátóbbak lettek, s azóta hónapról-hónapra hullámzik a véleményük.

 

Még nem lehet tudni, hogy az európai polgárok gazdasági hangulatának elmúlt egy éves javulása – a pozitívan értékelők 21%-ról 29%-ra történő emelkedése – tartósnak bizonyul-e. Egyébként a mi földrészünk az egyetlen, ahol 2013-ban az emberek gazdaságról alkotott helyzetértékelése pozitívan módosult. Különösen a svédek lettek optimisták, de a britek, a németek és a belgák körében is jóval többen látják növekvő pályán nemzetgazdaságukat, mit tavaly. Svédország polgárainak nagy többsége 77%-a jónak minősíti hazája teljesítményét, őket csak – hagyományosan, a felmérés kezdete óta – a szaúdiak előzik meg (ahol ez az arány 80%-os). A világrangsorban harmadikok a németek, körükben 73% értékeli a gazdasági eredményeket magas színvonalúnak. Tavaly a legnagyobb hangulati romlás a latin-amerikai polgárok körében volt – 42%-ről 25%-ra csökkent a gazdaságot kedvezően minősítők aránya. Világszerte a brazilok véleménye változott a legtöbbet, sokkal rosszabbá vált hazájuk gazdasági produktumának megítélését: egy évvel ezelőtt még a többség (55%) jónak értékelte azt, most csak egyharmadnyian tekintik sikeresnek.

 

A magyar lakosság 12%-a gondolja hazánk gazdasági teljesítményét jónak, ez jelentős, 7 százalékpontos emelkedés az egy évvel ezelőtti vélekedéshez képest. Ugyanakkor ez csak egyetlen helyezésnyi előrelépést jelentett tavalyhoz képest, most a 21. pozíciót foglaljuk el a 24 országot felölelő elégedettségi rangsorában. A magyarok gazdasági hangulata a tavalyi év tavaszán javult – amint azt más közérzeti mutatók akkori emelkedése jelezte, nagyrészt a rezsicsökkentésnek köszönhetően. 2013 második felében stagnált az elégedettek aránya, mindvégig 10% felett maradt. A lakossági helyzetértékeléseket figyelembe vevő rangsorban  magunk mögé utasítottuk az olaszokat, a franciákat és a spanyolokat (ezekben az országokban csupán 5-6% véli az ottani gazdaságot sikeresnek).