Mint ismeretes, Írországban a június 12-i népszavazás elutasította a Lisszaboni Szerződés, azaz az Európai Unióról és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló egyezmény ratifikálását. A népszavazás után a Radio Vaticana munkatársa Aldo Giordanóval, a Szentszék Európa Tanács-beli állandó megfigyelőjével készített interjút.

Mint ismeretes, Írországban a június 12-i népszavazás elutasította a Lisszaboni Szerződés, azaz az Európai Unióról és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló egyezmény ratifikálását. A népszavazás után a Radio Vaticana munkatársa Aldo Giordanóval, a Szentszék Európa Tanács-beli állandó megfigyelőjével készített interjút.

A referendum eredményének mérlegelése a politikusok feladata – mondta a prelátus -, természetesen amit tükröz, azzal számot kell vetnie az Európai Alkotmánnyal foglalkozó személyeknek is. Az Egyház mindig a „nagy Európában" érdekelt, nemcsak az Európai Unió nemzeteinek kérdésében. Vagyis a történelem Európáját, a kultúra Európáját tartja szem előtt, amely párbeszédre kész a világ más részeivel. Az Egyház nagy érdeklődéssel tekint a politikai tervekre, mindarra, ami hozzájárulhat Európa nagyobb stabilitásához és egységéhez, hogy aztán ezt elősegítse a világ többi részén is.

A megfigyelő elmondta: Európának meg kell találnia saját alapjait, gyökereit, hogy az értékek mire épülnek. Szemléletre, eszmére van szüksége. De olyan európai polgárokra is szüksége van, akik elkötelezik magukat egy terv, egy eszme megvalósítására, és ennek az eszmének jól megalapozottnak kell lennie. Ma nem elég üres szólamokat hallgatni az értékekről. Nem elég elmondanunk, hogy Európa elkötelezi magát az emberi méltóságért, hanem meg is kell nézni, hogy mit jelent konkrétan az emberi méltóság, és mit tehetünk annak védelmére. Különben fennáll a veszély, hogy ezek üres szavak maradnak.

Az Egyház olyan Európában érdekelt, amely figyelembe veszi a mai világ sokféle kihívását. Komolyan veszi az emberiség kihívásait, és szeretné megtenni a maga részét, de nem olyan Európáért, amely erődítménnyé igyekszik válni, és csak magára tekint, hanem olyan Európáért, amely újra megtalálja identitását, hivatását, mert csak így tud szembenézni a világ nagy kihívásaival. „Azt hiszem – folytatta -, ha világos lenne, hogy Európa felkészül az éhség, a környezetvédelem, a béke kérdéseinek megoldására, bizonyosan olyan Európa lenne, amelyet a népek és a fiatalok követnének, és amelyért érdemes lenne főszereplőknek lenni."

Aldo Giordano tapasztalata szerint a politikusok várakozással hallgatják az Egyház állásfoglalását például a nagy etikai témákat illetően – az emberi élet a születésétől kezdve haláláig, a nevelés, a család -, valamint az olyan erkölcsi kérdésekkel kapcsolatban, mint az igazságosság, a béke, a környezetvédelem. Természetesen nemcsak várakozást látunk részükről, hanem kritikus hozzáállást is.

A kontinensünket jellemző vallási pluralizmus kapcsán fontos, hogy az Egyház olyan javaslatokat és szemléletet tudjon bemutatni, amelyben a többi vallás hívei is osztoznak. Érvényes ez az ökumenizmusra is. „Minél inkább egyek vagyunk mi, keresztények, vallásos emberek, a politika annál inkább odafigyel majd főleg ezekre az etikai kérdésekre. Ha komoly és átgondolt javaslatokkal tudunk előállni, ha el tudjuk érni, hogy ne a vallásokra, a kereszténységre helyezett álarcokat mutassuk a világban, ha a vallások és a kereszténység hitelességét tudjuk adni, akkor azt hiszem ezek teret fognak kapni. Teret kell teremteni annak, hogy mindenkinek, akinek van mondanivalója, elmondhassa azt" – hangsúlyozta Aldo Giordano.

MK

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük