Aranyláz

Ezeket a sorokat az 1946. augusztus 1-jén bevezetett forint emlékére írom. Nézzünk néhány, ma már lehetetlennek tűnő furcsaságot ebből a korból.

Ezeket a sorokat az 1946. augusztus 1-jén bevezetett forint emlékére írom. Nézzünk néhány, ma már lehetetlennek tűnő furcsaságot ebből a korból.

   Hetven évvel ezelőtt Lantos Olivér a népszerű táncdalénekes a Fővárosi Nagycirkusz esztrád műsorán lépett fel. Egyik számával fergeteges sikert aratott. Szövege szerint három kis boci legelés közben arany karkötőt talál a fűben. De nekik nincs erre szükségük, ezért beviszik a bankba, ahol szénát kapnak érte cserébe. A sláger befejező sora: Ebből az a tanulság, szolgáltassa be mindenki, akinél arany van, szénát kap cserébe érte. A közönség hahotázott. Hogy miért?

   A lakosság az elértéktelenedett pengős, ezerpengős, milpengős, bépengős bankjegyeket szénának nevezte, nagyjából annyit is ért. A forint bevezetésekor kötelező volt a lakossági tulajdonban lévő arany tárgyak beszolgáltatása, átváltása forintra. A dal célzását mindenki értette. A Gazdasági Rendőrség is, amelynek elsődleges feladata az értékek begyűjtése volt. Házkutatások, razziák útján.

   Emlékeztem szerint 40 gramm aranyat lehetett törvényesen birtokban tartani. Egy jegygyűrű, egy vékony karkötő és egy nyaklánc. A pénzügyi bűntettek kategóriájába tartozott, ha valakinél ennél több arany ékszert találtak. Tele voltak a börtönök az elkövetőkkel. A rendőrök berontottak eszpresszóba, kávéházba, átkutattak mindenkit és akinél aranytárgyakat találtak, azt őrizetbe vették. Különösen az úgynevezett Napóleon aranyra vadásztak, Akár egyetlen, alig hat grammos pénzérme birtoklása végrehajtható börtönbüntetést jelentett.

   A nyilvános helyeken tartott razziáknál két detektív először a WC-be sietett, mert a vendégek oda dobálták be értékeiket, amikor meglátták a razziázókat.

   A „dolgozó nőknek" arany ékszereket hordani munkahelyükön egyenlő lehetett az állásvesztéssel, fegyelmivel. Az ékszer „burzsoá csökevénynek" számított az akkoriban divatos szókapcsolás szerint. A BTK szerint arany ékszert eladni, vagy venni tilos volt, kivéve ez utóbbi esetben a jegygyűrűt

   A Rákosi-korszak bukása után lazult a helyzet, már lehetett vásárolni állami üzletben arany ékszert. Megszületett egy új „találmány" az ékszerkészítés hozott anyagból, vagyis törtaranyból. Az arannyal kapcsolati állami hisztéria még megmaradt jó ideig. Például aranyékszer eladásakor vámcédulát kért az állami üzlet. Ez egy családi ékszernél nem lehetett megvalósítani, legfeljebb a vám megfizetésével. Magánszemélyek közötti ékszer adásvétel tilos volt. Az aranyláz a rendszerváltással ért véget.

Láng Róbert