Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrizte a gazdasági kamarák közfeladatainak ellátására fordított költségvetési támogatások felhasználásának, illetve a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezetek esetében a szakképzési hozzájárulás teljesítéséhez kapcsolódó költségek elszámolásának szabályszerűségét. Az ellenőrzött időszak a 2009-2011. éveket fedte le. Az ellenőrzést az indokolta, hogy a gazdasági kamarákra vonatkozó törvény 1999. évi hatályba lépése óta az ÁSZ nem ellenőrizte a fenti költségvetési támogatások felhasználását, illetve hogy a szakképzési hozzájárulásokról szóló 2012-es jelentésünk a gazdasági kamarák szakképzéssel összefüggő feladataira nyújtott támogatásokkal és a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezetek elszámolásainak ellenőrzésével kapcsolatban is hiányosságokat állapított meg.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrizte a gazdasági kamarák közfeladatainak ellátására fordított költségvetési támogatások felhasználásának, illetve a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezetek esetében a szakképzési hozzájárulás teljesítéséhez kapcsolódó költségek elszámolásának szabályszerűségét. Az ellenőrzött időszak a 2009-2011. éveket fedte le. Az ellenőrzést az indokolta, hogy a gazdasági kamarákra vonatkozó törvény 1999. évi hatályba lépése óta az ÁSZ nem ellenőrizte a fenti költségvetési támogatások felhasználását, illetve hogy a szakképzési hozzájárulásokról szóló 2012-es jelentésünk a gazdasági kamarák szakképzéssel összefüggő feladataira nyújtott támogatásokkal és a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezetek elszámolásainak ellenőrzésével kapcsolatban is hiányosságokat állapított meg.

Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a gazdasági kamarák közfeladat-ellátására biztosított források esetében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) teljes körűen megtervezte-e és ellenőrizte-e a felhasználást, az országos gazdasági kamarák – Magyar Agrárkamara (MAK) és Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) – pedig kialakították-e a közfeladat-ellátás egységes követelményeit. Ellenőriztük az MKIK-nél, a MAK-nál, kilenc területi kereskedelmi és iparkamaránál és hét területi agrárkamaránál a közfeladat ellátására kapott költségvetési támogatások szabály- és rendeltetésszerű felhasználását. Ezen felül arra is kerestük a választ, hogy az ellenőrzött 87 gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezetnél a szakképzési hozzájárulás nyilvántartása, bevallása és elszámolása megfelelt-e a jogszabályi előírásoknak. 

Főbb megállapítások 

A gazdasági kamarák ellenőrzött közfeladataihoz rendelt forrásokat nem megfelelő helyen és nem teljes körűen tervezték meg a minisztériumok. Az NGM és jogelődje a szakképzési feladatokhoz forrást a kamarai törvény előírása ellenére a szakképzésért és felnőttképzésért felelős fejezetben nem tervezett, azt támogatási szerződések alapján a Munkaerőpiaci Alap Képzési Alaprészéből biztosították. A VM és jogelődje a MAK támogatását a VM fejezetben tervezte, azonban a szakképzésen kívüli feladatainak mindegyikére kiterjedő megalapozó számítás nem készült. A békéltető testületek működtetéséhez a forrásokat szabályosan tervezték.

Az országos gazdasági kamarák közfeladat ellátásával kapcsolatos támogatási szerződések a VM által megkötöttek kivételével megfeleltek a jogszabályi előírásoknak. A VM a megkötött támogatási szerződésekben nem jelölte meg a bizonylatok megőrzési határidejét, két esetben az adatokban bekövetkezett változások támogató felé történő bejelentésének kötelezettségét, valamint a bejelentési kötelezettség elmulasztásának következményeit. A támogatási szerződések nem teremtették meg az átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználás feltételeit, mert nem határozták meg a kamarák részére a költségvetési támogatások felhasználásának ellenőrzési feladatait és szabályait, a finanszírozott feladatok megvalósításának humánerőforrás követelményeit. Az országos kamarák által továbbadott támogatások szerződéseiben szintén nem határozták meg a felhasználás szabályszerűségének belső ellenőrzési kötelezettségét. 

A szabályozatlan és hiányosan kialakított ellenőrzési rendre is visszavezethető, hogy a támogatások terhére elszámolt megbízások ellenőrzött kifizetéseinek teljesítésigazolását nem támasztotta alá alapdokumentum a MAK-nál 67,9 millió Ft értékben, az MKIK-nél 11,3 millió Ft értékben. A támogatások felhasználása hét területi kamaránál nem volt szabályszerű az elkülönített nyilvántartás vezetésének hiánya és az utalványozás szabálytalansága miatt.  

A humánerőforrás követelményeinek hiányos szabályozása is hozzájárult ahhoz, hogy a két országos kamaránál és egy területi kamaránál a munkatársak összeférhetetlensége szabályozatlan volt. Ennek hatására nem volt érdemi kontroll a MAK pénztárellenőrzésénél, mivel a belső szabályozások szerint a pénztár utalványozója és ellenőre ugyanazon személy volt. Az MKIK és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Agrárkamara 100%-os tulajdonában álló cégei által történő teljesítéseknél (10,4 millió Ft értékben) sem volt kontroll, mivel a kamara részéről az utalványozó és a cég részéről a számla kibocsátója ugyanazon személy volt. A közfeladat ellátásához kapcsolódó megbízások és a munkakörökben megjelölt feladatok között átfedések voltak. A MAK 50 ezer Ft, az MKIK 8,4 millió Ft értékben kötött olyan megbízási szerződéseket munkatársaival, amelyek a munkaköri leírásaikban is előírt feladatokat tartalmaztak.  

A támogatások felhasználásának ellenőrzési gyakorlata a minisztériumok, illetve a továbbadott támogatások esetében az országos kamarák részéről nem volt megfelelő. A minisztériumok a gazdasági kamaráknak nyújtott támogatások felhasználásának hatékonyságát a jogszabályi rendelkezés ellenére nem ellenőrizték. Az országos kamarák a továbbadott támogatások felhasználását a területi kamaráknál a helyszínen nem ellenőrizték. 

Az országos gazdasági kamarák a jogszabályokban és a támogatási szerződésekben előírtaknak megfelelően kialakították mind a szakképzéssel, mind a békéltető testületek működtetésével összefüggő egységes követelményeket, kidolgozták a közfeladat ellátás finanszírozásának egységes elveit, a nyilvántartási szabályokat, a szakmai és vizsgakövetelményeket. 

A gyakorlati képzésben résztvevő 87 gazdálkodó szervezet ellenőrzésénél a szakképzési hozzájárulás bevallása és annak megalapozó nyilvántartása tekintetében 50 szervezetnél tártunk fel jogszabálysértést. 30 gazdálkodó szervezetnél a foglalkozási naplók hiánya és hiányos vezetése következtében nem volt igazolt a tanulók gyakorlati foglalkozásokon való rendszeres részvétele, mulasztása és értékelése. A foglalkozási naplókat nem, vagy hiányosan vezető szervezetek az időszakban 2191,8 millió Ft-ot számoltak szakképzési hozzájárulási kötelezettségük csökkentéseként, és ennek eredményeképpen 848,8  millió Ft-ot igényeltek vissza. A szakképzési hozzájárulás 2009-2011. évekre vonatkozó bevallásait a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) a helyszínen nem ellenőrizte, csak formai és számszaki kontrollt végzett. A gyakorlati képzésben résztvevő gazdálkodó szervezetek szakképzési hozzájárulási bevallásának nem megfelelő ellenőrzése növeli az állami bevételek beszedésének kockázatát. 

Javaslatok 

Az ellenőrzés megállapításai alapján javasoltuk a nemzetgazdasági miniszternek a kereskedelmi és iparkamarák részére nyújtott támogatások felhasználása hatékonyságának évenkénti ellenőrzését, a vidékfejlesztési miniszternek a MAK támogatására kötött szerződések jogszabályi előírás szerinti tartalommal történő megkötését. A két országos gazdasági kamara elnökének javasoltuk a támogatások célra történő felhasználásának alátámasztása érdekében a teljesítésigazolás alapdokumentumainak előírását és megkövetelését, valamint a területi kamarák helyszíni ellenőrzését és a területi kamarák pénzügyi beszámolóinak dokumentummal történő elfogadását. Javasoltuk továbbá a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NSZFI jogutódja) főigazgatójának, hogy ellenőrizze a jogszabálysértő gazdálkodó szervezetek szakképzési hozzájáruláshoz kapcsolódó bevallásait és megalapozó nyilvántartásait. A támogatások felhasználása során szabálytalanul eljáró területi kamarák elnökeinek intézkedést javasoltunk az elkülönített nyilvántartás vezetésére és a szabályos utalványozásra vonatkozóan. Javasoltuk továbbá három területi kamara mellett működő békéltető testület elnökének, hogy pótlólag küldjék meg a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek a békéltető testület 2009-2011. évekre vonatkozó tevékenységéről készített összefoglaló tájékoztatót. 

A jelentés az interneten, a www.asz.hu címen olvasható. Az Állami Számvevőszékkel kapcsolatos friss hírek a www.aszhirportal.hu oldalon találhatók.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük