2024.április.23. kedd.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Az Állami Számvevőszék megkezdte az egyetemek és főiskolák ellenőrzéséről szóló jelentések nyilvánosságra hozatalát

8 perc olvasás
<p><span class="inline inline-left"><a href="/node/82328"><img class="image image-preview" src="/files/images/IMG_8486.jpg" border="0" width="463" height="286" /></a></span>Elsőként a veszprémi székhellyel működő Pannon Egyetem és a Szolnoki Főiskola ellenőrzése zárult le. A két jelentés megállapításait, illetve az ellenőrzések eddigi tapasztalatait Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke és Horváthné Herbáth Mária felügyeleti vezető sajtótájékoztatón ismertették. Az ÁSZ az összes állami és egyházi fenntartású felsőoktatási intézmény gazdálkodását ellenőrzi.

img 8486Elsőként a veszprémi székhellyel működő Pannon Egyetem és a Szolnoki Főiskola ellenőrzése zárult le. A két jelentés megállapításait, illetve az ellenőrzések eddigi tapasztalatait Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke és Horváthné Herbáth Mária felügyeleti vezető sajtótájékoztatón ismertették. Az ÁSZ az összes állami és egyházi fenntartású felsőoktatási intézmény gazdálkodását ellenőrzi.

img 8486Elsőként a veszprémi székhellyel működő Pannon Egyetem és a Szolnoki Főiskola ellenőrzése zárult le. A két jelentés megállapításait, illetve az ellenőrzések eddigi tapasztalatait Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke és Horváthné Herbáth Mária felügyeleti vezető sajtótájékoztatón ismertették. Az ÁSZ az összes állami és egyházi fenntartású felsőoktatási intézmény gazdálkodását ellenőrzi.

Az elmúlt évek adatait alapul véve évente egyszerre átlagosan közel 340 ezren tanulnak a magyar felsőoktatásban. Minden bizonnyal a magyar családok többségében van olyan, aki az elmúlt években a felsőoktatásban tanult, vagy jelenleg valamelyik intézmény hallgatója, illetve a jövőben a felsőoktatásban szeretne továbbtanulni – nyitotta meg a sajtótájékoztatót Warvasovszky Tihamér.

 Az ÁSZ alelnöke hozzátette: az állam számára a felsőoktatás legfontosabb eredménye a gazdasági növekedésben jelenik meg, a ráfordítások jelentős része pedig egyetemeken és főiskolákon keresztül történik. Mindezek alapján össztársadalmi érdek, hogy ezek az intézmények szabályosan működjenek, maradéktalanul betartsák a gazdálkodásukra vonatkozó előírásokat, szabályszerűen használják fel a rájuk bízott közpénzeket – hangsúlyozta Warvasovszky Tihamér.

 

4 év alatt több mint 750 milliárdos állami támogatás

 

2009 és 2012 között az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által fenntartott felsőoktatási intézmények teljesített kiadásai együttesen 1881 milliárd forintot tettek ki, amelyhez az állam 752 milliárd forint költségvetési támogatást biztosított. Az ellenőrzéssel érintett időszakban hatályos felsőoktatási törvények előírásai a pénzügyi és vagyongazdálkodási területeken bármely más költségvetési szervhez képest nagyobb önállóságot biztosítottak a felsőoktatási intézmények számára. Ezzel azonban nem minden esetben tudtak élni az intézmények – hívta fel a figyelmet Warvasovszky Tihamér. Mint mondta: több intézmény pénzügyi egyensúlya megingott, azok mintegy feléhez költségvetési felügyelőket, illetve főfelügyelőket rendeltek ki.

 Az ÁSZ már egy évvel ezelőtt bejelentette az ellenőrzések megindítását

 

Az ÁSZ 2013. július 3-án hozta nyilvánosságra 2013. második félévi ellenőrzési tervét, amely tartalmazta az állami és egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények ellenőrzését. Erről a Hírportálunkon is beszámoltunk, azóta pedig 12 további cikket jelentettünk meg a folyamatban lévő ellenőrzésekről. Folyamatosan tájékoztatást adtunk arról, hogy az ÁSZ ellenőrzi az összes állami és egyházi fenntartású felsőoktatási intézmény gazdálkodását – emlékeztetett az ÁSZ alelnöke. Az elmúlt években több számvevőszéki ellenőrzés is érintette a felsőoktatási intézményeket, ugyanakkor a Magyarországon működő összes állami és egyházi felsőoktatási intézmény ellenőrzésére korábban soha nem került sor – hívta fel a figyelmet Warvasovszky Tihamér.

Az oktatási és tudományos tevékenységet nem értékelte az ÁSZ

 

A 2009 és 2012 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzések célja annak megállapítása, hogy szabályos volt-e az intézmények pénzügyi és vagyongazdálkodása, a jogszabályi előírásoknak megfelelően működött-e belső kontrollrendszerük, valamint, hogy az illetékes minisztérium szabályszerűen gyakorolta-e fenntartói és ágazati irányítói jogosultságait – ismertette Horváthné Herbáth Mária felügyeleti vezető. Fontos hangsúlyozni, hogy az ellenőrzések nem terjednek ki az intézmények oktatási, tudományos tevékenységére – szögezte le Warvasovszky Tihamér.

Az egyes intézményeket azonos ellenőrzési program alapján ellenőrizzük – mondta el az alelnök. Ez lehetőséget teremt majd az ágazati holisztikus értékelésre – tette hozzá. Megállapításaink, összegzéseink alapul szolgálnak a felsőoktatás stratégiai környezetének és céljainak megalapozásához, a fenntartói, ágazati irányítói célkitűzéseinek visszacsatolásához, az esetleges jogszabályi változtatások kezdeményezéséhez. Jelentéseink az intézmények számára visszajelzést adnak a gazdálkodás szabályszerűségéről, a jó gyakorlatok megismerése hozzájárul a gazdálkodási fegyelem és színvonal javításához – hangsúlyozta az ÁSZ alelnöke a sajtótájékoztatón.

 

Visszatérő hiányosságokat, szabálytalanságokat tártak fel az eddigi ellenőrzések

 

Az ÁSZ nyolc állami fenntartású felsőoktatási intézmény ellenőrzését kezdte meg az első ütemben – mondta el Horváthné Herbáth Mária. A felügyeleti vezető kifejtette: az ellenőrzött időszakban az illetékes minisztérium az alapítói és az egyéb fenntartói feladatait szabályosan látta el. Az ÁSZ az ágazati irányítói tevékenység, illetve a korábbi ellenőrzésekhez kapcsolódó számvevőszéki javaslatok végrehajtása terén tárt fel hiányosságokat. Az ellenőrzött időszakot követően azonban mindkét területen történtek előrelépések – hívta fel a figyelmet az ÁSZ felügyeleti vezetője.

 

Az első nyolc ellenőrzés általános intézményi tapasztalatait ismertetve Horváthné Herbáth Mária elmondta: a belső kontrollrendszereket illetően az egyetemek és főiskolák többségében a kontrollkörnyezetet, a kockázatkezelési és a monitoring rendszert hiányosságok jellemezték, a kontrolltevékenységek működtetése pedig nem felelt meg az előírásoknak. Az információs és kommunikációs rendszer kialakítása és működtetése azonban az intézmények többségében megfelelt a követelményeknek.

A pénzügyi gazdálkodás szabályszerűségének általános tapasztalatait összegezve a felügyeleti vezető kifejtette: a gazdálkodási jogkörök gyakorlása az intézmények többségénél szabálytalan volt, egyes intézmények megsértették a közbeszerzésekre vonatkozó előírásokat, az intézmények felénél a hallgatói költségtérítéseket nem a Magyar Államkincstárnál vezetett számlán kezelték, a térítési díjakat pedig nem minden esetben alapozták meg önköltségszámítással. Az előirányzatok tervezése, a normatív támogatások felhasználása alapvetően szabályos volt az első ütemben ellenőrzött nyolc intézmény esetében.

 

A vagyongazdálkodás és kimutatás általános ellenőrzési tapasztalatairól beszélve Horváthné Herbáth Mária kiemelte: egyes intézmények mérlegeiben a feltárt hibák összege meghaladta a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott jelentős összeget, a követelések és részben a kötelezettségek kimutatása, besorolása, illetve értékelése több esetben nem volt szabályszerű. Az eszközök és források állományának valódiságát több intézmény leltárral nem támasztotta alá teljes körűen, az intézmények egy része pedig nem készített vagyongazdálkodási tervet.

 

Elsőként a Pannon Egyetem és a Szolnoki Főiskola ellenőrzése zárult le

 

A Pannon Egyetem 2009-2012 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzése során az Állami Számvevőszék megállapította, hogy az intézmény belső kontrollrendszerének működtetése, pénzügyi és vagyongazdálkodása – kisebb hiányosságok mellett – megfelelt a jogszabályi előírásoknak. A veszprémi székhelyű intézmény pénzügyi pozíciója gyengült, azonban az ellenőrzött időszakban likviditása folyamatosan biztosított volt. A Pannon Egyetem ellenőrzéséről itt olvashat bővebben.

A Szolnoki Főiskola 2009 és 2012 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzése során az ÁSZ megállapította, hogy a belső kontrollrendszer működtetése összességében nem volt megfelelő, amely a pénzügyi és a vagyongazdálkodás területén egyaránt szabálytalanságokat eredményezett. Az intézménynél a több mint 40%-kal csökkenő hallgatói létszám, a bevételi lehetőségek szűkülése, továbbá a jelentős összegű PPP kiadások miatt többször merültek fel likviditási problémák. A Szolnoki Fősikola ellenőrzéséről itt olvashat részletesebben.

 

A sajtótájékoztatón nyilvánosságra hozott két jelentésen kívül további hat ellenőrzés – a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a győri Széchenyi Egyetem, a Miskolci Egyetem, az egri Eszterházy Károly Főiskola és a Magyar Táncművészeti Főiskola – van a befejezés előtti szakaszban. Ezeket a jelentéseket következő hetekben, ütemezetten hozza nyilvánosságra az ÁSZ.

 

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.