Bucsi AnnamáriaBucsi AnnamáriaA Budafoki Dohnányi Zenekar és a Müpa klasszikus szerelmi történeteket, feldolgozásokat mutat be A szerelem arcai című sorozatban. Február 21-én Jacques Offenbach örökzöld és sodró lendületű, szinte kitörölhetetlenül fülbemászó dallamokban gazdag, 1858-ban bemutatott, szatirikus Orfeusz-operettjét mutatják be félig szcenírozott előadásban, Káel Csaba rendezésében. A darab máig ható aktualitással tart görbe tükröt a társadalom elé: Offenbach műve a zenetörténetben először feszegette a mai értelemben vett nyilvánosság, a közvélemény egyre inkább mindent meghatározó szerepét.

 

Bucsi AnnamáriaBucsi AnnamáriaA Budafoki Dohnányi Zenekar és a Müpa klasszikus szerelmi történeteket, feldolgozásokat mutat be A szerelem arcai című sorozatban. Február 21-én Jacques Offenbach örökzöld és sodró lendületű, szinte kitörölhetetlenül fülbemászó dallamokban gazdag, 1858-ban bemutatott, szatirikus Orfeusz-operettjét mutatják be félig szcenírozott előadásban, Káel Csaba rendezésében. A darab máig ható aktualitással tart görbe tükröt a társadalom elé: Offenbach műve a zenetörténetben először feszegette a mai értelemben vett nyilvánosság, a közvélemény egyre inkább mindent meghatározó szerepét.

 

Offenbach Orfeusz az alvilágban című művét gyakran nevezik „minden operettek ősének". A darab 1858-as párizsi bemutatóján hatalmas sikert aratott, köszönhetően talán könnyen befogadható műfajának, és azóta is gyakran találkozni vele a hangversenytermek műsorán. Nem véletlenül, hiszen az Orfeusz az alvilágban nemcsak színházi, hanem zenei remekmű is. Káel Csaba, a darab rendezője szerint a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben újfajta megközelítésre nyílik lehetőség azáltal, hogy a szövegbeli fordulatok mellett a kiváló akusztikai adottságok lehetőséget biztosítanak a mű zeneiségének kiemelésére is. „Offenbach nem gondolhatta, hogy a 21. század elején mennyire aktuális lesz a darabja" – véli a darab rendezője. „Az egyik legérdekesebb figura a Közvélemény. Nálunk ez a szereplő maga a tévénéző, aki a médiumok jóvoltából egekbe emelkedik, hibájukból pokolra száll. Egész életét körülveszi ez a különös mitológia: a tömegkultúra, amely, akár tetszik, akár nem, erősen hat ránk. Úgy képzeljük el az egészet, mint valami tehetségkutató műsort, így kapcsolódik az előadásunk az »istenek« mai világához, a tévé teremtette, magukat már-már istenségnek képzelő celebekhez. A híres alvilági kánkánt a versenyzők nem kiforrottan, hanem csetlő-botló léptekkel táncolják – ezt persze csípősen kommentálja a Közvélemény."

 

Az alkotók az előadást a darab fontos üzenete miatt nem francia eredetiben, hanem magyar nyelven állítják színpadra, ezáltal a sodró lendületű párbeszédek közvetlenül hatnak a nézőre. A darab főbb szerepeiben László Boldizsár, Bucsi Annamária, Szegedi Csaba és Wiedemann Bernadett hallható, a Budafoki Dohnányi Zenekar, a Nemzeti Énekkar és a Venekei Művek táncosai közreműködésével megvalósuló bemutatót Káel Csaba rendező, Sylvie Gábor játékmester, Venekei Marianna koreográfus, Szendrényi Éva díszlettervező és Németh Anikó Manier jelmeztervező jegyzik. A zenekart Hollerung Gábor vezényli.

 

2015. február 21.

Offenbach: Orfeusz az alvilágban

A szerelem arcai – A profán

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

https://www.mupa.hu/program/offenbach-orfeusz-az-alvilagban-2015-02-21_19-30-bbnh

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük