Az első menetrendszerű gőzhajó a Dunán
3 perc olvasás 
A Carolina -korabeli rajz
188 évvel ezelőtt, 1820. július 16-án, a Pesti, illetve Budai utazóközönség láthatott először menetrendszerű gőzhajójáratot a Dunán. A folyó két partja között sokáig csak repülőhíd, hajóhíd és kompjárat biztosította az átkelést.
A Carolina -korabeli rajz
188 évvel ezelőtt, 1820. július 16-án, a Pesti, illetve Budai utazóközönség láthatott először menetrendszerű gőzhajójáratot a Dunán. A folyó két partja között sokáig csak repülőhíd, hajóhíd és kompjárat biztosította az átkelést.
A repülőhíd a Duna medrében egy láncra horgonyzott vízi jármű volt, melyet a lánc által megszabott vonalon, a víz sodrása által hoztak működésbe. A téli időszakban „jéghídon" lehetett átkelni a folyón. A befagyott Dunát éjjelenként locsolták, és szalmát hordtak rá, hogy a jég vastagságát tovább növelve biztonságossá tegyék az átkelést. A Pest és Buda közötti széles Duna-szakasz mindennapos „leküzdése" évszázados problémája volt a két városnak. A megoldás a Robert Fulton 1807-ben épített gőzhajójában rejlett.
A pécsi születésű Bernhard Antal alig 10 évvel Fulton gőzhajójának bemutatása után, 1817. március 21-én a Dráva menti Sellyén vízre bocsátotta az első dunai gőzhajót, melyet a császár feleségéről, CAROLINA névre keresztelt. A hajó több helyen is bizonyította hasznosságát. Bernhard Antal 1820. tavaszán érkezett Pestre. Társult egy Simon József nevű vállalkozóval, és március 13-án Pest városától engedélyt kért az átkelőhajózás megindítására. Az engedély megérkezése előtt, május 9-én azonban a hajó léket kapott és elsüllyedt.
A kiemelés után néhány héten belül a keletkezett károkat kijavították, és végül július 16-án elindult az első járat. Maga a CAROLINA nem szállított utasokat, csak az általa vontatott uszályra lehetett beszállni, ami 50 utast tudott egyidejűleg szállítani. A hajó a mai Vigadó-térről indult és a mai Batthyány-tér-Császárfürdő-Óbuda vonalon járt, de a Margitszigetre is vitt ki utasokat. A hajó egészen november 20-ig közlekedett, azonban a következő évben már nem indult el. A hajóhidat bérlő társaság ugyanis elérte, hogy a város csak úgy engedélyezze a hajóközlekedést, ha az átkelő utasok a hídvámot is megfizetik. Ezzel a CAROLINA elvesztette utazóközönségét.
Bernhard később még megpróbálkozott egy újabb hajó építésével, azonban az már nem indult útnak, így nem tért vissza Pest-Budára. A CAROLINA útjai így is a fővárosi átkelési hajózás lebonyolítására tett első újkori kísérletnek tekinthetők. Ugyanakkor a gőzös a menetrend szerinti budapesti közösségi közlekedés első járműve is volt.
