Asóka-oszlopot avattak a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Az óind uralkodó nevéhez köthető, több mint kétezer éves oszlopfő másolatát az Indiai Köztársaság ajándékozta a városligeti intézménynek, amely most egy hozzá illő oszlop tetején az állatkerti India ház előtt került felállításra.

 

Asóka-oszlopot avattak a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Az óind uralkodó nevéhez köthető, több mint kétezer éves oszlopfő másolatát az Indiai Köztársaság ajándékozta a városligeti intézménynek, amely most egy hozzá illő oszlop tetején az állatkerti India ház előtt került felállításra.

 

Asóka az óind Maurja Birodalom legjelentősebb uralkodója volt az időszámítás előtti harmadik században. Birodalma szinte a jelenkori India teljes egészére kiterjedt, sőt, magába foglalta a mai Afganisztán, Pakisztán és Banglades jelentős területeit is. Uralkodását az ókori indiai civilizáció fénykorának szokás tekinteni. Az utókor mind államszervezőként, mind törvényalkotóként, mind pedig gondolkodóként igen sokra tartja személyét, így a mai Indiában is nagy tisztelet övezi emlékét.

 

Asóka birodalmának szinte minden szegletében felállítottak egy-egy Asóka-oszlopot, amelyek így az uralkodó hatalmának kiterjedését is szimbolizálták. Ezzel együtt azonban törvényoszlopként is működtek, amennyiben Asóka rendeleteinek, ediktumainak egy részét ezekre az oszlopokra vésve hozták nyilvánosságra. A több mint kétezer éve felállított oszlopokból tizenkilenc mindmáig fennmaradt az egykori birodalom különböző pontjain.

Az oszlopok jelentőségét jól mutatja, hogy 1950. január 26-án, a modern India születésekor az egyik Asóka-oszlop oroszlános oszlopfőjét választották az Indiai Köztársaság nemzeti emblémájának, ami a gyakorlatban a címernek felel meg. A Szarnat városában (Uttár Prades szövetségi államban) felállított oszlopról van szó, amely ma is eredeti helyén áll, bár magát az oroszlános oszlopfőt napjainkban múzeumban őrzik. Az oszlopfőn négy ülő indiai oroszlán néz a négy égtáj felé, alattuk a körbefutó fríz mentén egy elefánt, egy zebu, egy ló és egy oroszlán domborművű képe látható, amelyeket küllős kerék, a dharma csakra (a világtörvény, a tan, vagy a sors kerekének szokták fordítani) buddhista szimbóluma választ el egymástól. Ez a dharma csakra ábrázolás köszön vissza India zászlajában is.

 

Ennek a szarnati Asóka-oszlopfőnek a pontos másolatát ajándékozta az Állatkertnek az Indiai Köztársaság, s ennek felállítására került most sor az India ház bejáratánál. Az ajándékba kapott oszlopfőhöz Zsigmond Attila tervei alapján készült stílusban hozzá illő oszlop, amelyet Fáskerti István kőfaragó készített el.

 

Az állatkerti Asóka-oszlop avatásán beszédet mondott őexcellenciája Gauri Shankar Gupta, az Indiai Köztársaság magyarországi nagykövete, L. Simon László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára, Csomós Miklós, Budapest főváros oktatási és kulturális ügyekért felelős főpolgármester-helyettese, valamint prof. dr. Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója is. A leleplezés előtt Bittner Meenakshi Dóra bharatnātyam táncművész kápráztatta el bemutatójával az esemény résztvevőit.

 

Az India házat, amely előtt az oszlop felállításra került, egy 1912-ben emelt állatház átalakításával tavaly júliusban nyitotta meg az Állatkert. Az India ház legfontosabb lakói és legfőbb látványosságai éppen az oszlopfőn is megmintázott, veszélyeztetett indiai oroszlánok, amelyek már évezredekkel ezelőtt is, és napjainkban is igen fontos jelképei Indiának. Rajtuk kívül több más indiai elterjedésű faj látható részben az állatházban és a hozzá tartozó kifutókban, részben az India ház szomszédságában. Az állatok mellett az épület belsejében érdekes kiállítás mutatja be az indiai civilizáció és a természet több évezredes múltra visszatekintő kapcsolatát.

 

A Fővárosi Állat- és Növénykert igen fontosnak tartja, hogy ne csak a távoli vidékek élővilágát mutassa be az érdeklődő nagyközönségnek, hanem lehetőség szerint a szóban forgó területek civilizációjába, kultúrájába is nyújtson bizonyos betekintést. Különösen amiatt, mert a helyi sajátos élővilág a legtöbbször hatással van magára a civilizációra, a jelképekre és az élet szinte minden más területére is.

 

Az avató ünnepség díszvendégei közül Gauri Shankar Gupta indiai nagykövet kiemelte az Állatkert szerepét az indiai-magyar kulturális kapcsolatok ápolásában. L. Simon László kultúráért felelős államtitkár utalt a Városliget fejlesztésével kapcsolatos tervekre is, rámutatva, hogy abban egy új cirkusz felépítése is szerepel más helyszínen, ami azt jelentené, hogy a Fővárosi Nagycirkusz jelenlegi területén is lehetőség nyílna az Állatkert fejlesztésére. Csomós Miklós főpolgármester-helyettes ezt azzal egészítette ki, hogy a városvezetés szándékai szerint a Vidám Park a Városligetben bezárása kerülne, területét pedig az Állatkert kapná meg, illetve kapná vissza. A főpolgármester-helyettes rámutatott arra is, hogy az Állatkert fejlesztésével kapcsolatban egyetértés van a kormányzat és a főváros között.

 

Aurora, az új kispanda

Az Asóka-oszlop avatásával egy időben vette birtokba az oszloppal szemközti kifutót Aurora, az Állatkert új kispandája (más néven vörös macskamedve). A Himalája mentén honos faj, amely elterjedési területe Indiába (elsősorban Asszám szövetségi államba) is átnyúlik, több mint két évtizede látható a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Az elmúlt években két idősebb állat, Törpapa és Tünde képviselte ezt a fajt Budapesten, ám a hím állat előrehaladott kora miatt elpusztult, a fiatalnak szintén nem mondható nőstény pedig egy másik állatkertbe került. Helyettük érkezett most Hollandiából egy tavaly júliusban született, tehát igen fiatal nőstény. Az állat Hollandiában a Xaja nevet kapta, a budapesti gondozók azonban az Aurora nevet kifejezőbbnek találják. A fiatal nőstény mellé a közeljövőben egy hím állat is érkezik majd az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA) kispanda tenyészprogramja keretében.

 

A vörös macskamedve 51-68 cm testhossza mellett a farokhossz 28-48 cm, a tömege 3-6 kg. A Himalája vidékének magashegyi erdeiben, baszbuszerdőségeiben található 1800-4000 méteres tengerszint feletti magasságban. Veszélyeztetett faj, párban vagy kisebb családi csoportokban él és növényevő. Tápláléka zsenge bambuszból, fűfélékből, gyümölcsökből és hajtásokból, néha tojásokból, apróbb állatokból áll. Képes vemhességi idejét akár 60%-kal is meghosszabbítani kedvezőtlen körülmények esetén az embrió fejlődésének késleltetésével. Pihenés közben a vörös macskamedve összegömbölyödik, és lompos farkával takarja be a fejét. Ennek különösen télen van jelentősége, mert ilyen módon tudja csökkenteni testének hőveszteségét. Mivel a magashegyi hideghez alkalmazkodott, az állatkertben télen is szabadban látható.

Ezt a fajt kis pandának is nevezik, mert mancsának szerkezete hasonló a fekete fehér óriáspandáéhoz. Úgy tűnik azonban, hogy ennek ellenére a mosómedve-félékkel áll rokonságban. Eredetileg egyébként ezt a fajt nevezték pandának, az óriáspandát csak később fedezték fel.

Az új kispanda rögtön elnyerte a helyszínen összesereglett nézőközönség tetszését, többen cuki pofának titulálták, egyszóval érdemes kilátogatni az Állatkertbe és megnézni.

 

www.zoobudapest.com

 

Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük