Ha a méhen belüli vizsgálatok alkalmával betegséget állapítanak meg egy magzatnál, egyre kevesebb esélye van a túlélésre. John Flynn atya a Zenit hírügynökség olasz nyelvű internetes oldalán összegezte a szelektív abortusz jelen helyzetét, terjedését.

Ha a méhen belüli vizsgálatok alkalmával betegséget állapítanak meg egy magzatnál, egyre kevesebb esélye van a túlélésre. John Flynn atya a Zenit hírügynökség olasz nyelvű internetes oldalán összegezte a szelektív abortusz jelen helyzetét, terjedését.

Az abortuszt pártolók régóta hangoztatják annak fontosságát, hogy a nők szabadon rendelkezzenek saját testükkel. Nemrégiben egy belga bíróság egy bizarr döntéssel ezt az érvelést azzal egészítette ki, hogy magának a gyermeknek is joga van az abortuszhoz. Egy fogyatékosan született gyermek szülei perelték az orvost, amiért nem állította fel még magzati korban a diagnózist. A bírák úgy döntöttek, hogy ha megfelelően diagnosztizálták volna fogyatékosságát, akkor a gyermeknek „joga" lett volna az abortuszhoz. Arról nem szólnak, hogy miért csak a halálhoz lett volna joga, és az élethez miért nem.

Nagy-Britanniában nagy vitákat váltott ki, amikor októberben Virginia Ironside írónő a BBC1 Sunday Morning Live című rádióadásában kijelentette: képes lenne megfojtani egy gyermeket, hogy véget vessen szenvedésének. Hozzátette: egy nem kívánt, vagy sérült gyermek abortálása a „szerető anya cselekedete". Kijelentését számos bírálat érte. A Daily Mail beszámolója szerint a Christian Medical Fellowship nevében Peter Evans szólalt meg: „Véleményünk szerint nagyon veszélyes dolog kijelenteni, hogy bizonyos emberek nem méltók az életre, illetve az életük nem értékes".

Egy tizenhat esztendős sérült gyermeket nevelő édesapa is megszólalt a vitában, és elmondta, hogy gyermeke nevelése számos nehézséggel jár, ugyanakkor mélységes örömet okoz. Felhívta a figyelmet arra, vajon mit szólna a közvélemény, ha Ironside a néger gyerekek, vagy a homoszexuális fiatalok kiirtására buzdított volna.

Mások az írónő védelmére keltek, így a Guardian vezércikkírója, Zoe Williams is, aki szerint Ironside érvelése helyénvaló, és bátorságról tesz tanúbizonyságot. Szerinte nagyon fontos kérdésről van szó, mert bizonyítja a pro-choise (a választásért, szemben a pro-life, az életért elvével) alapján gondolkodók erkölcsi megalapozottságát, és kemény csapást mér „az abortusz ellenzőinek saját magukról kikiáltott erkölcsi felsőbbrendűségére".

A Sunday Times október 10-i számában Ironside további magyarázatot fűzött gondolataihoz: szerinte az idősek és betegek kegyelemből való meggyilkolása már elfogadott, a bírák általában megértőek ezzel kapcsolatban. Minden jóravaló anya kiterjesztené ezt a gyakorlatot a magzatokra és az újszülöttekre is.

A londoni Times december 9-i cikkében egy új vérvizsgálatról számol be, amelynek segítségével szinte minden genetikai rendellenesség szűrhető lesz magzati korban. Ennek segítségével elkerülhetőek lennének olyan kockázatosabb beavatkozások, mint az amniocentézis, ráadásul a teszt már a nyolcadik terhességi héttől eredményes. Segítségével a nőknek több idejük lehet arra, hogy eldöntsék, akarnak-e abortuszt, vagy sem – írja a Times. December 11-én a londoni Telegraph című napilapban Alasdair Palmer kommentálta a hírt, és elmondta, hogy egy ilyen vizsgálat megakadályozhatta volna az ő megszületését is, mert szklerózis multiplexben szenved. Ráadásul kisebb rendellenességek is szűrhetőek, mint például a farkastorok, és ebben az esetben az ilyen gyerekek megszületése is veszélybe kerülhet. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Down-szindrómás magzatok abortálása lassan bevett gyakorlat lesz, és akkor már nehéz megszabni a határokat. Felvetette a kérdést, hogy akkor a diszlexiás, autista, vagy a túlságosan alacsony gyerekeket is abortálják majd? Határozottan kijelentette: nem érti, hogy a törvény milyen alapon döntheti el, mely fogyatékosság elég súlyos ahhoz, hogy a magzat ne szülessen meg, és melyik nem.

Az eddig használatos vizsgálatok eredményeképpen is már nagy mértékben növekedett a szelektív abortuszok száma. Az utóbbi években például a cisztás fibrózist hordozó magzatok kérdése is előtérbe került. Kaliforniában a Kaiser Permanente nevű, magzati szűrést végző egészségügyi szervezet adatai szerint 2006 és 2008 között 87 cisztás fibrózisban szenvedő pár kérte a magzat vizsgálatát. Közülük 17-nél a magzat a betegség súlyosabb formáját hordozta, ezek közül csak egy született meg. Hat magzatnál merült fel a betegség kevésbé súlyos formája, közülük négyet vetettek el a szülők.
Ikerterhességeknél is sokszor előfordul, hogy a szülők csak egy gyermeket akarnak és eszerint kérik a beavatkozást.

„Isten egyedülálló módon és mélységesen szeret minden emberi lényt" jelentette ki XVI. Benedek pápa a Pápai Életvédő Akadémia gyűlésén február 13-án. Hozzátette, hogy a bioetika sarkalatos pontja annak a kulturális összecsapásnak, amely a technikai abszolutizmus és erkölcsi felelősség között zajlik, és ebben a harcban szilárdan ki kell állni az emberi méltóság alapelve mellett, amely az ember jogainak forrása. Rámutatott arra is, hogy a történelem tanúsága szerint nagyon veszélyes dolog, ha az állam gondolja magát az erkölcs forrásának, alapjának, és ennek megfelelően hoz törvényeket az emberről, a társadalomról.

Magyar Kurír

(tzs)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük