Az indiai jegybank további aranyvásárláson gondolkozik

India központi bankja 2009 végén 200 tonna aranyat vásárolt a Nemzetközi Valutaalap készleteiből és ezzel 557,7 tonnára növelte tartalékait. A jegybank egy a héten publikált tanulmányban most azt a kérdést boncolgatja, – a jegybank tanulmánya a cikk végéről teljes egészében letölthető – hogy az aktuális pénzügyi válságra való tekintettel indokoltak lehetnek-e még további aranyvásárlások – tájékoztat a www.aranypiac.hu 

India központi bankja 2009 végén 200 tonna aranyat vásárolt a Nemzetközi Valutaalap készleteiből és ezzel 557,7 tonnára növelte tartalékait. A jegybank egy a héten publikált tanulmányban most azt a kérdést boncolgatja, – a jegybank tanulmánya a cikk végéről teljes egészében letölthető – hogy az aktuális pénzügyi válságra való tekintettel indokoltak lehetnek-e még további aranyvásárlások – tájékoztat a www.aranypiac.hu 

Az Indiai Nemzeti Bank napokban megjelent elemzése megállapítja, hogy a Nemzetközi Valutaalap arany értékesítési programjából 2009-ben lebonyolított vásárlása a nemzetközi trendeket követve és a „közgazdasági logika által megalapozottan" történt. Tekintettel a jelenlegi globális válságra a legtöbb feltörekvő és fejlett gazdaság központi bankja szintén az aranykészletek növelése mellett döntött vagy legalábbis felfüggesztette aranytartalékai eladását.

Miközben India devizatartalékai jelentős mértékben növekedtek az utóbbi években, a jegybank birtokában lévő fizikai aranymennyiség nem változott, ezáltal a nemesfém részaránya időközben drasztikusan csökkent a tartalékokon belül. A 200 tonna arany két évvel ezelőtti megvásárlásával 557,7 tonnára nőttek a készletek. Ennek aránya jelenleg a tartalékokra vetítve mindössze 7,9%, ami a tanulmány szerint igen alacsony mértéknek számít nemzetközi összehasonlításban. Ugyanakkor egy monetáris értelemben vett „optimális aranymennyiség" meghatározása nem könnyű feladat, még ha kézenfekvő ökonómiai érvek szólnak is az arany birtoklása mellett a globális pénzügyi válság okozta bizonytalanságban. A fejlett nyugati gazdaságok központi bankjai rendelkeznek a jegybanki aranykészletek 80,5%-a felett. Ezek az országok devizatartalékaiknak átlagosan 20,1%-át tartják aranyban, míg a fejlődő országoknál ez az arány átlagosan mindössze 3,2%.

A Valutaalaptól történt vásárlásra korábban 1.045 dolláros unciánkénti árfolyamon került sor (jelenleg 1.680 dollár az árfolyam), aminek akkor csak azért nem volt közvetlen hatása a világpiaci árfolyamra, mert nem a nyílt piacon történt a tranzakció. Az indiai nagybevásárlás híre azonban jelzésértékű volt az aranypiacon, így az a továbbiakban egyértelműen segítette az árfolyamot felfelé. A dolgozat javaslatot fogalmaz meg a jegybank számára további kisebb léptékű vásárlásokra, ami például a lakossági tulajdonban lévő befektetési arany felvásárlása révén történhetne. Ez azért is lehetne szükségszerű, mivel a szubkontinens pénzintézetei lakossági aranyfelvásárlást jelenleg nem végezhetnek.

 A tanulmány szerint a megnövekedett bizonytalanságok miatt van még további tere az indiai aranytartalékok növelésének. Az Egyesült Államok gazdaságának élénkítésébe pumpált óriási pénzmennyiségek miatt az amerikai dollárra egyre komolyabb nyomás nehezedik, a dollár leértékelődésének felgyorsulása pedig az amerikai devizában denominált vagyonelemek biztonságát fenyegeti. Ezen túl még az USA adósbesorolásának leminősítése valamint egyes európai országok adósságválsága máris a jegybankok aranykeresletének általános növekedését hozta. A szerző szerint a pénzügyi krízis ismét bebizonyította, hogy az aranytartalékok a korábbi tisztán monetáris szerepükön túl a makroökonómiai irányításban is fontos szerepet játszanak.

 Indiai Nemzeti Bank tanulmánya

Az Indiai Nemzeti Bank tanulmánya a jegybanki aranykeresletről a globális válság idején

A tanulmánya  a cikk végén lévő linkről  letölthető.

 © www.aranypiac.hu  – Magyar Aranypiac Kft.