EU

A nemzetközi befektetési környezet változása és a jelzálogpiaci válságról tavaly ősszel érkező hírek hatására több szempontból is átalakulóban van a magyar ingatlanbefektetési és -fejlesztési piac.

 EU

A nemzetközi befektetési környezet változása és a jelzálogpiaci válságról tavaly ősszel érkező hírek hatására több szempontból is átalakulóban van a magyar ingatlanbefektetési és -fejlesztési piac.

Nemzetiség szerint vizsgálva, a legszembetűnőbb az elmúlt két évben meghatározó spanyol cégek számának és szerepének változása. Az ingatlanpiaci válságot Spanyolország nagyon megsínylette. Sok nagy cég tönkrement, még többen likviditási gondokkal küzdenek. „Mindennek hatására az idei évben látványosan csökkent a spanyol fejlesztők vevői aktivitása, sőt, mindinkább eladókként jelennek meg a piacon" erősíti meg Nagy Tibor, az Otthon Centrum telek- és befektetési ingatlan divíziójának vezetője.

Érdekes változást hozott a jelzálogpiaci válság, amelynek jelenléte tavaly ősszel vált egyértelművé. A mindaddig nemzetiség szerint egyre diverzifikáltabb befektetői jelenlét (spanyol, portugál, francia, olasz, német cégek) mérséklődött, ugyanakkor érdekes, hogy ezzel egy időben az izraeli cégek aktívabbá váltak. Az olasz vállalkozások pedig – bár kis számban vannak jelen – általában igen komoly szándékkal érkeznek hazánkba.

2007 elejére tehető a szállodaépítő cégek hangsúlyosabb megjelenése a piacon. Jelenleg mintegy 10-20 potenciális fejlesztő keres megfelelő telekingatlanokat, vagy átalakításra alkalmas épületeket a fővárosban. A piaci lehetőségek ugyanakkor limitáltak, így ha megköttetik néhány nagy üzlet, ez az aktivitás máris jelentősen lecsökkenhet.

Az irodapiacon idén is rekordot dönthet a felépült új irodaterület nagysága, ugyanakkor az már korántsem biztos, hogy a piac ezt továbbra is képes lesz maradéktalanul felszívni. A stagnáló üresedési ráta egyelőre bizakodásra adhat okot, viszont egyes területek telítődése szinte biztosra vehető. Valószínűleg a Váci úti irodakorridor mellett/helyett a budai, azon belül egyaránt a bel-budai, dél-budai és észak-budai területek, illetve a dél-pesti irodaterületek biztosítanak gyorsabban bérbeadható projekthelyszínt.

A logisztikai ingatlanok piacán továbbra is igen kevés szereplő mozog, ez egy kiszámítható szegmens, ahol a spekulatív fejlesztés kevésbé jellemző.

A kiskereskedelmi ingatlanok piacán a fő trend a kisebb bevásárlóközpontok, üzletházak, strip mallok megjelenése immár a 30-40 ezer fős városokban is. Emellett azonban töretlen maradt a megfelelő telkek iránti kereslet a nagyvárosokban. Újabb kiskereskedelmi, elsősorban FMCG láncok megjelenésére is lehet számítani, amelyek elsősorban a meglévő piaci résekbe, az ún. big boxok és a kisebb szupermarketek közötti résbe, részben az épülő ún. neighbourhood centerekbe nyomulnának be.

Nagy Tibor véleménye szerint a Lágymányosi hídtól délre eső Duna-szakasz és a Soroksári-Duna-part lehet a következő évek fejlődési súlypontja, ahol – a Duna mindkét partján – több, előkészítés alatt álló projekt keretében mintegy tizenötezer lakás, irodakomplexumok, valamint szabadidős és kereskedelmi létesítmények kapnak majd helyet. „Valami hasonló valósulhat meg itt, mint északon, a Duna Plaza mögötti területen, csak nagyságrenddel nagyobb léptékben."

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük