Augusztus 15-én Mária mennybevételét ünnepeljük

A Katolikus Egyház augusztus 15-én, hétfőn Nagyboldogasszony napját, vagyis Szűz Mária halálát és mennybevételét ünnepli. Ferenc pápa így fogalmaz: Mária hite életút. A zsinat leszögezi, hogy Mária a „hit zarándokútját járta" (LG, 58). Ezért ő előttünk jár ezen a zarándokúton, elkísér és támogat bennünket.

A Katolikus Egyház augusztus 15-én, hétfőn Nagyboldogasszony napját, vagyis Szűz Mária halálát és mennybevételét ünnepli. Ferenc pápa így fogalmaz: Mária hite életút. A zsinat leszögezi, hogy Mária a „hit zarándokútját járta" (LG, 58). Ezért ő előttünk jár ezen a zarándokúton, elkísér és támogat bennünket.
Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe.
 
Jeruzsálemben az V. században már biztosan megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, azaz „a szentséges Szűz elszenderülése" névvel illették. A VI. század során egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a VII. században vette át, s a VIII. századtól kezdve Assumptio beatae Mariae-nak, azaz „a Boldogságos Szűz mennybevételé"-nek nevezték. XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe".
 
Szent István király olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el.
 
Nagyboldogasszony olyan kötelező ünnep Magyarországon (ezeken a katolikusoknak az Egyház szentmisén való részvételt ír elő), amely nem szükségszerűen vasárnapra esik.

(MKPK titkárság)