Az euró-övezet gazdasági növekedése várhatóan 0,7% mértékű lesz 2009-ben

Európa kedvező helyzetben van, így 2009-ben képes lesz a gazdasági regenerálódásra, köszönhetően a viszonylag versenyképes vállalati szektorának, a pénzügyi piacán tapasztalható viszonylag kis mértékű kilengéseknek, a személyes megtakarítások magas szintjének, javuló emberi erőforrás-bázisának és viszonylag erős államháztartásainak.

Európa kedvező helyzetben van, így 2009-ben képes lesz a gazdasági regenerálódásra, köszönhetően a viszonylag versenyképes vállalati szektorának, a pénzügyi piacán tapasztalható viszonylag kis mértékű kilengéseknek, a személyes megtakarítások magas szintjének, javuló emberi erőforrás-bázisának és viszonylag erős államháztartásainak.

Határozott politikai válaszok szükségesek a válság leküzdéséhez és ahhoz, hogy Európát a gazdasági sikerhez vezető úton lehessen tartani. 2009-ben Németország és Franciaország magasabb növekedésre számíthat, mint Spanyolország, az Egyesült Királyság és Olaszország

Az Allianz SE, Európa egyik vezető pénzügyi szolgáltatója és a Lisbon Council (Lisszaboni Tanács), egy brüsszeli székhelyi tanácsadó testület, a mai napon mutatták be az Európai Növekedési és Foglalkoztatási Figyelő legújabb, őszi kiadását, ami egy kétévente összeállított teljesítmény-rangsor, és az úgynevezett "Lisszaboni Agendából" levezetett kritériumok alapján számítják ki.  Az idén a rangsorban találunk értékelést Európa gazdasági teljesítményéről is a pénzügyi válság nyomán, egy előrejelzést 2009-re, és fontos ajánlásokat a szakpolitikusok számára.

A tanulmány néhány lényeges megállapítása:

Amennyiben a válságra adott politikai válasz továbbra is erőteljes marad, úgy véljük, hogy 2009-ben a térségben a GDP 0,7%-kal nőhet, ami pontosan fél százalékponttal nagyobb, mint az IMF nemrégiben kiadott borúlátó előrejelzése.

 A Lisszaboni Indikátor – amely jelzőszám azt méri, hol tart Európa gazdasági növekedése és a munkahelyteremtés – az év második negyedévében 0,9%-ra esett vissza, a 2007. év második negyedévében mért 1,2 százalékpontos csúcsról.  A csökkenés oka főként a lassuló gazdasági növekedés és a munka termelékenységének visszaesése.  A pozitív oldalon viszont azt láthatjuk, hogy az európai munkaerő minősége folyamatosan javul, miközben a növekedés-orientált beruházások szintje stabil maradt. 

Németország és Franciaország növekedése 2009-ben várhatóan 0,7% körül lesz, ami nagyjából megfelel az euró övezet átlagának; Olaszország és az Egyesült Királyság 0,5% körüli, Spanyolország pedig 0,4%-os növekedésre számíthat.   Ugyanakkor a főbb EMU gazdaságok növekedési rátáiban látható közeledés valójában komoly strukturális különbségeket takar, amelyek még inkább észrevehetővé válnak akkor, amikor ismét beindul a növekedés motorja.  Mindezek fényében, a legfontosabb megfontolásra ajánlott intézkedések és lépések:

• Mivel az infláció várhatóan csökkenni fog, az EKB-nak mérlegelnie kellene a további kamatcsökkentést.

Ésszerűnek tűnik a kamatlábak 3%-ra csökkentése az elkövetkező hat hónap folyamán.

• Azokban az országokban, ahol nem küzdenek nagy költségvetési deficittel (például Németország, Hollandia, Ausztria, Finnország és Svédország), érdemes fontolóra venni olyan gazdaságélénkítő programokat, amelyek lényege az lenne, hogy az adó és/vagy társadalombiztosítási reform keretében tervezett intézkedéseket előrehoznák, vagy ösztönzőket nyújtanának befektetésekhez.
• Európának másokkal együttműködve kellene kidolgoznia egy módosított globális szabályozói keretrendszert a bankszektorra és a pénzpiacokra.  A tőkekövetelményeket módosítani kell, javítani kell az átláthatóságot, és meg kell szüntetni a mérlegen kívüli pénzügyi konstrukciókat.
• Európának orvosolnia kell pénzpiacainak és banki piacainak felszabdaltságát (jelzálogpiacok, biztosítási piacok).  A pénzpiaci válság jó alkalmat ad arra, hogy orvosolják ezt az integráció-hiányt.

Prof. Dr. Michael Heise, az Allianz SE vezető közgazdásza és a tanulmány elsődleges szerzője így fogalmaz: "A mostani válság közepette fontos, hogy eszünkbe jusson, hogy Európának számos erőssége van, mint például az, hogy viszonylag versenyképes a vállalati szektor, a pénzpiaci kilengések nem túlságosan nagyok és magas a megtakarítások aránya.  Ha a kormányok erőteljes intézkedéseket tesznek a globális pénzügyi válság leküzdésére, úgy vélem, Európának jó esélyei vannak arra, hogy 2009-ben magához térhessen a gazdasága."

A tanulmány vezető szerzőjéről:

Prof. Dr. Michael Heise az Allianz Csoport és a Dresdner Bank vezető közgazdásza. Mindkét intézményben folytat tanácsadói tevékenységet gazdasági ügyekben a vezető testületek számára, és hozzá tartoznak a német és a nemzetközi gazdaság elemzésével és előrejelzések készítésével kapcsolatos ügyek is.  A pénzpiaci, ország- és iparági elemzések készítését is ő felügyeli.  Dr. Heise a Kölni Egyetemen diplomázott, majd a European Business School-ban tanított Oestrich-Winkel-ben, valamint a Johann Wolfgang Goethe Egyetemen Frankfurt-am-Main-ban, ahol tiszteletbeli professzori minőségben tevékenykedik. Mielőtt az Allianz Csoporthoz csatlakozott, Dr. Heise a Német Gazdasági Szakértők tanácsának a főtitkára, a DG Bank vezető közgazdásza és a DZ Bank kutatási vezetője volt.  Tagja a Lisszaboni Tanács Közgazdász Bizottságának.