Az eladósodott lakosság nem tudja növelni megtakarításait
5 perc olvasás
1986 – iskolai takarékbélyeg gyűjtőA hiteltartozások megnövekedett terhei akadályozzák a lakossági megtakarítások gyarapítását a közép-európai régióban, de még a fejlettebb nyugat-európai országokban is. Ha váratlanul nagyobb összeghez jutnának, meglévő terheik mérséklésére, illetve hosszútávon befektetésekre a németek és franciák fordítanák, a magyarok és a románok megosztanák családjukkal, a csehek és a lengyelek pedig nyaralásra költenének.
1986 – iskolai takarékbélyeg gyűjtőA hiteltartozások megnövekedett terhei akadályozzák a lakossági megtakarítások gyarapítását a közép-európai régióban, de még a fejlettebb nyugat-európai országokban is. Ha váratlanul nagyobb összeghez jutnának, meglévő terheik mérséklésére, illetve hosszútávon befektetésekre a németek és franciák fordítanák, a magyarok és a románok megosztanák családjukkal, a csehek és a lengyelek pedig nyaralásra költenének.
A magyar lakosság csaknem 60 százaléka egyetlen fillért sem tud megtakarításra fordítani egy átlagos évben. Romániában és Lengyelországban ez az arány még rosszabb: 70 százalék fölötti. A cseheknél viszont ? hasonlóan a fejlett nyugat-európai országokhoz ? ez az arány 30 százalék alatt marad – derül ki az Aviva Életbiztosító által az idei évben készített nemzetközi kutatásból, amely 11 európai országot, köztük a közép-európai régió több országát is vizsgálja, reprezentatív mintavétellel.
Akik megengedhetik, hogy félretegyenek, azok között Magyarországon kiugróan magas, 80 százalék közeli azok aránya, akik a jelenleginél többet már nem tudnak megtakarítani. Az eladósodottság oly mértékű, hogy a tárgyalt közép-európai országokban a lakosság több mint fele, míg Olaszországban és Franciaországban valamivel kevesebb, mint 50 százaléka nem rendelkezik elegendő megtakarítással egy váratlan esemény elhárítására.
Az okok között a már meglévő kölcsönök anyagi terhe előkelő helyen áll. Magyarországon, Csehországban és Romániában a megkérdezettek negyede hivatkozik erre, míg Franciaországban és Olaszországban is közel egyötödük említi a korábban felvett hiteleket. Ezzel összhangban az összes vizsgált országban a lakosság 50 vagy e feletti százaléka tartja túl magasnak jelenlegi tartozásának összegét.
?A mostani pénzügyi helyzet nemcsak azt mutatta meg, hogy befektetéseikkel milyen pénzügyi kockázatot vállalnak az ügyfelek, hanem arra is rámutatott, hogy ha valaki pusztán megtakarításokkal próbálja meg kezelni a jövőbeni pénzügyi kockázatait, és nem gondol a hagyományos kockázati életbiztosításokban rejlő fedezetekre, akkor hibát követ el." ? hangsúlyozta Bartók János, az Aviva Életbiztosító elnök-vezérigazgatója.
Azok között, akik mégis meg tudnak takarítani, Magyarországon 53 százalék véli úgy, hogy pénzét bankban vagy különböző befektetésekben érdemes tartania. Ez egybecseng a fejlett országok lakosságának véleményével: Olaszországban 51, Franciaországban 69 százalék adta ugyanezt a választ. Romániában azonban még mindig jelentős lehet a párnacihában tartott készpénz-mennyiség ? vagy a pénzintézetek iránti bizalmatlanság -,hiszen csak 36 százalék választaná a bankokat a megtakarításai során, míg Lengyelországban és Csehországban ötven százalék közeli ez az arány.
A lakosság mindenütt óvatos a befektetési lehetőségek mérlegelése során, vigyáz már megszerzett vagyonára. Kivétel nélkül minden vizsgált országban a garantált hozamot jelölték meg az első helyen, mint a legfontosabb szempontot a pénz fialtatásánál, a második helyen az alacsonyabb, de biztonságosabb megtérülést hozó kamatláb szerepelt.
?A pénzügyi megtakarításokban bízók nagy tömegeit elbizonytalanította a visszaesés: akik eddig úgy gondolták, hogy nyugdíjpénztári befizetéseikkel, vagy ingatlan vagyonukkal alapozzák meg a családjuk hosszú távú anyagi biztonságát, azoknak most rá kellett jönniük, hogy ?szeretet-kockázataik" fedezésére biztosítást kell kötniük."- tette hozzá Bartók János.
A befektetésekkel elsősorban jelenlegi jövedelmüket szeretnék kiegészíteni az emberek, a második helyen szerepel az összes vizsgált országban a középtávú, 5 éves befektetési időtáv. Jellemző, hogy hosszabb távban a lakosság csak kis százaléka gondolkodik, főleg a két nyugat-európai országban, ahol 10 százalék fölötti az arány. Ez nyilván az eltérő jövedelemszintek és anyagi lehetőségek függvényében alakult így.
A költési szokásokat is vizsgálta az Aviva kutatása: feltették azt a kérdést, hogy mire költenének az emberek, ha hirtelen éves jövedelmük háromszorosához jutnának. A közép-európai régió vizsgált országaiban az első három hely egyikén a lakásfelújítás áll. Magyarországon és Romániában az első helyen a barátokkal és családdal való megosztás szerepel, míg a csehek és a lengyelek a nyaralást is előre sorolták. Ezzel szemben Franciaországban és Olaszországban a hosszú távú megtakarítás és a meglévő tartozások mérséklése áll a válaszok fókuszában. Egyedül a lengyel válaszadók mondták nagyobb számban (17 százalék), hogy saját vállalkozásba kezdenének.
