Szíria helye a térképenSzíria helye a térképen„Amikor Krisztus megszületett, Názáretben nagyjából azon a nyelven beszéltek, mint amelyiken ma Maaljulban beszélnek" – mondja Imad Rejhan, az ebben a festői faluban működő Arameus Nyelv Akadémia egyik oktatója.

Szíria helye a térképenSzíria helye a térképen„Amikor Krisztus megszületett, Názáretben nagyjából azon a nyelven beszéltek, mint amelyiken ma Maaljulban beszélnek" – mondja Imad Rejhan, az ebben a festői faluban működő Arameus Nyelv Akadémia egyik oktatója.

Az arameus nyelvet az UNESCO „kihalás miatt veszélyeztett" nyelvnek tekinti. Ma ezen a nyelven Maaljul falu 7000 lakosa beszél, akiknek többsége keresztény: görög katolikus (melkita) és orthodox. Létezik még a „nyugati új-arameus" nyelv, amelyen két szomszédos falu 8000 lakosa beszél. E falvak egyike teljesen muzulmán.

Az arameus nyelv hosszú hanyatlása az 1920-as évektől erősödött fel, amikor a francia gyarmatosító kormányzat megépítette a Damaszkusz – Aleppó utat. A televízió, az internet és a fiatalok városokba áramlása még inkább csökkentette azok számát, akik ezen az ősi nyelven beszélnek.

Napjainkban az említett falvak férfilakossága szüntelen utazik – főleg Szaud Arábiában találnak munkát. Ugyanakkor a korábbi időknek számos nyoma megmaradt. Például a Damaszkusz közeli Szejdnaj település mellett található az Istenszülő Születése monostor, amelynek hívei arabul beszélnek, de észrevehető arameus akcentussal.

A helyzet észrevehetően változik. „Amikor iskolába jártam, több mint 30 évvel ezelőtt, nem engedték meg nekünk, hogy arameusul beszéljünk" – mondja Mihail Bheil, a Maaljula főterén lévő ajándékbolt eladója. Itt álnak meg a település egy hegyoldali barlangjában épült Mar Takla orthodox monostor meglátogatására érkező turistabuszok. „Ma Aszad elnöknek köszönhetően még Akadémia is létezik, ahol oktatják a nyelvünket."

Bheil az üzletébe betérő turisták kérésére anyanyelvén, arameusul mondja el a „Mi Atyánk" imát. Teljesen szabadon beszél nyelvén a barátaival, és hangsúlyozza, hogy az arameus nyelv egy élő, nem pedig istentiszteleti nyelv.

Szaada Szarhan, az Akadémia vezetője gyermekkorában tanult meg arameusul, most pedig saját gyermekeit is tanítja erre az ősi nyelvre. Az asszony elmondja, hogy néha arabul kell beszélnie, amikor a jelenlévők közül valaki nem érti az arameus nyelvet. „Különben udvariatlannak tűnnék" – mondja.

Az arameus nyelv iránti érdeklődés növekedésére hatással volt Hollywood is – Mel Gibson 2004-ben, még az Akadémia megalapítása előtt készült filmje is.

Basar Aszad szír államfő nemrég intézetet alapított, amelynek feladata az arameus nyelv, Krisztus nyelve iránti érdeklődés újjáélesztése. Az Akadémiát a Damaszkuszi Egyetem hozta létre a szír kormány támogatásával. Ellátták modern számítógépekkel és tankönyvekkel, hat oktatója van, a háromszintű oktatásban 85 diák vesz részt.

Eliasz Tadzsa, nyugdíjas matematikatanár gyermekkora óta tud arameusul, de most elhatározta, hogy írni is megtanul az anyanyelvén. „Feleségemmel és Miladi lányommal csak arameusul beszélek, bár a lányom néha arabul válaszol" – mondja az idős diák.

A 25 éves Miladi nemrég ment férjhez egy szejdnaji lakoshoz, aki nem beszél arameusul. Tadzsa aggódik, hogy a lánya nem lesz képes átadni ősi nyelvük ismeretét az unokáinak.

Szíria lakossága egy része ősi nyelvének helyzete fontos politikai vonatkozásokkal is rendelkezik. Az 1960-as években, amikor a Baath párt jutott hatalomra, az „arabizáció" az állami oktatáspolitika egyik kulcsfontosságú aspektusa lett.

„Szíriában nagyon sok etnikai kisebbség él: cserkeszek, örmények, kurdok, asszírok, és ez egy nagyon bonyolult döntés volt: megengedni az arab nyelven kívül más nyelvek oktatását az állami iskolákban" – mondja Rejhan. – „De a kormányzat érdekelt az arameus nyelv életben tartásában, mert ez a nyelv Szíria történelmének ősi időszakába nyúlik vissza".

A megfigyelők úgy vélik, hogy a Maaljulban létesült Arameus Akadémia megnyitásának ténye arra utal, hogy a kormányzati politika enyhülőfélben van. Georg Rizkallah a 2007-ben megjelent arameus nyelvtankönyv szerzője munkáját „a nagy vezetőnek, a tudományok és a művelődés pártfogójának, Basar al-Aszadnak" szentelte. Az Akadémia igazgatójának irodájában, Szíria más állami intézményeihez hasonlóan a szír elnök nagyméretű portréképe látható.

Szíria és a Golán-fennsíkot még mindig megszállva tartó Izrael közötti viszony nagyon feszült, az arameus betűk pedig nagyon hasonlítanak az ivrit (a mai héber) betűkhöz. Ez az egyik oka, hogy Maaljulban csak egyetlen arameus nyelvű táblát találhatunk, az Akadémia épületén. „Különben az emberek azt gondolhatnák, hogy ezek az épületek izraeliek" – viccelődött egy Damaszkuszból érkezett turista.

A nyelvész-szakértők úgy vélik, hogy Szíriában komolyan védelmezik a nyelvi örökségüket. „Az arameus nyelv nagyon jól érzi magát Maaljulban" – véli Jefry Kan professzor a Cambrigde-i Egyetem szemita filológia tanára. „Veszélyben a törökországi, iráni és iraki kelet-arameus dialektusok vannak".

Rejhan és kollégái nagyon örültek az UNESCO képviselői közelmúltbeli látogatásának, mert remélik, hogy pénzügyi támogatást kapnak majd a szervezettől, ami lehetővé teszi számokra, hogy szótárt állítsanak össze az eltűnőfélben lévő nyelv szavairól. Emellett pedig folytatják oktatási tevékenységüket.

Blagoveszt-Info

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük