LeuvenLeuvenA belgiumi Leuvenben tartotta az Európai Egyházak Konferenciájának (EEK) Egyház és Társadalom Bizottsága idei küldöttgyűlését október 20-22. között. Az európai egyházak mintegy hatvan küldötte vett részt "Az egyházak szerepe a közéletben" égisze alatt megrendezett értekezleten. A résztvevők között a római katolikus egyház kivételével valamennyi felekezet képviseltette magát, köztük a Kárpát-medence református egyházai is.

LeuvenLeuvenA belgiumi Leuvenben tartotta az Európai Egyházak Konferenciájának (EEK) Egyház és Társadalom Bizottsága idei küldöttgyűlését október 20-22. között. Az európai egyházak mintegy hatvan küldötte vett részt "Az egyházak szerepe a közéletben" égisze alatt megrendezett értekezleten. A résztvevők között a római katolikus egyház kivételével valamennyi felekezet képviseltette magát, köztük a Kárpát-medence református egyházai is.


Az értekezlet elsődleges célja az EEK-nak jövő évben, Lyonban tartandó, jövőlatolgató közgyűlés közélettel és politikával kapcsolatos napirendjének előkészítése volt. A 2009. júliusában sorra kerülő közgyűlés lesz hivatott ugyanis meghatározni az Egyház és Társadalom Bizottság fő feladatait a 2015-ig terjedő időszakra. A lyoni nagygyűlés egybeesik az európai szervezet fennállásának 50. évfordulójával, a kiemelkedő ökumenikus rendezvény főtémája is az 1959-es hidegháborús állapotokra és Európa akkori kettészakítottságára utal majd: "Egyként hívattunk el a krisztusi reménységre".

Az EEK a 125 tagegyház mellett különböző szakterületre specializálódott keresztyén világszervezetet is tagjai között tudhat. Ezekkel egyházunk több területen is együttműködik. A szeretetszolgálatot például az Eurodiaconia fogja össze a kontinensen, míg egyházunk menekültmissziója (EMA program) éppen idén vált a menekültügyben európai szinten meghatározó egyházi bizottság tagjává. Hasonlóképpen a most ülésező Egyház és Társadalom Bizottság is kiemelkedő partnere egyházunknak. A bizottság ugyanis azzal segíti a tagegyházak szolgálatát, hogy különböző, az egyházak missziói küldetéséből következő társadalmi kérdésekben a szakmai munkát összefogja, állásfoglalásokat készít és ezeket az európai döntéshozatalban érvényesíteni igyekszik. Fontos feladata az összesen 11 állandó munkatárssal dolgozó bizottságnak, hogy figyelemmel kíséri az Európai Unió szervezeteinek (a parlamenttől a bizottságokon át az Európa Tanáccsal és EU Bizottsággal bezárólag) döntéshozatalát, napi kapcsolatban van azok vezetőivel és keresi a módját annak, hogy közös keresztyén értékeink, elképzeléseink megjelenjenek a politikai döntésekben. Azt mondhatnánk, hogy az Egyház és Társadalom Bizottság egyházunk szócsöve Brüsszelben és Strasbourgban.

Valamennyi egyház számára fontos, hogy az állam-egyház szétválasztása nem jelenti azt, hogy az egyházaknak ne lehetne befolyása és véleménye társadalmi kérdésekben. Az sem kérdéses, hogy európai szinten ezt összehangoltan és egyeztetve érdemes csak megtenni. Éppen ezért jelent fontos fórumot az Egyház és Társadalom Bizottság, amely olyan égető kérdésekben biztosítja a párbeszéd és a közös lobbi fórumait, amelyekre a szekularizáció utáni korszakban az egyházaknak közösen kell megfogalmazniuk az evangéliumi válaszokat Európában. Így szerepel a témák között maga az európai integráció folyamata, a globalizáció megítélése, a klímaváltozás és felelősség a teremtett világért, a szociális és gazdasági igazságosság, az emberi jogok keresztyén értékelése éppúgy, mint a Magyarországot különösen is érintő mezőgazdaság és vidékfejlesztés, vagy a nyilvánosságban gyakran felmerülő bioetikai kérdések a terhesség megszakítástól a "kegyes" halálig. Mindez ráadásul az Európára oly jellemző kulturális és növekvő vallási sokszínűség közepette.

A bizottságban való aktív részvétel és együttműködés egyházunk számára komoly kihívás: arra indít, hogy az önfenntartáson, a csak minket érdeklő kérdéseken túl a keresztyén hit bátorságával és bölcsességével munkálja a társadalmi megbékélést és foglalkozzon olyan társadalmi, vagy akár politikai kérdésekkel, amelyekben az evangéliumi, tiszta s egyben szakmailag is megalapozott állásfoglalásra a mai társadalmi válság közepette olyan nagy szükség lenne. Ahogy a tanácskozás egyik reggeli áhítatán elhangzott imádságban kérték a résztvevők: "Uram, add, hogy összefogásunk a reménységen alapuljon, s ne maradjon szóbeli nyilatkozatok szintjén. Uram, add, hogy a szolidaritást a reménység alapozza meg, és ne csak a természeti csapások és a szenvedés idején keressük az összefogást."

(ÓB)

© www.reformatus.hu Kommunikációs Szolgálat szerk@reformatus.hu T.:(1)460-0753

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük