A TELEPÜLÉSEK VEZETŐI HISZNEK A MEGÚJULÓ ERŐFORRÁSOKBAN

Magyarország minden negyedik települése megmérette magát a nemzetközi Megújuló Energiaforrások Bajnokságán. A legeredményesebb pályázók a nemzeti forduló díjait az Energiaklubtól, a verseny hazai szervezőjétől vehették át. 

Magyarország minden negyedik települése megmérette magát a nemzetközi Megújuló Energiaforrások Bajnokságán. A legeredményesebb pályázók a nemzeti forduló díjait az Energiaklubtól, a verseny hazai szervezőjétől vehették át. 

A díjátadóra február 12-én, Budapesten került sor a „Stratégiai tervezés és megvalósítás az energetikában" című konferencia keretében. A rendezvényen több mint 100 önkormányzat munkatársai képviselték településüket. A közönség megismerkedett a Fenntartható Energia Akciótervek (SEAP-ok) módszertanával, gyakorlati alkalmazásával, előadásokat hallgathatott az energetikai beruházásokhoz felhasználható finanszírozási lehetőségekről és pályázati forrásokról.

A nyertes települések összesen 773 település közül, három méret kategóriában, egységes európai módszertan alapján kerültek kiválasztásra. Az 5000 lakosnál kisebb települések kategóriáját a Somogy megyei Patca nyerte. Handó János, a település polgármestere fontosnak tartja, hogy minél több fórumon tájékoztassák az embereket a megújuló energiaforrások hasznosításáról és örül neki, hogy az aprócska település jó példaként szolgálhat más önkormányzatok számára.  A kategóriában a dobogó második fokára Mátraszentimre, a harmadik fokára pedig Monoszló állhatott fel. 

Az 5000 lakosnál kisebb települések kategóriáját a Somogy megyei Patca nyerte. Handó János, a település polgármestere fontosnak tartja, hogy minél több fórumon tájékoztassák az embereket a megújuló energiaforrások hasznosításáról és örül neki, hogy az aprócska település jó példaként szolgálhat más önkormányzatok számára.  A kategóriában a dobogó második fokára Mátraszentimre, a harmadik fokára pedig Monoszló állhatott fel. 

Az 5000-50.000 lakosú települések kategóriájának versenyét Mórahalom nyerte. Az önkormányzat összes intézményének hőellátását egy 4600 kW teljesítményű termálvizes fűtési rendszerrel biztosítják. Emellett összesen 317 kW teljesítményű biomassza kazán működik a városban, számos közintézményre napkollektorokat és napelemeket telepítettek.  A város első embere, Csányi László szerint a helyi közösségek egyik legfontosabb kihívása, hogy az energiát önmaguk számára állítsák elő, hiszen a költségek jelentős részét az energiaköltségek teszik ki. A második és harmadik díj is az ország déli részébe, Orosházára, illetve Komlóra vándorolt.  

Az 50.000 lakosnál nagyobb városok kategóriájában Tatabánya diadalmaskodott, megelőzve a második helyezett Miskolcot és a harmadik helyezett Kaposvárt. Tatabányán 2013-ban adták át azt a biogázüzemet, amely a térségben keletkező mezőgazdasági, feldolgozóipari melléktermékekből, kommunális szennyvíziszapból és silókukoricából állít elő biogázt. A nap energiáját a középületek mellett több családi ház is hasznosítja. Emellett a városban külön környezetvédelmi és klímavédelmi referens tevékenykedik, és évente elkészítik a város környezeti jelentését. Schmidt Csaba polgármester kiemelte, hogy számukra a verseny során a tapasztalatszerzés volt a legfontosabb, amellett, hogy rengeteget tanulhatnak mások példájából, bíznak benne, hogy az ő sikereik további településeket ösztönöznek a megújuló erőforrások hasznosítására.