Az MKPK meghirdeti a Család Évét – beszámoló a Püspöki Konferencia őszi rendes üléséről

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2010. szeptember 6-án és 7-én tartotta őszi rendes ülését. Az ülés témáit és határozatait sajtótájékoztatón ismertette Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke és Mohos Gábor a konferencia titkára. Écsy Gábor, a Katolikus Karitász igazgatója arról a munkáról tájékoztatta a jelen lévő újságírókat, amelyet a Kartász az árvíz sújtotta településeken végez.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2010. szeptember 6-án és 7-én tartotta őszi rendes ülését. Az ülés témáit és határozatait sajtótájékoztatón ismertette Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke és Mohos Gábor a konferencia titkára. Écsy Gábor, a Katolikus Karitász igazgatója arról a munkáról tájékoztatta a jelen lévő újságírókat, amelyet a Kartász az árvíz sújtotta településeken végez.

Bemutatkozott a kijelölt szentszéki magyar nagykövet

Az őszi ülés elején a testület vendége volt Juliusz Janusz apostoli nuncius, és bemutatkozó látogatást tett Győriványi Gábor kijelölt szentszéki magyar nagykövet.

A sajtótájékoztatón elhangzott: első alkalom, hogy a kinevezett szentszéki nagykövet bemutatkozó látogatást tett a Püspöki Konferencián, ami gesztusértékű. A nagykövetekkel jól együtt tudott működni a konferencia. Felújítják a vatikáni-magyar vegyesbizottság munkáját, amiben helyet kap a Karitász elnöke és a cigánypasztoráció vezetője is.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tisztségviselőinek öt évre szóló megbízatása lejárt. A konferencia további öt évre megválasztotta elnökévé Erdő Péter bíborost. Az Állandó Tanács alelnöke Ternyák Csaba egri érsek, új választott tagja Veres András szombathelyi megyéspüspök. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek megbízása még nem járt le, így ő továbbra is az Állandó Tanács tagja.

Az MKPK meghirdeti a Család Évét

A püspökök testülete 2010 Szent Család ünnepétől (december 26.) 2011 Szent Család ünnepéig (december 30.) meghirdeti a Család Évét. A tematikus év célja a család – mint minden közösség alapja – értékeinek felmutatása, intézményének erősítése. A tematikus év programjainak kidolgozására és lebonyolítására egy bizottságot hoztak létre. A Család Éve programjairól a későbbiekben adunk tájékoztatást.

A Család Évének meghirdetésével kapcsolatban Erdő Péter elmondta: a nyugati kultúra mélyreható válságban van. Régen az emberek múltban és jövőben gondolkodtak, el tudták helyezni magukat a kozmoszban, és ehhez mérten viselkedtek. Ma jellemző az agnoszticizmus, a megismerésünkben való kételkedés, és így a legnagyobb értéknek a „feeling", a pillanatnyi közérzet tűnik. A pillanatnak nincs relációja, csak önmagáért van. Így nincs igazi boldogság. Sokan nem látnak rá az egészre, így nem érzik a felelősséget sem. Így aztán nem vállalnak hosszú távú kötelezettségeket, így családot sem. Márpedig családban nőve fel a gyermek elsajátítja a közösségi viselkedés mintáját, így lesz együttműködő emberekből álló a társadalom, nem pedig egymást gyűlölők társadalma. A család kérdése fontos a cigánykérdésre adott válaszban is, hiszen a cigányoknak nagyon fontos a család.

255,5 millió forint gyűlt össze az árvízkárosultak megsegítésére

Az árvízkárosultak megsegítésére meghirdetett országos gyűjtés során a hívek nagylelkű adományaiból 255,5 millió forint gyűlt össze. A konferencia megbízta a folyamatosan a helyszínen dolgozó Katolikus Karitász vezetőségét, hogy a kárfelmérések alapján használják fel a gyűjtés eredményét, segítve több száz család házának felépítését és felújítását.

Visszaélések a katolikus liturgiával, vagy szentek nevével 

Az utóbbi időben egyre több esetben hallani olyan új közösségekről, amelyek imitálják a katolikus liturgiát, felvéve katolikus szentek vagy Szűz Mária nevét. A Püspöki Konferencia felhívja a lelkipásztorok, a hívek és minden jószándékú ember figyelmét arra, hogy ezek a közösségek semmilyen módon nem állnak kapcsolatban a Katolikus Egyházzal, tanításuk nem egyeztethető össze a katolikus hittel.

Mohos Gábor, az MKPK titkára megjegyezte: nem a konkrét közösségek a fontosak, hanem a jelenség maga, valószínűleg sokszor anyagi célból hoznak létre ilyen „egyházakat". Meg kell találni, milyen jogi lehetőség van kivédeni ezt.

2011 – Ifjúsági Világtalálkozó Madridban

2011-ben Madridban rendezik meg az ifjúsági világtalálkozót. A konferencia döntött arról, hogy anyagilag is támogatja magyar katolikus fiatalok részvételét a találkozón, amelyhez az egyházmegyék is hozzájárulnak a résztvevők arányában. A konferencia bátorítja a fiatalokat a részvételre, és ebben a lelkiségi mozgalmak segítségét is kéri.

* * *

A sajtótájékoztatón az elmaradt négymilliárdos iskolatámogatás kapcsán elhangzott kérdésre válaszolva Erdő Péter kifejtette: úgy tűnik, részletekben fizetik azt ki, elsőként egymilliárdot. Hoffmann Rózsa azon felvetése, hogy az egyházi iskolák pedagógusainak fizetését is kiegészítse az állam, nem különleges, hiszen egyenlő bánásmód illeti meg az egyházi iskolák pedagógusait is. Nyugat-Európában például számos országban teljes mértékben az állam fizeti az egyházi iskolák tanárait is. Ha a finanszírozási rendszer változik, akkor az egyház csak annyit kér, hogy ugyanúgy kezeljék a felekezeti intézmények tanárait, mint az államiakéit.

Az önkormányzati választással kapcsolatban Erdő Péter kifejtette: nem ad ki körlevelet a püspöki kar, mindenkinek helyben kell döntenie, hogy ki az a személy, aki a mi értékeinket a leghitelesebben képviseli. A jelölteket pedig a helyiek ismerik a legjobban.

Magyar Kurír