A (M)ilyenek a finnek? Finnország magyar szemmel című kiállításhoz kapcsolódóan délutáni beszélgetésre várják az érdeklődőket a Néprajzi Múzeumba 2010. január 28-án 15.00-17.00 óráig. Megismerhetjük s legsikeresebb magyar szereplést hozó, 1952-es Helsinki Olimpia szervezésének hátterét és megidézhetjük az ottani eseményeket három olimpiai bajnok segítségével.

 

A (M)ilyenek a finnek? Finnország magyar szemmel című kiállításhoz kapcsolódóan délutáni beszélgetésre várják az érdeklődőket a Néprajzi Múzeumba 2010. január 28-án 15.00-17.00 óráig. Megismerhetjük s legsikeresebb magyar szereplést hozó, 1952-es Helsinki Olimpia szervezésének hátterét és megidézhetjük az ottani eseményeket három olimpiai bajnok segítségével.

A meghívott olimpikonok:

Lemhényi Dezsőné, Tass Olga (torna: ezüstérem)

Bolvári Antal (vízilabda: aranyérem)

Szondy István (öttusa: aranyérem)

Beszélgetőtársak:

Bata Tímea (Néprajzi Múzeum)

Vincze Szabolcs (sportújságíró)

Ferencz Tímea (ELTE finn szakon végzet hallgatója)

A programra a belépés díjtalan.

A legsikeresebb magyar olimpia – Helsinki, 1952-ben nemcsak a mi számunkra emlékezetes, hanem a finnek számára is. Július 19-én szokatlan melegben és enyhén szemerkélő eső mellett a Helsinki Olimpiai Stadionban 69 ország sportolója hetvenezer nézővel együtt várta az olimpiai fáklyát hozó futót. És akkor feltűnt a salakpályán könnyedén, lazán futva az ötvenéves Paavo Nurmi minden idők sporttörténetet író legnagyobb atlétája. A korabeli tudósítások szerint olyan ováció kíséretében futott és gyújtotta meg a lángot, mely pályafutásának sikeres korszakában sem volt soha.

 

Érdekességként megemlíteném, hogy a finnek rohamtempóban újították fel stadionjukat negyvenötről hetvenezres befogadásúra és 14 darab 2-3 emeletes házat építettek olimpiai faluként. Az oroszok 1912 óta először indultak az olimpián és természetesen nem akartak a kapitalista blokk sportolóival együtt lakni, ezért a szolidaritást vállaló szocialista országok sportolóival együtt egy diákotthonban kaptak ideiglenes szállást.

Öttusában, Helsinkiben szakadt meg a kezdetektől tartó svéd hegemónia. Egyéniben továbbra is svéd fölény maradt, ám az első alkalommal kiírt csapatversenyt Magyarország nyerte Benedek Gábor, Kovácsi Aladár és Szondy István összeállításban. Szondy István a következő olimpián a lovas válogatottkeret tagjaként is résztvevő volt.

A vízilabdás aranycsapat folytatta sikersorozatát és veretlenül, imponáló gólaránnyal nyerte meg az olimpiát. Érdemes feleleveníteni a Rajki Béla kapitány irányította bajnokcsapat legendás névsorát: Vízvári, Hasznos II., Markovics, Bolvári, Martin, Gyarmati, Jenei, Szívós, Lemhényi, Kárpáti. Bolvári Antal 1956-ban ismét aranyérmes lett a csapattal. 1992-ben megkapta a Magyar Köztársaság Sportdíját.

A tornaversenyek a szovjetek fölényében zajlottak, a nőknél csak két magyar tudott aranyat elvenni tőlük, Korondi Margit és Keleti Ágnes. Lemhényi Dezsőné, Tass Olga az ezüstérmet nyert csapat tagja volt. Négy olimpián vett részt, ahol összesen hat érmet, egy arany-, három ezüst, és két bronzérmet szerzett és 1948-tól 1960-ig szerepelt a magyar válogatottban.

A XV. Helsinki olimpián Magyarország 122 fős – 91 férfi és 31 nő – csapattal vett részt és 16 aranyérmet, 10 ezüstérmet és 16 bronzérmet nyert.

A mellékelt képeken korabeli újságokból aranyérmes csapatainkat és az olimpiai láng meggyújtását láthatják, valamint néhány fotót a Néprajzi Múzeum (M)ilyenek a finnek?  kiállításának sportszekciójáról.

Ne feledjék, érdemes elmenni a Néprajzi Múzeumba 2010. január 28-án 15.00-17.00-ig.

Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük