Az Adatvédelmi Biztos Levele Az APEH Utazási Irodákban Folytatott Adatspájzolásos Gyakorlatával Szemben (szószerinti Szöveg)

Vegza-túraMint korábbi cikünkben beszámoltunk már róla Molnár Gabriella, a MUISZ elnöke tavaly július 12-én fordult az adatvédelmi biztoshoz, az APEH megyei igazgatóságainak ellenőrzési gyakorlatát kifogásolva.(Az utazási irodák ellenőrzése során ugyanis az utasok adatait is begyűjtöttél, a későbbi vagyovizsgálatokhoz így nyerve információt.)

Szabó Máté válaszlevele teljes terjedelmében az alábbiakban olvasható.

Tisztelt Elnök Asszony!

Hivatkozva az Adatvédelmi Biztos Irodájához 2007. július 12-én érkezett beadványára, melyben az APEH megyei igazgatóságainak ellenőrzési gyakorlatát kifogásolja, az alábbiakról tájékoztatom:

Ön levelében leírja, hogy "az APEH egyes megyei igazgatóságai – feltehetően – a vagyonosodási vizsgálatokhoz előzetes adatgyűjtés érdekében utazási vállalkozásoknál helyszíni vizsgálat keretében tekintik át az utazási irodák szerződéses állományát, hogy kiszűrjék a nagyobb értékű utazásokon részt vett ügyfeleket".
Leírja továbbá, hogy véleményük szerint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 48. §-a (mely szerint az adóhatóság az adózót – a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózók adókötelezettségének, adóalapjának, adókedvezményének, adójának vagy költségvetési támogatásának megállapítása, illetve ellenőrzése érdekében, az adóhatóság törvényben meghatározott eljárásának lefolytatásához – felhívásban nyilatkozattételre kötelezheti az általa ismert, illetve nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, körülményről) nem hatalmazza fel az adóhatóságot arra, hogy utazási irodák szerződéskötési nyilvántartását ellenőrizze általános adatgyűjtés céljából.

Előzetesen tájékoztatom arról, hogy az Adatvédelmi Biztos Irodájához korábban már érkezett hasonló jellegű beadvány, melynek vizsgálata során az adatvédelmi biztos megkereséssel fordult dr. Szikora János úrhoz, az APEH elnökéhez. A megkeresésben tájékoztatást kértünk nem csak a konkrét esetről, hanem az adóhatóságnak a kapcsolódó vizsgálatok lefolytatásával, valamint annak részét képező adatgyűjtéssel és adatkezeléssel kapcsolatban is.

Dr. Szikora János 2007. június 11-én kelt levelében az állami adóhatóságnak a kapcsolódó vizsgálatok lefolytatásával, valamint annak részét képező adatgyűjtéssel és adatkezeléssel kapcsolatos gyakorlatáról az alábbi tájékoztatást adta:

"Az Art. 98. § (1) bekezdés h/ pontja szerinti kapcsolódó vizsgálat célja az adózó által szolgáltatott, illetve az ellenőrzés során feltárt adatokkal kapcsolatban kontroll információk beszerzése a megalapozott tényállás feltárása érdekében. A kapcsolódó vizsgálat elrendelésére okot adó körülmények igen sokrétűek, ezért teljes körű felsorolásuk nem lehetséges. Kapcsolódó vizsgálat elrendelését indokolhatja például az adózónál feltárt gazdasági esemény valódiságának, pontos körülményeinek vizsgálata, az ügyletben szereplő másik fél (vevőeladó) bizonylatainak ellenőrzése segítségével. (Így például vagyonosodási vizsgálat keretében, ha az adózó arra hivatkozik, hogy nagy összegű kölcsönt vett fel, vagy ajándékot fogadott el más adózótól, az adóhatóság kapcsolódó vizsgálat keretében a másik adózónál megvizsgálja a kölcsönadás, ajándékozás tényleges megtörténtét, illetve azt, hogy a másik adózó a kölcsön nyújtásához, az ajándékozáshoz megfelelő fedezettel ténylegesen rendelkeze! tt-e.)

A kapcsolódó vizsgálat, mindig az alapellenőrzésben, a megalapozott tényállás megállapítását szolgálja, ezért megindíthatóságának határideje is az alapellenőrzés határidejéhez igazodik. Az ellenőrzés lefolytatására nyitva álló általános határidő 30 nap, tevékenységet záró illetve a felszámoló által készített záró adóbevallás esetében 60 nap, bevallás utólagos ellenőrzése esetében pedig 90 nap. E határidők vonatkoznak a kapcsolódó ellenőrzés lefolytatására is. Az alap ellenőrzés határidejébe a kapcsolódó vizsgálat időtartama nem számít bele. A határidőket az adóhatóság felettes szerve indokolt esetben egy alkalommal 90 nappal, a másodfokú adóhatóság felettes szerve további 90 nappal, az adóhatóság vezetője ill. a Pénzügyminiszter további 120 nappal meghosszabbíthatja. Összegezve tehát, a kapcsolódó vizsgálatot az alapeljárásra vonatkozó, említett (meghosszabbított) határidőkön belül lehet megindítani.

Az állami adóhatóság törvényes eljárása keretében tudomására jutott, más adózókra vonatkozó adatokat az ellenőrzésre történő kiválasztás, vagy már megindított ellenőrzés során a tényállás tisztázása érdekében felhasználhatja az Art 90. § (6) bekezdés e) pontja, illetve a 97 § (5) bekezdése alapján. Az ellenőrzés ebben az esetben is az adó megállapításhoz való jog elévülési idején belül indítható meg. Az adóhatósági tevékenység során keletkezett iratok (például ellenőrzési jegyzőkönyvek és mellékleteik) kötelező megőrzésének idejét, minden egyes irattípus esetében külön-külön a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről
szóló többször módosított 1995. évi LXVI. törvényben foglalt felhatalmazás alapján kiadott (az APEH iratkezelési szabályzatáról és az iratkezeléssel összefüggő egyes kérdések szabályozásáról szóló, a 1049/B/2001. APEH utasítással módosított 1042/B/1999. számú) APEH utasítás 2. számú melléklete tartalmazza. Az iratok megőrzésének kötelező tartama, az ellenőrzéssel kapcsolatos dokumentumok tekintetében jellemzően hét év. Ezt követően az iratot – típusától függően – selejtezi, vagy a Levéltárnak adja át az adóhatóság.

Az Art. 90. § (6) bekezdése rendelkezik a célzott kiválasztási rendszer alkalmazásáról, ezen belül meghatározza a célzott kiválasztási rendszerben az állami adóhatóság által felhasználható adatok körét. Az Art. 90. § (6) bekezdés e) pontja szerint a célzott kiválasztási rendszerben az adóhatóság más hatóságtól, más adózóktól szerzett adatok figyelembevételével is kiválaszthatja az adózót ellenőrzésre.

A célzott kiválasztási rendszerben elsősorban az adózók által benyújtott bevallások, adatszolgáltatások feldolgozásából nyert információk és a folyószámla adatai alapján történik az ellenőrzésre kiválasztás. E mellett felhasználja az adóhatóság a korábbi revíziók során tudomásunkra jutott olyan jellegű információkat is, amelyek egyrészt a vizsgált adózóra, másrészt az adózóval üzleti kapcsolatban álló más adózóra vonatkoznak. Az ellenőrzésekről vezetett nyilvántartásban minden esetben feltüntetésre kerül az ellenőrzés elrendelésének közvetlen oka, a kiválasztás típusa.

A gyakorlatban a kiválasztás kockázatkezelő informatikai rendszer használatával történik. A program, működése során meghatározott kockázati tényezőket vesz figyelembe. A számos kockázati tényező (pl. az éves ellenőrzési irányelvben meghatározott vizsgálati szempontok, az adózók adóteljesítménye, az adózónál korábban végzett ellenőrzés tapasztalatai, az adózó által benyújtott adóbevallások, adatszolgáltatások, az adózási szabályok korábbi megsértéséről rendelkezésre álló adatok stb.) közül az egyik, a harmadik féltől származó információ, adatszolgáltatás. Az ellenőrzésre történő kiválasztás valamennyi kockázati tényező együttes összevetése figyelembevételével történik.

Az Art. 119. § (2) bekezdés c/ és f/ pontjának alkalmazása tekintetében elsősorban megjegyzendő, hogy az Art. 119. § (2) bekezdés c) pontja szerint az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés keretében az adóhatóság többek között az adózó megrendelői köréről, a tapasztalható forgalmi viszonyokról is gyűjthet adatokat. E felhatalmazásban foglaltak alkalmazása során az adóhatóság a gyakorlatban az adózó üzleti partnereinek (megrendelői körének) adatait az adózó bevallásaiban, adatszolgáltatásaiban illetve nyilatkozataiban közölt adatok hitelességének megállapítása érdekében gyűjti. Például az adózó által közölt gazdasági esemény a valóságban megtörtént-e, az az adózó és az általa megnevezett üzleti partner között jött-e létre, a gazdasági esemény az adózó által közölt feltételek mellett (vételár, mennyiség stb.) zajlott-e le. Az adózó által közölt adatok kontrollálása ez esetben még a bevallási időszak lezárultát megelőzően történik.

A 119. § (2) bekezdés f) pontja alapján az adóhatóság az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés keretében az adózó által bejelentett tények, adatok körülmények valódiságának vizsgálatára jogosult. E felhatalmazásnak a gyakorlatban történő alkalmazása során az adóhatóság az adózó bejelentésében foglaltakat, a bejelentett tények hamis vagy fiktív voltának gyanúja esetén, még a bevallási időszak lezárultát megelőzően vizsgálja. Alkalmazása leggyakrabban az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti, munkáltatói, kifizetői elektronikus adatszolgáltatásban közölt adatok valóságtartalmának vizsgálata során történik.

Ismételten hangsúlyozni kívánjuk, hogy az Art. 119. §-a alapján az adóhatóság az ellenőrzött adózó nyilvántartásaiban, bejelentéseiben szereplő adatok valóságtartalmát, a számla és nyugtaadási kötelezettség teljesítését, az ellenőrzött vállalkozás tevékenységben résztvevők alkalmazásának jogszerűségét vizsgálja, nem pedig az ellenőrzésre kiválasztás érdekében gyűjt adatokat. Az ellenőrzésre történő célzott kiválasztás az Art. 90. § (6) bekezdése alapján, az ott megjelölt adatok feldolgozásával történik. A célzott kiválasztás nem kizárólagosan a más adózóktól szerzett adatok alapján történik, sőt azok az egyéb kiválasztási szempontok mellett, csupán kiegészítő szerepet töltenek be. Elsősorban az adózó bevallásaiban, adatszolgáltatásaiban, az adózó befizetéseit illetve a részére teljesített kifizetéseket tartalmazó nyilvántartásokban (a folyószámlán) szereplő adatok, az adózónál korábban végzett ellenőrzések tapasztalatai, valamint a más hatóságoktól származó adatok jelentik a! főbb kiválasztási szempontokat."

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. 2. § 1. pontja alapján személyes adat a meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. Az APEH által gyűjtött adatok akkor minősülnek személyes adatoknak, ha megállapítható, hogy az adat mely természetes személyre vonatkozik. Abban a körben, mikor az adatok egyes szervezetekre, mint jogi személyekre vonatkoznak, a kérdés megítélése nem tartozik az adatvédelem körébe és az ellenőrzés jogszerűségének vizsgálatára nincsen hatásköröm. Ennek alapján az ügyet kizárólag abból a szempontból értékeltem, hogy az APEH adatgyűjtése a magánszemélyek személyes adatok védelméhez fűződő jogát illetően kifogásolható-e, megfelel-e az Avtv. és a hatályos adójogi rendelkezéseknek.

Az Art. 48. §-a adókötelezettségként szabályozza az adózó nyilatkozattételi kötelezettségét. E szerint az adóhatóság kötelezheti az adózót a vele szerződéses kapcsolatban állt, vagy álló adózók ellenőrzése érdekében nyilatkozattételre, az általa ismert, illetve a nyilvántartásában szereplő adatról, tényről. A 48. § véleményem szerint valóban nem ad felhatalmazást „általános adatgyűjtésre". Az adózó nyilatkozattételi kötelezettsége az adóhatóság konkrét ellenőrzése során, az Art. egyéb adatgyűjtésre, adatkezelésre vonatkozó rendelkezésivel együtt alkalmazva jogszerű. Az egyes vizsgálatoknak nem lehet célja a vizsgált adózóval kapcsolatban álló személyek adatainak készletezése.
Az ellenőrzések során, különösen mikor az adózó tevékenységi köre a szolgáltatáshoz, értékesítéshez kapcsolódik, elengedhetetlen, hogy az adóhatóság az ellenőrzésben érintett adózókkal kapcsolatba került vevők, ügyfelek adatait is megismerje. Amennyiben az ilyen vizsgálat célja nyilvánvalóan nem a szervezet esetleges mulasztásainak, jogsértéseinek szankcionálása, hanem burkoltan a magánszemély adózókról való információgyűjtés, az ilyen eljárás adatvédelmi szempontból helytelen.

Az adóhatóság konkrét ellenőrzéseinek célja azonban – ahogy azt dr. Szikora János a fent idézett levélben is kifejti – nem más adózók adatainak gyűjtése a későbbi ellenőrzésre történő kiválasztásuk érdekében. Az ellenőrzések célja tehát nem „általános adatgyűjtés", hanem az adott adózó adókötelezettségeinek ellenőrzése, mely ellenőrzés során az adóhatóság az Art. keretei között jár el.

Az adatvédelmi biztos jogköre nem terjed ki nyomozati cselekmények végzésére, így annak megállapítása nem áll módomban, hogy az adóhatóság a gyakorlatban végez-e olyan adatgyűjtést, amely ellentétes az Avtv.-vel, és amely ebből következően alkotmányellenes.

Budapest, 2008. január 25.

Üdvözlettel,
az adatvédelmi biztos jogkörében eljárva